PK BH 1985/103
PK BH 1985/103
1985.03.01.
I. A hatósági jóváhagyás nem pótolja a társasági szerződés egyéb érvényességi feltételeit, nem teszi tehát érvényessé azt a társasági szerződést, amely a jogszabály rendelkezése alapján érvénytelen [Ptk. 573. §; 28/1981. (IX. 9.) MT sz. r. 1. § (1) bek.; Ptk. 200. § (2) bek., 234. § (1) bek.].
II. A jogi személynek tekintendő egyesületekre vonatkozó rendelkezések a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági munkaközösségekre nem alkalmazhatók [Ptk. 573. §; 28/1981. (IX. 9.) MT sz. r. 1. § (1) bek., 2. § (2) bek.; Ptk. 65. §].
III. A gazdasági munkaközösség alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat a munkaközösség nevében a képviselő gyakorolja, aki ezt a jogát nem ruházhatja át [Ptk. 573. §; 28/1981. (IX. 9.) MT sz. r. 13. § (3) bek.].
A kérelmezők 1982. november 26-án kelt és ügyvédi munkaközösség által ellenjegyzett társasági szerződésükkel PROGTEAM Gazdasági Munkaközösség néven munkaközösséget alapítottak. A társasági szerződés I. fejezetében foglaltak szerint a gazdasági munkaközösség képviselője S. K. I. r. kérelmező és helyettese Cs. B.-né IV. r. kérelmező. A társasági szerződés szerint a munkaközösség alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat a munkaközösség képviselőjének helyettese, Cs. B.-né gyakorolja. E munkáltatói jogát rendelkezése szerint, a képviselővel egyetértésben a munkaközösség bármely tagjára átruházhatja.
A munkaközösség szervezetéről, működéséről szóló szerződési kikötés szerint erre vonatkozóan a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak az egyesületekkel kapcsolatos szabályait kell kisegítőleg alkalmazni.
A megyei városi tanács v. b. hivatalának igazgatási osztálya határozatával a társasági szerződést jóváhagyta. A kérelmezők a megyei bírósághoz mint cégbírósághoz benyújtott kérelmükben kérték a cég bejegyzését. Ezt követően – az illetékes szakigazgatási szerv jóváhagyásával – a társaság nevét PROGTEAM Számítástechnikai Gazdasági Munkaközösség névre változtatták. A szerződés tartalma változatlan maradt, és a kérelmezők a módosított szerződés alapján kérték a cégnek a cégjegyzékbe való bejegyzését.
A megyei bíróság mint cégbíróság az 1983. március 4. napján hozott végzésével elrendelte a cég bejegyzését. A végzés első fokon jogerőre emelkedett.
A cégbíróság jogerős végzése ellen emelt törvényességi óvás megalapozott.
A gazdasági munkaközösségekről szóló 28/1981. (IX. 9.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése, illetve a Ptk. 573. §-ának (1) bekezdése értelmében a gazdasági munkaközösség a felek által kötött társasági szerződéssel jön létre. A társasági szerződésre alkalmazni kell a Ptk.-nak a szerződésre vonatkozó általános szabályait is. Semmis a szerződés, ha jogszabályba ütközik, a jogszabály megkerülésével kötötték, továbbá ha nyilvánvalóan a társadalom érdekeibe vagy a szocialista együttélés követelményeibe ütközik [Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése]. Semmis társasági szerződés alapján pedig cégbejegyzésnek nem lehet helye, mert semmis szerződés érvénytelenségét a Ptk. 234. §-ának (1) bekezdésére tekintettel a bíróságnak észlelnie kell, annak megállapításához külön eljárásra nincsen szükség.
A gazdasági munkaközösség létrehozására irányuló társasági szerződés sajátos érvényességi feltétele a hatósági jóváhagyás (R. 4. §). A hatósági jóváhagyás azonban nem pótolja a társasági szerződés egyéb érvényességi feltételeit. Hatósági jóváhagyás nélkül a szerződés nem érvényes, de ha az illetékes szakigazgatási szerv a semmisségi okot tévesen nem vette figyelembe határozatának a meghozatalakor, a hatósági jóváhagyás önmagában nem teszi érvényessé azt a társasági szerződést, amely a jogszabály rendelkezése alapján érvénytelen.
Az R. 1. §-ának (1) bekezdése szerint az alapító tagok csak jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági munkaközösséget hozhattak létre. Jogi személyiség hiányában nem a gazdasági munkaközösség, hanem közös néven annak tagjai szerezhetnek jogokat és vállalhatnak kötelezettségeket. Ezzel szemben az egyesület a Ptk. 65. §-ának (1) bekezdése értelmében jogi személy. Az egyesületet a polgári jog szabályai szerint jogok illethetik és kötelezettségek terhelhetik. A jogi személynek tekintendő egyesületekre vonatkozó rendelkezések a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági munkaközösségekre ez okból nem alkalmazhatók. Az R. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében egyébként a gazdasági munkaközösség létrehozására, szervezetére, gazdálkodására, valamint a tagok felelősségére és a munkaközösség megszűnésére – a rendeletben foglalt eltérésekkel a polgári jogi társaság szabályait (Ptk. 573–574. §) kell megfelelően alkalmazni.
Az előadottakból következik, hogy az R. 1. §-ának (1) bekezdésébe, valamint a 2. §-ának (2) bekezdésébe is ütközik a társasági szerződésnek az a rendelkezése, amely a szerződésben nem szabályozott kérdésekben nem a Ptk.-nak a polgári jogi társaságra, hanem az egyesületre vonatkozó szabályai alkalmazását írja elő.
Az R. 13. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkaközösség alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat a munkaközösség nevében a képviselő gyakorolja, aki ezt a jogát nem ruházhatja át. E jogszabályi rendelkezésbe ütközik a szerződésben foglalt az a megállapodás, hogy a munkáltatói jogokat a munkaközösség képviselőjének helyettese gyakorolhatja, aki ezt a jogot a munkaközösség bármely tagjára átruházhatja a képviselővel egyetértésben.
A cégbíróságnak hivatalból kellett volna figyelembe vennie a jogszabályba ütköző szerződési kikötéseket, és a cégbejegyzésre csak akkor lett volna lehetőség, ha a kérelmezők szerződésüket a jogszabály előírásainak megfelelően módosítják, és ilyen tartalommal kérik az államigazgatási hatóságtól a hatósági jóváhagyást (R. 6. §-a), ezt követően pedig a munkaközösségnek a cégjegyzékbe való bejegyzését.
Ebből következik, hogy törvénysértő a cégbíróságnak az a határozata, amellyel az érvénytelen szerződés alapján a munkaközösséget a cégjegyzékbe bejegyezte.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban a kérelmezőket nyilatkoztatni kell arra, hogy a szerződésüket módosítani kívánják-e. Ha a kérelmezők a társasági szerződést a jogszabály előírásainak megfelelően módosítják, és e módosított szerződést az államigazgatási hatóság jóváhagyta, akkor a cégbejegyzés elrendelésének a módosított – érvényes – társasági szerződés alapján nincsen akadálya. Ha a kérelmezők a szerződést nem módosítják, érvényes társasági szerződés hiányában a cégbejegyzési kérelem elutasításának van helye. (P. törv. IV. 20 107/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás