GK BH 1984/76
GK BH 1984/76
1984.02.01.
A bíróság szerződésszegésből eredő kötbér- és kártérítési ügyben nem szab ki eljárási illetéket a felperes terhére, ha olyan tények miatt kerül sor a kereset teljes vagy részleges elutasítására, amelyek megítélése bírói mérlegelés tárgya [5/1980. (VII. 10.) IM sz. r.-tel kiegészített 16/1976. (XII. 31.) IM sz. r. 23. § (3) bek.].
A felperes 913 931 Ft kötbéralap után számított 73 114 Ft kötbér megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mert az egy áruház tetőzetének felújítására kötött szerződést megszegte, s noha a bíróság előzőleg már kötbér fizetésére és póthatáridő megállapítása mellett kijavításra kötelezte, sem az 1981. augusztus 15-i póthatáridő, sem a felek által 1981. szeptember 30-ra módosított póthatáridő alatt nem teljesített.
A megyei bíróság kötelezte az alperest, hogy a felperesnek 15 160 Ft kötbért és 1300 Ft perköltséget fizessen meg, továbbá fizessen 456 Ft eljárási illetéket, a felperes ezt meghaladó keresetét elutasította, megállapítva, hogy a 456 Ft-ot meghaladó illeték „az állam terhén marad”. Az ítélet indokolása szerint a bíróság a kötbért csak a felújítási munkák azon része tekintetében állapította meg, amely részekkel az alperes késedelembe esett, mert egyébként a késedelmesen elvégzett munkák az egész tető rendeltetésszerű használatát nem érintették. A felperes keresetének részbeni elutasításával kapcsolatos illeték tekintetében az indokolás az 5/1980. (VII. 10.) IM sz. rendelet 1. §-ával kiegészített 16/1976. (XII. 31.) IM sz. rendelet 23. §-ának (3) bekezdésére utalt.
Az ítéletnek az illeték mellőzésére vonatkozó rendelkezése ellen a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján törvénysértésre utalással emelt óvás rámutatott, hogy a bíróság ítéletében felhívott jogszabály a felperesre eső illeték mellőzését csak arra az esetre teszi lehetővé, ha az alperes a felelősség alól kimentette magát, és ezért nem lehet a keresetnek helyt adni. A perbeli esetben azonban nem a kimentés a kereset részbeni elutasításának az oka, hanem az, hogy a felperes helytelenül jelölte meg a kötbéralapot.
A törvényességi óvás nem alapos.
A bírósági gyakorlat a jogszabályalkotó szándékával összhangban úgy alakult, hogy a felperes terhére akkor sem kell megállapítani az illetéket, ha kártérítési vagy kötbérügyekben a kereset teljes vagy részbeni elutasítására olyan tények miatt kerül sor, amelyek megítélése bírói mérlegelés tárgya. Az adott esetben is ilyen mérlegelés tárgya volt az, hogy a kötbér a teljes vállalkozói díj vagy csak a hibás részek értéke után jár attól függően, hogy az alperes szerződésszegése az egész tetőzet rendeltetésszerű használatát érinti-e vagy nem. Ehhez képest a felperessel szemben az illeték kiszabásának mellőzése nem törvénysértő rendelkezés.
A Legfelsőbb Bíróság a fentiek értelmében a törvényességi óvást a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján elutasította. (G. törv. V. 31 057/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás