MK BH 1984/81
MK BH 1984/81
1984.02.01.
I. A szakmunkástanulóval kötött tanulmányi szerződés megszegéséből eredő perre az általános hatáskörű bíróságnak van hatásköre [1969. évi VI. tv. 6. § (2) bek.; 7/1972. (IX. 15.) MM sz. r. 19. §].
II. A sérelmesnek tartott munkaügyi döntőbizottsági határozatot akkor is a munkaügyi bíróság előtt kell megtámadni, ha a munkáltató, illetve a döntőbizottság polgári jogi alapú igényről rendelkezett. Az ilyen vita eljárásjogi szempontok – munkaügyi vita [1967. évi II. törvény 4. §].
A peres felek 1980. augusztus 21. napján tanulmányi szerződést kötöttek, amelyben az alperes arra kötelezte magát, hogy a szakmunkástanuló felperesnek 1980. szeptember 1-jétől a tanulóviszony befejezéséig havi 300 forint társadalmi tanulmányi ösztöndíjat folyósít. A felperes ezzel szemben vállalta, hogy a szakmunkás-bizonyítvány megszerzését követő 60 napon belül munkaviszonyt létesít az alperessel és annyi ideig marad munkaviszonyban, ahány hónapig tanulmányi támogatásban részesült.
Minthogy a felperes tanulmányai befejezését követően nem létesített munkaviszonyt az alperessel, a munkáltató 1982. november 29-én 18 232 forint tanulmányi támogatás visszafizetésére szólította fel.
A felperes a fizetési felszólítást kérelemmel támadta meg a munkaügyi döntőbizottságnál, amely a kérelmét elutasította.
A felperesnek az e határozat ellen előterjesztett keresetlevele alapján a munkaügyi bíróság végzést hozott, amellyel az alperes fizetési felszólítását, valamint a munkaügyi döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezte.
A végzés indokolásának lényege szerint a középfokú oktatási intézmények nappali tagozatán tanulókkal kötött szerződések esetében felmerülő jogviták elbírálása az általános hatáskörű bíróság ügykörébe tartozik. A munkaügyi döntőbizottság tehát hatáskörét túllépve járt el, amikor a felek közötti vitát elbírálta. Az alperes a felperes lakóhelye szerint illetékes általános hatáskörű bíróságnál jogosult a felperessel szemben pert indítani.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény 6. §-ának (2) bekezdése szerint a szakmunkásképző iskola középfokú oktatási intézmény. A nappali tagozaton iskolai képzésben résztvevőkkel köthető tanulmányi szerződésekkel kapcsolatos kérdéseket a 7/1972. (IX. 15.) MM számú rendelet szabályozza. Ezt a rendeletet a művelődésügyi miniszter az Mt. V. 15. §-ának (4) bekezdésében [jelenleg az Mt. V. 11. §-ának (4) bekezdésében] adott felhatalmazás alapján – többek között – a szakmunkásképző intézetek (iskolák) felett felügyeletet gyakorló miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben bocsátotta ki. Ez a rendelet irányadó a szakmunkástanulókkal mint középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulókkal tanulmányi szerződésekre is.
A szóban levő rendelet 19. §-a szerint a szerződéssel kapcsolatos jogviták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. A felhívott jogszabály értelmében tehát a nappali tagozatos képzésben résztvevőkkel kötött tanulmányi szerződés megszegésével kapcsolatos vita nem munkaügyi vita, eldöntése az általános hatáskörű és nem a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik.
Az előzőekből következik, hogy az alperesnek a per tárgyául szolgáló követelése polgári jogi igény, következésképpen az alperes ezt az igényét a munkaviszonyból származó követelésekre meghatározott módon nem érvényesíthette volna. Minthogy ezt mégis megtette, a felperes nem volt elzárható attól a jogától, hogy a reá nézve sérelmes munkáltatói intézkedés ellen munkaügyi vitát indítson, illetőleg ebből a célból a munkaügyi vitát eldöntő szervekhez forduljon (Mt. 4. §).
Ez a jogvita – eljárásjogi értelemben – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában akkor is munkaügyi vitának minősül, ha a felek egymás közötti jogviszonyára egyébként nem a munkajog, hanem a polgári jog szabályai az irányadók.
Ellenkező jogértelmezés mellett ugyanis nem volna olyan bírósági fórum, amely az esetleges polgári jogi igény érvényesítése tárgyában tévesen kiadott vállalati intézkedés (határozat, fizetési felszólítás, MIL-lapra történő bejegyzés), illetőleg az ügyben hozott döntőbizottsági határozat ellen megfelelő jogorvoslatot nyújthatna.
A munkaügyi bíróság tehát akkor járt volna el helytállóan, ha a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatva hatálytalanította volna az alperes fizetési felszólítását. (M. törv. II. 10 130/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás