BK BH 1984/94
BK BH 1984/94
1984.03.01.
Az üzletszerűség csak akkor tekintendő a lopás alaptényállási elemének, ha a szabálysértési értékre nézve megvalósított cselekményeket kizárólag az üzletszerűség [Btk. 316. § (2) bek. c) pont] minősíti vétséggé;
ha viszont az ilyen értékre elkövetett lopási cselekményeket az üzletszerűségen kívül még egyéb minősítő körülmény is vétséggé emeli: az üzletszerűség egységet teremtő hatása nem érvényesül, s ezért többrendbeli lopás vétsége megállapításának van helye [Btk. 316. § (2) bek. c) pont; BK 100. és 104. sz.].
A járásbíróság a terhelt bűnösséget részben társtettesként elkövetett lopás bűntettében állapította meg és ezért a terheltet – mint különös visszaesőt – börtönben végrehajtandó 1 évi szabadságvesztésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte a terhelt kényszergyógyítását, végül a korábbi büntetőügyében engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette. A megállapított tényállás lényege a következő.
A terheltet a járásbíróság korábban lopás vétsége miatt 4 hónapi – fogházban végrehajtandó – szabadságvesztésre ítélte. E büntetésből a terheltet feltételes szabadságra bocsátották.
Az idült alkoholista terhelt a feltételes szabadságra bocsátását követően munkaviszonyt nem létesített, hanem különböző bolti lopásokat követett el, melyekből rendszeres haszonszerzésre törekedett.
Ezek a cselekményei – időrendbeli sorrendben – a következők voltak:
a) október 22. napján a Csemege Kereskedelmi Vállalat egyik önkiszolgáló boltjából 360,30 forint értékű italt és konzervet;
b) november 6. napján a Megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat egyik boltjából piperecikkeket és konzervet 177 forint értékben, egy ismeretlen társával együtt;
c) november 30. napján a Csemege Kereskedelmi Vállalat egyik boltjából 328 forint értékű italt;
d) december 1. napján a Centrum Áruházból egy bevásárlótáskát 224 forint értékben;
e) december 3. napján a Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat egyik áruházából 2 db inget 500 forint értékben;
f) március 17. napján ugyancsak a Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat egyik boltjából 380 forint értékben hanglemezt;
g) március 17. napján a Centrum Áruházból egy autóslámpát 317 forint értékben, végül
h) ugyanezen a napon a Csemege Kiskereskedelmi Vállalat boltjából egy üveg konyakot tulajdonított el 200 forint értékben.
Az említett cselekményeivel a terhelt összesen 2432,40 forint értékre nézve – valamennyi esetben szeszes italtól befolyásolt állapotban – követte el a lopásokat.
A járásbíróság a terhelt cselekményét 1 rb. a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés c) pontjára tekintettel a (4) bekezdés b) 1. pontja szerint minősülő lopás bűntetteként értékelte, melyek közül a b) pont alatt jelzett cselekményt társtettesként valósította meg.
A megyei bíróság a járásbíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelt cselekményeit 1 rb. kisebb értékre, részben folytatólagosan, részben társtettesként elkövetett lopás vétségének [Btk. 316. § (1) és (3) bek.] minősítette, és ezért a terheltet mint különös visszaesőt halmazati büntetésül 9 hónapi szabadságvesztésre ítélte, az elsőfokú bíróság által kiszabott mellékbüntetést és az egyéb ítéleti rendelkezést nem érintette.
A megyei bíróság az ítéleti indoklásban kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatalát követően született a Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának 104. sz. állásfoglalása. Az állásfoglalásban kifejtett jogértelmezés szerint olyan esetekben, amikor az üzletszerű elkövetés az alaptényállás eleme, és szabálysértési értékre nézve követi el a terhelt a cselekményét, 1 rb. bűncselekmény valósul meg, amelyeket az összesített érték alapján kell ugyan minősíteni, az összesített érték szerint minősülő lopás egyben üzletszerűnek nem minősülhet, mert ez az üzletszerűség minősítő körülményének kétszeres büntetőjogi értékelését eredményezné.
Az eljárt bíróságok ítéletei ellen a terhelt cselekményeinek minősítése miatt a terhelt javára emelt törvényességi óvás alapos.
A járásbíróság a Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának 104. sz. állásfoglalásában adott iránymutatás ismertté válását megelőzően hozott határozatában a korábban kialakult ítélkezési gyakorlattal összhangban állóan értékelte a terhelt cselekményét.
Helyesen járt el a megyei bíróság, amikor a fellebbezés elbírálása során az időközben meghozott BK 104. sz. állásfoglalásának megfelelően értékelte a terhelt cselekményeit, ítélete azonban az említett állásfoglalás téves értelmezésén alapszik.
A terhelt cselekményének jogi értékelésénél elsősorban abból kell kiindulni, hogy a terhelt az a), c) és h) pontok alatt jelzett cselekményeit a Csemege Kiskereskedelmi Vállalat különböző üzemegységeiben követte el, melyek a BK 100. sz. állásfoglalás folytán 1 rb. folytatólagosan elkövetett és 834,40 forint értékre megvalósított cselekményként kerülnek értékelésre.
A d) és g) alatti cselekményeket a terhelt a Centrum Áruház sérelmére, azoknak különböző üzemegységeiben valósította meg, a lopások összesített elkövetési értéke 541 forintot tesz ki, mely cselekményt ugyancsak folytatólagosan követte el.
Az e) és f) pont alatt jelzett cselekményeket a terhelt a Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat két egységében követte el folytatólagosan, összesen 880 forint értékre nézve.
Végül a terhelt a b) alatt jelzett cselekményt, melyet a Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat egyik egységében 177 forint értékre nézve követte el, mint társtettes valósította meg.
Ehhez képest a terhelt 4 rb. – ebből 3 esetben folytatólagosan, 1 esetben társtettesként elkövetett – lopást valósított meg.
Helyesen állapították meg az eljárt bíróságok, hogy a terhelt a cselekményt üzletszerűen, rendszeres haszonszerzésre irányuló törekvéstől vezetve követte el. Ekként a terhelt mint különös visszaeső által valamennyi esetben a szabálysértési értékre nézve elkövetett lopást a Btk. 316. §-a (2) bekezdésének c) és e) pontja minősíti vétséggé. A megyei bíróság álláspontja azonban téves. A BK 104. sz. állásfoglalás szerint az üzletszerűség akkor tekinthető a lopás alaptényállási elemének, ha a szabálysértési értékre nézve megvalósított lopási cselekményeket kizárólag az üzletszerűség [Btk. 316. § (2) bek. c) pont] minősíti vétséggé. Abban az esetben azonban, ha a szabálysértési értékre elkövetett lopási cselekményeket az üzletszerűségen kívül még egyéb minősítő körülmény is vétséggé emeli – mint az adott esetben a Btk. 316. §-a (2) bekezdésének e) pontjában foglalt különös visszaesés – az üzletszerűség egységet teremtő hatása nem érvényesül, hanem több rendbeli lopás vétségének megállapítására kerül sor.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést megállapította, a törvényességi óvással megtámadott ítéleti rendelkezéseket hatályon kívül helyezte és a terhelt cselekményeit az előzőekben kifejtettek szerint minősítette. Megállapította, hogy a terhelt a Btk. 47. §-a (3) bekezdésének b) pontjára figyelemmel feltételes szabadságra nem bocsátható, mivel a korábbi szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt követte el azokat a szándékos bűncselekményeket, amelyek miatt a jelen ügyben szabadságvesztésre ítélték. (B. törv. I. 21/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás