BK BH 1984/95
BK BH 1984/95
1984.03.01.
A fegyveres erők tagjai részére kiadott felszerelési tárgy eltulajdonítása esetén a bűncselekmény elkövetési értéke:
új áru esetén a beszerzési árral, egyébként pedig az elhasználódás mértékétől függően csökkentett értékkel azonos [Btk. 317. §].
A katonai bíróság a polgári egyén IV. r. vádlottat a felbujtóként kisebb értékre elkövetett sikkasztás vétsége miatt emelt vád alól felmentette és sikkasztás szabálysértése miatt 1500 forint pénzbírsággal sújtotta.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A IV. r. polgári egyén vádlott ismeretségi viszonyban volt a sorkatonai szolgálatot teljesítő I. r. vádlottal. Amikor az I. r. vádlott szabadságon otthon tartózkodott, a IV. r. vádlott megkérte, hogy a tulajdonában levő vulkanizált talpú bakancsot cserélje ki újra. Az I. r. honvéd vádlott erre ígéretet tett, átvette a IV. r. vádlottól a használt bakancsot és bevitte az alakulathoz. Ezt követően az I. r. vádlott megkérte a III. r. honvéd vádlottat – aki a raktárt kezelte –, hogy a használt helyett adjon egy új bakancsot. A III. r. vádlott a kérést teljesítette, majd az I. r. honvéd vádlott 3. értékosztály szerinti és az új ár 50%-ának megfelelő, 653 forint értékű bakancsot a IV. r. vádlottnak átadta.
A vádlottak cselekményére fény derült, a bakancsot a IV. r. vádlottnál lefoglalták, így a kár megtérült.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a kár összege azonos azzal, amilyen értékűként a ruházati tárgy az alakulat nyilvántartásában szerepelt. Mivel a bakancsot az alegység raktárából tulajdonítottak el, ahol 3. értékcsoportúként – tehát a beszerzési ár 50%-ának megfelelő – értékben tartották nyilván, a kár 653 forint.
A Legfelsőbb Bíróság ezt a megállapítást tévesnek találta. Az eltulajdonított bakancs értékének megállapításánál a tényleges értéket kell figyelembe venni, nem pedig azt, hogy a fegyveres erők egységei az egyes ruházati tárgyakat az egymás közötti átadáskor milyen értékcsoportúként jelölik meg.
A büntetőeljárásban a bűncselekménnyel kapcsolatos elkövetési érték megállapításánál – általában – az az összeg az irányadó, amelyen a bűncselekmény elkövetője a kérdéses árut a kiskereskedelmi forgalomban megvásárolhatja.
A IV. r. vádlott kérésére eltulajdonított bakancs a kiskereskedelmi forgalomban nem kapható, ezért az elkövetési érték megállapításánál azt a tényleges értéket kell figyelembe venni, amelyet a fegyveres erők a termelő vállalatnak a bakancs ellenében kifizetnek. Ez pedig – a szakértők egybehangzó előadása és az érték-megállapítást tartalmazó árjegyzék szerint – 1340 forint.
Az adott ruházati tárgy új állapotban került eltulajdonításra és lefoglalásra, így a cselekmény büntetőjogi értékelése során ez az érték az irányadó. Olyan esetben viszont, amikor az eltulajdonítás időpontjában az elkövetési tárgy használt állapotban volt, a kár összegének megállapításánál az elhasználódás foka szerint kell csökkenteni a tényleges értéket.
Nem lehet meghatározó, hogy az egységek és alegységek a fegyveres erők belső rendelkezései folytán az egymás közötti átutalásnál a nyilvántartásban milyen értékcsoportúnak tüntetnek fel ruházati tárgyakat. A bíróságnak ettől eltérően az eltulajdonított dolog valóságos értékét kell megállapítani, az adminisztrációs nyilvántartás adatai tehát nem lehetnek döntőek.
Minthogy az adott esetben az eltulajdonított bakancs beszerzési értéke 1340 forint* volt, a Legfelsőbb Bíróság az ítélet tényállását ennek megfelelően helyesbítette és a IV. r. vádlottat bűnösnek mondotta ki: felbujtóként kisebb értékre elkövetett sikkasztás vétségében, ezért 20 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, a napi tétel összegét 100 forintban állapította meg. (Legf. Bír. Katf. II. 152/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás