• Tartalom

GK BH 1985/111

GK BH 1985/111

1985.03.01.

Ha a szállító telepén van az átadás és az átvétel helye, a megrendelőnek ott kell megkövetelnie a megfelelő módon – a szükséghez képest mérlegeléssel, illetőleg darabszámlálással – való átadást az átvett mennyiség utólagos bizonyításának lehetővé tétele végett [Ptk. 278. § (2) bek.; 7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 22. §, 1. sz. melléklet II. fejezet].

Az ellentmondás folytán perré átalakult ügyben a felperes előadta, hogy az alperes az 1983. január 21-jei, 102 644 Ft összegű számlát 28 644 Ft-tal csökkentett összegben fizette ki.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint 1983. január 21-én a felperestől 473 folyóméter forrcsövet vásárolt. A számla szerint az áru gyárilag kötegelt két kötegből állt. Az árut saját gépkocsijával a ceglédi telepére szállította, ahol az átvételt végző raktáros megállapította, hogy a forrcső 341 folyóméter, vagyis 132 folyóméterrel kevesebb a számlán feltüntetett mennyiségnél. A 132 folyóméter forrcső vételárát ezért nem fizette ki.
Az elsőfokú bíróság az alperest 28 644 Ft és kamata megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a felek jogviszonyára a 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 22. §-a alapján az adásvétel szabályait kell alkalmazni. A felperes a Ptk. 278. §-ának (2) bekezdése alapján azzal teljesített, hogy a szolgáltatás tárgyát, a 473 folyóméter forrcsövet elszállítás végett átadta az alperesnek, az alperes pedig az átvételt igazolta. Jóllehet az alperes telepén észlelt hiányról az alperes dolgozói – a gépkocsivezető és a raktáros, akiket az elsőfokú bíróság tanúként kihallgatott – jegyzőkönyvet vettek fel, a helyszíni szemlére a felperest nem hívták meg, és az árut másnap tovább is szállították. Az egyoldalúan felvett jegyzőkönyv nem volt alkalmas annak megállapítására, hogy a felperes mennyiségi hiánnyal teljesített, még akkor sem, ha a forrcső gyárilag kötegelve volt. A hiány a gyári kötegelés nem látható megbontásával vagy a fuvarozás közben is keletkezhetett.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság GKT 6/1973. sz. állásfoglalására, amely szerint az egalizált csomagolás az érintett termék forgalmi egységének minőségi jellemzője, amely a szerződés tárgyának minőség szerint való meghatározását is jelenti. Az előírtnál kisebb mennyiség szolgáltatásával elkövetett kötelezettségszegés pedig minőségileg hibás teljesítésnek minősül, ezért a Ptk. 306. §-a alkalmazható. Az alperes szerint a forrcsövet nem a raktári készlet kartonjai alapján, hanem mérlegeléssel kellett volna átadni. A mérlegelés azonban csak az ő telepén történt meg, amikor a hiány megállapítható volt.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a helytállóan megállapított tényállásból levont helyes jogi következtetéssel kötelezte az alperest a 132 folyóméter forrcső 28 644 Ft vételárának megfizetésére. Az alperesnek a felperes telepén kellett volna megnyugtató módon meggyőződnie az átvett áru mennyiségéről, és ha az átadás módjával kapcsolatban kifogása merült fel, azt nyomban közölnie, illetve az általa szükségesnek tartott intézkedések megtételét – pl. az áru mérlegelését – szorgalmaznia kellett volna. Az alperes mindezeket elmulasztotta megtenni, a saját telepén felvett jegyzőkönyv sem felelt meg a 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 1. sz. mellékletének II. fejezetében előírt követelményeknek, így nem tudta bizonyítani, hogy a felperes mennyiségi hiánnyal teljesített, még akkor sem, ha az áru gyári csomagolásban volt. Az átvett áru vételárát pedig köteles megfizetni.
A Legfelsőbb Bíróság a fentiekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával – helyes indokaira is tekintettel – helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. I. 31 430/1983. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére