GK BH 1985/112
GK BH 1985/112
1985.03.01.
Általában nem mentesíti a megrendelőt az átvétel elmulasztásáért való felelősségtől az a körülmény, hogy a szállító a szerződés tárgyát képező termékből egyidejűleg a megrendelő vevőköre részére közvetlenül is adott el [7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 18. § (1) bek., 20. §].
A felek szállítási szerződést kötöttek 100 vagon szörpnek a felperes részéről 1982. évben történő átadására.
A felperes arra való hivatkozással kérte az alperesnek 535 043 Ft kötbér megfizetésére kötelezését, hogy a szerződés – az alperes ki nem mentett magatartása folytán – 20,7 vagon termék tekintetében meghiúsult. Előadta, hogy az alperes az 1982. augusztus 31. napján kelt levelében 350 t szörp átvételére nézve akadályt közölt ugyan, de mert az egy időben mástól is szerzett be hasonló terméket, az akadályközlést nem fogadta el.
Az alperes a védekezésében szintén utalt a már említett akadályközlésre, és előadta, hogy a szörpök iránt csökkentek a vásárlói igények, következésképpen vétlen a szerződés részbeni meghiúsulásában.
Az elsőfokú bíróság az alperest a kereseti kérelemnek megfelelően marasztalta. Az ítélet indokolása szerint tényként volt megállapítható, hogy a felek 1982. évre kötött szerződése 20,7 vagon szörp tekintetében meghiúsult, és mert az alperes a vétlenségét nem bizonyította, köteles a keresetben megjelölt – összegszerűségében nem vitatott – kötbért megfizetni.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Előadta, hogy – az igények csökkenése mellett – “ellátási területén” működő gazdálkodó szervek részére a felperes közvetlenül jelentős mennyiségű szörpöt értékesített, ezáltal nagymértékben befolyásolta “piaci pozícióját”. Szükségesnek tartja e körülmény részletes vizsgálatát.
A felperes a fellebbezési eljárás során arra hivatkozott, hogy a kiskereskedelmi vállalatnak – amint azt az általa becsatolt értékesítési kimutatások számszaki adatai bizonyítják – az 1981. évben 175 916 kg szörpöt, az 1982. évben pedig 210 710 kg-ot értékesített. A növekedés az alperes által át nem vett mennyiségnek mindössze kb. 15%-a. Ettől eltekintve az ellátási területek nincsenek “kartellszerűen” felosztva, a közvetlen értékesítésnek tehát nincs akadálya.
A fellebbezés nem alapos.
A 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 18. §-ának (1) bekezdése értelmében, aki a szerződést megszegi, a 20. §-ban megjelölt mértékű kötbért tartozik fizetni, kivéve, ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az gazdálkodó szervezettől az adott helyzetben általában elvárható. Ebből következően az alperest terhelte volna a perben annak bizonyítása, hogy a szerződéskötést megelőzően – számolva a többcsatornás értékesítési lehetőséggel is – gondosan mérte fel az igényét, illetve mindent megtett a lekötött termék értékesítése és így a szerződés maradéktalan teljesítése érdekében. Ilyen bizonyítékot azonban a fellebbezési eljárás során sem terjesztett elő.
A szerződésszegés kimentésére vagy akár a törvényes mértékű kötbér mérséklésére önmagában nem nyújt alapot az alperesnek az a fellebbezési érvelése, amely szerint a perbeli termék iránt csökkentek a vásárlói igények, továbbá, hogy a felperes maga is közvetlenül értékesített, mert az előbbi – amellett, hogy nincs bizonyítva – az alperes szerződéskötésének, illetve kockázatviselésének körébe tartozik, az utóbbi pedig a vásárlók jobb kielégítése céljából egyenesen kívánatos.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az alperest – az összegszerűségében nem vitatott – kötbér fizetésére kötelező első fokú ítéletet helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. II. 31 093/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás