BK BH 1984/93
BK BH 1984/93
1984.03.01.
Lopást valósít meg, aki a neki megtekintésre átadott vagyontárgyat jogtalanul eltulajdonítja [Btk. 316. § (1) bek., 317. § (1) bek.].
A járásbíróság a vádlott kisebb értékre elkövetett sikkasztás vétségében mondta ki bűnösnek.
A vádlott a vádbeli napon a délelőtti órákban egy eszpresszóban találkozott a sértettel. A sértett ujján egy értékes arany pecsétgyűrű volt, amelyet a vádlott elkért azzal, hogy közelebbről szeretné megnézni. A sértett átadta a pecsétgyűrűt, a vádlott felhúzta az ujjára, majd pedig az eszpresszó mellékhelyiségébe ment. A sértett rászólt a vádlottra, hogy a gyűrűjét adja vissza, de a vádlott azzal, hogy rögtön visszajön, kiment, majd a hátsó kijáraton keresztül távozott.
Másnap a sértett találkozott a vádlottal, közölte vele, hogy a rendőrségen feljelentette. Ekkor a vádlott a gyűrűt visszaadta. Az arany pecsétgyűrű értéke 9680 forint.
A fenti tényállás alapján a bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 317. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő kisebb értékre elkövetett sikkasztás vétségében.
A vádlott fellebbezésének elbírálása során a másodfokú bíróság a járásbíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a vádlott cselekményét kisebb értékre elkövetett lopás vétségének minősítette.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy a megállapított tényállás alapulvételével helyesen következtetett a járásbíróság a vádlott bűnösségére. Tévedett azonban a cselekmény sikkasztás bűncselekményként való értékelésénél. A Btk. 317. §-ának (1) bekezdésébe ütköző bűncselekményt ugyanis az követi el, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja vagy azzal sajátjaként rendelkezik.
A tényállásból kitűnően a vádlott által a sértettől megszerzett arany pecsétgyűrű nem volt ilyennek tekintendő. A vádlott ugyanis jogtalan eltulajdonítási szándékkal, azzal az ürüggyel kérte el a vendéglőben a sértettől a gyűrűt, hogy azt közelebbről megtekinti, majd azt az ujjára húzva a sértett tiltakozása ellenére magával vitte és – ha rövid időre is, de – sajátjaként használta. A sértett beleegyezése hiányára utal az a körülmény, hogy a vádlottnak a vendéglőből történt távozását követően a vádlott ellen a rendőrségen feljelentést tett.
Ilyen körülmények között pedig a sértett gyűrűjének a vádlotthoz kerülése –, amellyel a vádlott ezt követően sajátjaként rendelkezett – jogszerűtlen, mivel az nem volt rábízott dolognak tekintendő. Valamely dolog megmutatása nem tekinthető a dolog átadásának és rendelkezésre bocsátásának. Miután a vádlott ekként jogellenesen jutott a gyűrű birtokába, az elvétel tényével nem a sikkasztás, hanem a lopás bűncselekményét valósította meg (hasonló: BJD 6503).
A kifejtettek alapján a megyei bíróság a járásbíróság ítéletét a cselekmény minősítésére vonatkozó részében megváltoztatta és a vádlott cselekményét a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés szerint büntetendő kisebb értékre elkövetett lopás vétségének minősítette. (Egri Megyei Bíróság Bf. 421/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás