GK BH 1985/109
GK BH 1985/109
1985.03.01.
Ügyviteli mulasztás terheli a külkereskedelmi bizományost, ha a nemzetközi piacon nem közismert és előzőleg általa sem ismert külföldi üzletfelének bonitásáról, üzleti jó hírnevéről nem tájékozódik [32/1967. (IX. 23.) Korm. sz. r. 13. § (1) bek., 21. § (1) bek., 28. § (2) bek.].
A felperes az alperessel létrejött bizományi szerződés alapján külkereskedelmi szerződést kötött egy külföldi céggel, amely egy 1980. május 23-án kiállított csekkel egyenlítette ki az alperes által részére küldendő 96 db hangdoboz ellenértékét. E csekk alapján a Magyar Nemzeti Bank 243 127 Ft-ot átutalt a felperesnek, ezt az alperes a felperestől megkapta, és ezután került sor a hangdobozok kiszállítására.
Csaknem egy év múlva, 1981. május 14-én a Magyar Nemzeti Bank a csekk ellenértékét visszahívta a felperestől azzal, hogy a “H. Bank LTD” csekken szereplő fiókja nem létezik, a csekk hamis. Ilyen előzmények után a felperes felhívta az alperest az összeg visszafizetésére. A felhívás eredménytelensége folytán terjesztette elő a keresetét, amelyben az alperest 243 127 Ft és kamatai megfizetésére kérte kötelezni.
Az alperes azzal védekezett, hogy a felperes ügyviteli mulasztása folytán önmaga okozta a kárt azzal, hogy a külkereskedelmi szerződésben az ismeretlen külföldi céggel a csekkel való fizetési módot kötötte ki anélkül, hogy a Magyar Nemzeti Banktól információt kért volna.
Az első fokon eljárt bíróság – miután a Magyar Nemzeti Banktól olyan tájékoztatást kapott, hogy a külkereskedelmi vállalatok a külföldi partner bonitására és üzleti jóhírére vonatkozóan érdeklődni szoktak – a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a bankinformáció beszerzésének elmulasztása a felperes ügyviteli mulasztása, az 54/1978. (XII. 7.) MT sz. rendelettel módosított 32/1967. (IX. 23.) Korm. sz. rendelet 31. §-ának (2) bekezdése alapján tehát a felperes maga köteles viselni a kárt.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett és állította, hogy őt ügyviteli mulasztás nem terheli, az üzleti kockázatot az alperesnek kell viselnie.
A fellebbezés alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és kötelezte az alperest, hogy a 243 127 Ft-ot és annak kamatait fizesse meg a felperesnek. Kiemelte, hogy az alperes fizetési kötelezettsége a 32/1967. (IX. 23.) Korm. sz. rendelet 28. §-ának (2) bekezdése alapján áll fenn. A felperes a Magyar Nemzeti Banknak a csekk ellenértékét visszafizette, így az alperes ezt megtéríteni tartozik. Ezen túlmenően érdemben is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes a fent említett rendelet 13. §-ának (1) bekezdésében előírt, a külkereskedelmi szakvállalattól elvárható gondosságot kifejtette, a követelés behajtásának eredménytelenségéért, illetőleg azért, hogy a külföldi fél – hamis csekk kiadásával – bűncselekményt követett el, felelősséggel nem tartozik.
A másodfokú ítélet ellen törvénysértés címén emelt törvényességi óvás alapos.
A másodfokú ítélet az alperes fizetési kötelezettségét a 32/1967. (IX. 23.) Korm. sz. rendelet 28. §-ának (2) bekezdése alapján állapította meg, de a továbbiakban nem maradt meg az egyszerű elszámolási kötelezettség körében, hanem elbírálta azt a kártérítési kérdést is, hogy terheli-e a felperest ügyviteli mulasztás.
A 32/1967. (IX. 23.) Korm. sz. rendelet 21. §-ának (1) bekezdése szerint a bizományos a külkereskedelmi szerződés megkötése és teljesítése érdekében köteles a szocialista szakvállalattól elvárható minden intézkedést megtenni. Ennek során többek között a megbízó érdekeinek, a nemzetközi kereskedelmi szokásoknak megfelelően köteles eljárni. Ebből folyik a bizományosnak az a kötelezettsége, hogy a külföldi fél bonitásáról tájékozódjék, mert ennek pozitív vagy negatív eredménye kihat az ügyletkötésre, szoros összefüggésben van a megbízó érdekeinek védelmével.
Az első fokú eljárás adatai szerint a külkereskedelmi vállalatok a Magyar Nemzeti Banktól a külföldi partner bonitására, üzleti jó hírére vonatkozóan érdeklődni is szoktak. Megállapítható, hogy a felperes a perbeli ügylet megkötése előtt a külföldi félre vonatkozóan információt nem szerzett be. Ha pedig a külföldi partner új és ismeretlen, a külkereskedelmi vállalatot terheli ilyen kötelezettség, ennek elmaradása ügyviteli mulasztásnak tekintendő. Nem feltétlenül terheli ilyen kötelezettség a külkereskedelmi vállalatot, ha külföldi partnere a nemzetközi piacokon közismert cég vagy pedig azzal korábban is volt – kedvező tapasztalatokkal járó – üzleti kapcsolata.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. (Eln. Tan. G. törv. 31 070/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás