• Tartalom

PK BH 1984/61

PK BH 1984/61

1984.02.01.
Az örökhagyó részére folyósított szociális segélyt az örökös csak akkor köteles visszafizetni, ha az örökhagyót visszafizetési kötelezettség terhelte [Ptk. 667. § (1) bek. c) pont; 2/1969. (V. 4.) EüM sz. r. 14. § (4) bek., 16. § (1) bek.].

Az örökhagyó 1980. július 22-én végintézkedés hátrahagyása nélkül hunyt el. Hagyatékát képezte a takarékbetétben elhelyezett 26 438 forint, 1000 forint értékű ingóság és több ingatlan. Az ingatlanok összértéke 65 279 forint volt.
A közjegyző a hagyatékot 1/2 részben az I. r. alperesnek, 1/2 részben pedig – személyenként egyenlő arányban – a II–V. r. alpereseknek adta át.
A Z.-i Városi Tanács v. b. Egészségügyi osztálya felperes az örökhagyó részére 1977. július 1-jétől haláláig 40 420 forint rendszeres és 5000 forint rendkívüli, összesen tehát 45 420 forint szociális segélyt folyósított.
A felperes keresetében a 23/1969. (Eü. K. 9.) EüM számú utasítás 4. §-a alapján 45 420 forint megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket.
A járásbíróság az I. r. alperest 22 710 forintnak, a II–V. r. alpereseket pedig személyenként 5667 forint 50 fillérnek, valamint illetéknek a megfizetésére kötelezte és megállapította, hogy a felperes követelése csak az alperesek által örökölt ingatlanokból hajtható be.
Az ítélet ellen az I. r. alperes fellebbezett.
A megyei bíróság az első fokú ítéletnek az I. r. alperesre vonatkozó részét megváltoztatta, a marasztalási összeget 20 210 forintra, míg az I. r. alperes által fizetendő illeték összegét 1212 forintra leszállította. Az ítélet indokolásában utalt a 23/1969. (Eü. K. 9.) EüM számú utasítás 4. §-ára, melynek értelmében, ha a rendszeres szociális segélyben, illetve a vakok rendszeres szociális segélyében részesített személy halála után olyan ingó vagy ingatlan vagyon maradt, amelyből a részére kifizetett segély összege részben vagy egészben visszatéríthető, a követelést hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni.
Miután a felperes a rendszeres szociális segélyt hagyatéki tartozásként történő érvényesítése lehetőségével adta, illetve az alperesek jogelődje ezt ilyenként fogadta el, ha utóbb az 5/1982. (V. 28.) EüM számú rendelet 1. §-a az említett utasítás fent felhívott 4. §-át hatályon kívül is helyezte, a felperes a kifizetett szociális segélyt a segélyben részesített hagyatékával szemben joggal érvényesítheti.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az örökhagyó részére folyósított szociális segély visszafizetése a polgári jog körébe tartozó anyagi jogi kérdés, mivel más jogszabály nem rendelkezik az örökös jellegű felelősségéről, Irányadó tehát a Ptk. 667. §-a (1) bekezdésének c) pontja, amely szerint hagyatéki tartozások az örökhagyó tartozásai. Az örökhagyó ilyen tartozásain azonban az örökhagyót már életében terhelő és halála után az örökösökre átszálló tartozásokat kell érteni.
A rendszeres szociális segélyről, valamint a vakok rendszeres szociális segélyezéséről szóló 2/1969. (V. 4.) EüM számú rendelet 14. §-ának (4) és 16. §-ának (1) bekezdése határozza meg a szociális segély visszafizetésének eseteit (a segélyezett életkörülményeiben bekövetkezett kedvező változás be nem jelentése, a bíróság által tartásra kötelezett személy tartási kötelezettségének elmulasztása). A rendelet más esetre nem ír elő visszafizetési kötelezettséget sem a segélyezettel, sem más személlyel szemben, a jelen ügyben pedig a visszafizetési kötelezettség ilyen feltételei nem valósultak meg.
Ha pedig az örökhagyót nem terhelte visszafizetési kötelezettség, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem terhelheti az örököst sem. Ilyen kötelezettséget megállapító jogszabálynak a 23/1969. (Eü. k. 9.) EüM számú utasítás korábban hatályban volt 4. §-a nem volt tekinthető, mivel a miniszteri utasítás csak az államigazgatási szerveknek adott adminisztratív jellegű, az állampolgárokra nem vonatkozó, az ügyintézés körébe tartozó rendelkezés.
Az utasítás 4. §-át azonban az 5/1982. (V. 21.) EüM számú rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte, a 2. § szerint pedig a rendeletet a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Eltérő álláspont elfogadása esetében is az a helyzet, hogy a felperesi igényt megalapozó rendelkezés nem volt már hatályban a jogerős ítélet meghozatalakor, az alperesek fizetésre kötelezése tehát mindenképpen jogszabályt sért.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét pedig megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. (P. törv. II. 20 112/1983. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére