GK BH 1984/72
GK BH 1984/72
1984.02.01.
Ha a felek mezőgazdasági termékértékesítési szerződés megkötésekor meghatározott terület teljes termésének átadásában állapodnak meg, a szállító teljesítési kötelezettségének megállapításánál nem az előzetes termésbecslés, hanem a tényleges terméseredmény adatai az irányadók [14/1978. (III. 1.) MT sz. r. 17. § (2) bek., 18. § (1) bek. c) pont].
A felperes keresete szerint a felek 1980. október 21. napján „tartós együttműködési szerződés”-t kötöttek. Ennek második bekezdése értelmében az alperes 1980. december 1-jétől 1984. december 31-ig köteles a meghatározott területen megtermelt szőlőjét átadni. Az alperes ennek a kötelezettségnek az 1980. évben maradéktalanul eleget tett, az 1981. évben azonban – az általa végzett termésbecslésnek megfelelő – 459,4 tonna szőlő átadását megtagadta. A felek a szerződés meghiúsulása esetére 25%-os kötbérben állapodtak meg. Mivel az alperes a szerződésszegését nem mentette ki, a 459,4 tonna szőlő 9000 Ft/tonna egységáron számolt 4 134 000 Ft kötbéralapjának figyelembevételével 1 033 000 Ft meghiúsulási kötbérrel tartozik. A felperes a keresetéhez csatolta a „tartós együttműködési szerződést”, a feleknek erre utaló, 1980-as évre vonatkozó elszámolását és az alperesnek ugyancsak a szóban levő szerződésre hivatkozó, 1981. évi termésbecslését.
Az alperes azért kérte a kereset elutasítását, mert a korábban érvényben volt tartós együttműködési szerződés 1980. december 31. napjával lejárt, az 1980. évi teljesítés és elszámolás még ezzel van kapcsolatban, a felek között pedig újabb érvényes szerződés nem jött létre.
Az elsőfokú bíróság az alperest 620 100 Ft meghiúsulási kötbér megfizetésére kötelezte, az ezt meghaladó keresetet pedig elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felek 1979. szeptember 5. napján öt évre, vagyis az 1983/84. gazdasági év végéig együttműködési megállapodást kötöttek azzal, hogy ennek feltételeit 1980. március 31-ig kidolgozzák. Ezt követően, vagyis 1980. október 21. napján jött létre a felek között az a tartós együttműködési szerződés, amelyben az alperes vállalta a szőlőtermése átadását úgy, hogy a fajtánkénti mennyiséget minden év augusztus 31. napjáig a várható termés alapján rögzítik. A felek az 1980. szeptember 1-jétől 1984. december 31-ig terjedő időre szóló szerződést cégszerűen aláírták. Az alperes ennek alapján közölte az 1981. évi termésbecslését, amelyben a várható szőlőtermését 4460 q-ban jelölte meg. Az alperes a felek között érvényesen létrejött szerződést megszegte, ezért – kimentés hiányában a 14/1978. (III. 1.) MT számú rendelet 18. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében kötbérfelelősséggel tartozik.
Nem volt elfogadható az alperesnek az a védekezése, amely szerint a szerződést kizárólag a felügyeleti szerve utasítására kötötte meg. A hivatkozott rendelet 17. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis a szerződésszegés következménye alól nem mentesít az a körülmény, hogy a szerződésszegést a gazdálkodó szervezet irányító szervének intézkedése okozta.
Ami a kötbér mértékét illeti, a bíróság úgy ítélte meg, hogy a felek által kikötött 25%-os kötbér túlzott, ezért azt a Ptk. 247. §-a (1) bekezdésének alkalmazásával 15%-ra mérsékelte, és így az alperes által fizetendő kötbér összegét 620 100 Ft-ban állapította meg.
Az ítélet ellen az alperes és a megyei főügyészség fellebbezett.
A Legfőbb Ügyészség a megyei főügyészség fellebbezését fenntartotta.
A fellebbezések alaposak olyan értelemben, hogy az első fokú ítélet nem kellően megalapozott.
A per ez idő szerint rendelkezésre álló anyaga nem elegendő a kereseti követelés megnyugtató elbírálásához.
Az állandóan követett ítélkezési gyakorlat értelmében minden olyan esetben, amikor a felek egy meghatározott terület teljes termésének átadásában állapodnak meg, a szállító mennyiségi kötelezettségét az érintett területen ténylegesen elért, illetve betakarított termés képezi. Az ilyen tárgyú szerződéseknél szokásos termésbecslések adatai csupán tájékoztató jellegűek, és így azok nem vehetők figyelembe a szállító mennyiségi kötelezettségének a megállapításánál.
Az elsőfokú bíróság ezzel ellentétben – elfogadva a felperes kereseti előadását – a felek által 1981. augusztus 27. napján rögzített termésbecslés adataiból indult ki, amikor a kötbéralapot meghatározta. Az alperes teljesítési kötelezettségének, illetőleg az őt terhelő meghiúsulási kötbér mértékének ilyen alapon való megállapítását a megyei főügyészség indokoltan kifogásolta a fellebbezésben, az alperes pedig a fellebbezési tárgyaláson azt adta elő, hogy a vitatott perbeli szerződéssel érintett területen – a becsült mennyiséggel szemben – mindössze 375 tonna szőlőtermést takarított be. A felperes erre nézve nem tudott nyilatkozni.
Ezért – a szükséghez képest szakértő bevonásával – nélkülözhetetlen annak vizsgálata, hogy a szerződéssel lekötött területen mennyi volt az alperes 1981. évi tényleges termése.
Mivel az érdemi döntéshez a bizonyítás nagy terjedelmű kiegészítése szükséges, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján a keresetnek részben helyt adó, fellebbezéssel támadott rendelkezést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. II. 30. 427/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás