BK BH 1984/84
BK BH 1984/84
1984.03.01.
Az elhárítás szükséges mértékének túllépése létszám- és erőfölényben levő személyek jogtalan támadása esetén [Btk. 29. § (3) bek., 166. §].
A megyei bíróság a vádlottat emberölés bűntettének kísérlete miatt ítélte el.
A rendszeresen és mértéktelenül italozó vádlott és az erőszakos bűncselekmények miatt már többször büntetett sértett között a korábbi jó viszony megromlott, mert a vádlott bántalmazta a sértett egyik barátját. Néhány nappal a vádbeli esetet megelőzően a sértett tett olyan kijelentést a vádlottnak, hogy emiatt le fog számolni.
A vádbeli napon este a vádlott az eszpresszóban italozott, amíg az üzlet vezetője zárórát nem rendelt el. Ekkor már csak ő és egy azóta elhunyt személy tartózkodott ott. Ezután történt az, hogy a sértettnek erősen ittas öccse bekiabált az eszpresszó ajtaján a vádlottnak, menjen ki, mert le akar számolni vele. A vádlott kiment az üzletből, mert nem akarta, hogy az eszpresszóban verekedés legyen, az üzletvezető egyébként sem engedte volna meg, hogy bent maradjon, végül mert az üzletben nincs telefon, amin esetleg segítséget lehetett volna hívni.
Amint a vádlott kilépett az eszpresszó ajtaján, a sértett öccse nyomban arcul ütötte őt úgy, hogy homlokán 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Ebben a pillanatban ért hozzájuk a futva érkező sértett, aki felhívta testvérét, hogy menjen el onnan, mert ezt az ügyet neki kell elintéznie. Ekkor a sértett fenyegetőleg megragadta a vádlott mellén a ruháját. A vádlott megijedt, tartott attól, hogy a testvérek bántalmazni fogják, és ezért zsebéből elővette zsebkését, amelynek 10 cm hosszúságú pengéjét a háta mögött kinyitotta, majd közepes erővel, irányzottan mellbe szúrta a vele szemben álló sértettet. A sértett a szúrást követően elengedte a vádlottat, aki – további bántalmazástól is tartva – kijelentette, hogy aki a közelébe megy, abban „belemártja” a kését.
A szúrás következtében a sértett a bal mellkasfélen az elülső hónaljvonalban, a bimbó alatt kb. 1 cm-re az V. borda magasságában szenvedett szúrt sérülést, amely sértette a tüdőt és a szívburkot, továbbá a szív bal kamrájában is 1 cm-es sebzést okozott. Életét a gyors szakszerű műtéti beavatkozás mentette meg, tüdejét csonkolni kellet, sérülései 10 hét alatt gyógyultak.
A Btk. 29. §-a (3) bekezdésének alkalmazása miatt, annak mellőzése végett bejelentett fellebbezés alaptalan.
Az irányadó körülményeknek helyes értékelése alapján állapította meg az elsőfokú bíróság azt, hogy a vádlott a sértett és a testvére jogtalan támadása elhárításának szükséges mértékét ijedsége miatt túllépte [Btk. 29. § (3) bek].
Téves az az álláspont, mely szerint a vádlott azáltal, hogy nem utasította el a verekedés lehetőségét, és a verekedés lehetőségének tudatában kiment az utcára, lényegében elfogadta az erre szóló kihívást, így maga is jogtalanul járt el.
Az eszpresszóban a vádlotton és egy idős személyen kívül csupán a vezetőnő tartózkodott, aki a zárórára tekintettel már előzőleg is kiküldte a vádlottat és aki – saját vallomása szerint – akkor sem engedte volna mag a vádlottnak, hogy a helyiségben maradjon, ha őt erre kérte volna. Azt tehát, hogy a vádlott ilyen körülmények között – az eredeti szándékának is megfelelően – kiment az eszpresszóból, önmagában véve nem tekinthető olyan magatartásként, amely arra utalna, hogy ő is verekedni akart. Következésképpen ez nem tekinthető a verekedésre kihívás elfogadásaként.
A Legfelső Bíróság 15. számú Irányelvében kifejtettek szerint a megtámadott általában nem köteles meneküléssel kitérni az őt ért jogtalan támadás elől. A vádlottat sem terhelte ilyen kötelezettség, és magatartása ez okból nem tekinthető jogtalannak.
Amint a vádlott kilépett a helyiségből, őt nyomban jogtalan támadás érte, amely ellen védekezni sem tudott. Ekkor lépett fel vele szemben a fizikailag is erősebb sértett. Tehát a vádlottal szemben – létszámban és erőbelileg is – fölényben levő együttes fellépése nyomán a vádlott alaposan tarthatott további, a testi épsége ellen irányuló támadástól. Ez a közvetlenül fenyegetett helyzetben levő vádlott olyan fokú ijedségét váltotta ki, amely korlátozta őt a védekezés szükséges mértékének felismerésében.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelső Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Bf. IV. 1164/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás