BK BH 1984/91
BK BH 1984/91
1984.03.01.
Nem csalást, hanem hamis tanúzás bűntettét valósítja meg, aki azért, hogy az örökséget jogtalanul megszerezze, hamis végrendeletet készít és azt a polgári ügyben felhasználja [Btk. 238. § (2) bek. c) pont és (5) bek., 318. § (1) bek.].
A járásbíróság a terheltet jelentős kárt okozó csalás bűntettének kísérlete, és magánokirat-hamisítás vétsége miatt – halmazati büntetésül – 1 évi és 6 hónapi – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre, 3 évre a közügyektől eltiltásra, valamint 8000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt 1958-ban kötött házasságot. Feleségének korábbi házasságából K. L. nevű fia született. A terhelt házastársa kórházba került, állapota fokozatosan rosszabbodott, majd végrendelet hátrahagyása nélkül meghalt. Egyedüli örököse a gyermeke, K. L., aki a hagyatékot a terhelt haszonélvezeti jogával terhelve örökölhette meg. A hagyaték ingó és ingatlan vagyonból állt, értéke pedig 553 400 forint volt.
A terhelt felesége halála után a hagyatéki leltárt felvevő személy előtt olyan – valótlan – kijelentést tett, hogy a felesége végrendelkezett, s a végrendelet nála van. Ekkor azonban még nem mutatta fel.
A terhelt ugyanis elhatározta, hogy a hagyatékot saját részére megszerzi. Barátja közreműködésével olyan tartalmú végrendeletet készített, amelyben az elhunyt K. L.-t a kötelesrészből kizárja, annak kiskorú gyermekére 301 275 forint értékű ingó és ingatlan vagyont hagy, míg a fennmaradó 252 125 forint értékű ingó és ingatlan vagyon örököse a terhelt.
A hamis végrendelet dátumaként házastársának a kórházba menetelét megelőző napot tüntette fel, és azt két ismerősével aláíratta. Az általa aláhamisított névaláírást tartalmazó végrendeletet a terhelt a közjegyzőnél mint eredeti végrendeletet bemutatta. A végrendeletet K. L. mint törvényes örökös kifogásolta, annak érvényességét vitatta, és így a hagyaték átadására nem került sor, a közjegyző a feleket perre utasította, és a polgári per befejezéséig a hagyatéki eljárást felfüggesztette.
A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az eljárt bíróságok határozatai ellen a terhelt cselekményének minősítése miatt emelt törvényességi óvás alapos.
Az eljárt bíróságok az ítéleti tényállást megalapozottan állapították meg, de a terhelt cselekményét tévesen minősítették csalás bűntetteként. A terhelt magatartása az ún. perbencsalást valósította meg. Hamis okiratot készített azért, hogy azt polgári ügyben – nevezetesen a hagyatéki eljárás során – felhasználja. Az 1961. évi V. törvény alapján kialakult bírói gyakorlatban az ilyen magatartás magánokirat-hamisításnak minősült (BJD 5007. sz.).
A Btk. éppen az ilyen magatartások megfelelő értékelése érdekében hozott új rendelkezést, a hamis tanúzás olyan fordulataként, amelyben megfelelő jogi elbírását nyerhet a perbencsalás, és a társadalomra veszélyes magatartás igazi arculata kerül előtérbe, nevezetesen az igazságszolgáltatás megtévesztése. Ezért az ilyen magatartás a Btk. 238. §-a (2) bekezdésének c) pontjába ütköző hamis tanúzás bűntettét valósítja meg, amely az (5) bekezdés szerint 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést a cselekményt minősítő részében megállapította, e körben a határozatot hatályon kívül helyezte, és a terhelt jelentős kárt okozó csalás bűntettének kísérleteként értékelt cselekményét hamis tanúzás bűntetteként minősítette. (B. törv. I. 82/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás