MK BH 1985/121
MK BH 1985/121
1985.03.01.
A vállalat igazgatóhelyettese felett a fegyelmi jogkört az igazgató gyakorolja, a felügyeletét gyakorló szerv azonban e jog gyakorlását magához vonhatja [48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 91. § (1) bek., 93. §].
A felperes 1967. február 17-től dolgozott az alperes jogelődjénél. 1982. október 11-jétől megbízott főkönyvelő, 1983. január 1-jétől gazdasági igazgató helyettes volt.
Az alperes kisvállalatot Z. Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága alapította, felügyeleti szerveként a tanács termelésellátás felügyeleti osztályát jelölte ki.
A felperes ellen az említett osztály vezetője mint fegyelmi jogkört gyakorló fegyelmi eljárást rendelt el az 1984. február 1-jén kelt intézkedésével. Ezt azzal indokolta, hogy a felperes ellen a városi ügyészség vádiratot nyújtott be árdrágítás, csalás és más bűntettek és vétségek elkövetésének alapos gyanúja miatt. A vádirat szerint a terhére rótt cselekményeket a munkakörének ellátása során követte el.
A felperes a fegyelmi eljárás keretében 1984. február 3-án történt meghallgatása alkalmával vitatta a vele szemben eljáró osztályvezető fegyelmi jogkörét. Kérte, hogy a fegyelmi eljárást ellene az arra illetékes vállalati igazgató folytassa le.
A felperes kérelmét nem teljesítették, mivel egyidejűleg a vállalat igazgatójával szemben is fegyelmi eljárás folyt, és ellene is vádat emelt az ügyészség, de a fegyelmi eljárást a fegyelmi jogkör gyakorlója a jogerős büntetőítélet meghozataláig felfüggesztette.
A bíróság az ítéletével – a felperest mint felbujtót bűnösnek találta folytatólagosan elkövetett árdrágítás, csalás és többrendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében, valamint többrendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében, és őt megbüntette.
A büntetőítéletre figyelemmel a fegyelmi jogkör gyakorlója – a fegyelmi bizottság egyetértésével – 1984. április 2-án a felperest fegyelmi elbocsátás büntetéssel sújtotta.
A felperes a fegyelmi határozat ellen kérelemmel fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz. Ebben előadta, hogy őt az első felfüggesztése időtartamának lejárta után munkába kellett volna állítani, és a fegyelmi eljárást az arra illetékes vállalati igazgató hatáskörébe kellett volna utalni. Sérelmezte, hogy a fegyelmi büntetést a még nem jogerős bírói ítéletben megállapított cselekmények elkövetésére alapozták. Előadta, hogy új munkaviszonyt létesített, ezért a munkakönyvét az alperestől kikérte, de azt 1984. április 10-i kelettel “kilépett” bejegyzéssel adták ki részére. Kérte ennek a bejegyzésnek a módosítását.
A munkaügyi döntőbizottság elutasította a kérelmet.
A felperes a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz. Állította, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlója hatáskör hiányában hozott vele szemben elbocsátást kimondó határozatot.
A munkaügyi bíróság az ítéletével megváltoztatta a munkaügyi döntőbizottság határozatát, hatályon kívül helyezte a fegyelmi határozatot, és a felperes munkaviszonyát helyreállította. Kötelezte az alperest, hogy a felperes munkakönyvében a “kilépett”, bejegyzést “áthelyezve” bejegyzésre módosítsa.
Az ítélet indokolása szerint az Mt. V. [a 48/1979. (XII. 1.) MT sz. rendelet) módosításáról szóló 76/1982. (XII. 15.) MT számú rendelet az igazgatóhelyettes feletti fegyelmi jogkör gyakorlását az igazgatóra ruházta. Ennek megfelelően rendelkezik a vállalat szervezeti és működési szabályzata is. A jogszabály nem említ kivételt.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Helytállóan utalt a munkaügyi bíróság arra, hogy az Mt. V. 93. §-ának a 76/1982. (XII. 15.) MT számú rendelettel megállapított szövege értelmében a vállalat igazgatóhelyettese felett a fegyelmi jogkört az igazgató gyakorolja, és a rendelkezés alól a jogszabály nem említ kivételt. Ebből azonban nem vonható le az a következtetés, hogy a vállalat felett felügyeletet gyakorló szerv sem jogosult az igazgatóhelyettes felett a fegyelmi jogkör gyakorlását magához vonni.
Tény, hogy az alperes igazgatójával és a felperessel szemben egyidejűleg indult fegyelmi eljárás. Az igazgatóval szemben – az Mt. V. 91. §-ának (1) bekezdése szerint – az alapító szerv, illetve az általa a felügyelet ellátására kijelölt szerv gyakorolja a fegyelmi jogkört. Ez á szerv pedig jogszabály tiltó rendelkezésének hiányában az alacsonyabb beosztású igazgatóhelyettes fegyelmi ügyét is magához vonhatja, ha a fegyelmi vétségek összefüggése miatt úgy ítéli meg, hogy az igazgatótól az igazgató-helyettessel szemben nem várható a fegyelmi eljárás tárgyilagos lefolytatása, vagy az igazgató a fegyelmi eljárás lefolytatására – állásából való felfüggesztése miatt – nem jogosult.
A kisvállalatot alapító Z. Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága jóváhagyta, hogy az alperes igazgatójával szemben folytatott fegyelmi eljáráson kívül az igazgatóhelyettes elleni fegyelmi eljárást is a termelésellátás-felügyeleti osztály folytassa le.
Tévedett tehát a munkaügyi bíróság, amikor a felperes ellen a felügyeleti szerv által meghozott fegyelmi határozatot hatáskör hiánya miatt helyezte hatályon kívül. A munkaügyi bíróság elfoglalt jogi álláspontja miatt nem bocsátkozott annak perrendszerű vizsgálatába, hogy a felperes a terhére rótt cselekményeket elkövette-e.
A fegyelmi felelősséggel kapcsolatos, kellően felderített tényállás alapján lehet csak aggály nélkül állást foglalni abban a kérdésben, hogy a felperes elkövette-e a terhére rótt fegyelmi vétségeket, és azokkal arányban áll-e az elbocsátás fegyelmi büntetés. Az utóbb említett fegyelmi vétség ugyanis független azoktól a cselekményektől, amelyek a büntetőeljárás tárgyát képezik, és amelyek vonatkozásában még nem hoztak jogerős büntetőítéletet. (M. törv. II. 10 233/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás