MK BH 1985/123
MK BH 1985/123
1985.03.01.
A központi és a tanácsi költségvetési szervek, valamint a költségvetési rend szerint gazdálkodó társadalmi és érdek-képviseleti szervek a béralapot terhelő, bármilyen címen adott juttatás után tíz százalék társadalombiztosítási járulékot kötelesek fizetni, tekintet nélkül arra, hogy a juttatást biztosítási jogviszonyban állónak vagy nem biztosítottnak fizették ki [17/1975. (VI. 14.) MT sz. r. 215. § (1) bek. a) pont].
Az alperes társadalombiztosítási szerv a felperesnél 1982. március hónapjában végzett ellenőrzés során megállapította, hogy a felperes a mellékfoglalkozásban alkalmazott edzők díjazását, továbbá a főfoglalkozásban foglalkoztatott telepőr munkabérét és az alkalmi gépkocsivezetőnek kifizetett díjazást járulékalapként nem vallotta be. Ezért az általa kibocsátott 2619 forint és 5124 forint végösszegű fizetési meghagyásokkal társadalombiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, késedelmi pótlék és rendbírság címén összesén 7743 forint megfizetésére kötelezte a felperest.
A felperes mindkét fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése érdekében keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz. Az eljárás során módosított kereseti kérelmében már csupán azt vitatta, hogy a tiszteletdíjas edzők tiszteletdíja után nem volt köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni, mert az említett személyek tevékenysége szellemi munkának minősül, s ezért a díjazásukból általános jövedelemadót kellett levonni, amely kötelezettségének eleget is tett.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a felperes keresetét elutasította: Az ítéletének indokolása szerint az edzők tevékenysége nem minősül szellemi munkának, ezért a részükre kifizetett díjazás után a felperes a 17/1975. (VI. 14.). MT számú rendelet 215. §-ának (1) bekezdése értelmében köteles lett volna tíz százalék társadalombiztosítási járulékot fizetni.
A munkaügyi bíróság ítéleté ellen a felperes fellebbezett, és a módosított kereseti kérelmének teljesítését kérte.
A megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét részben megváltoztatta. Az 1982. március 3-án kibocsátott fizetési meghagyást 54 forintot, az 1982. március 23-án kibocsátott fizetési meghagyást pedig 1483 forintot meghaladó részében hatályon kívül helyezte.
A megyei bíróság ítéletének indokolása szerint az edzői munkavégzés szellemi tevékenységnek minősül, s így jövedelemadó-fizetési kötelezettség alá esik. Ennélfogva a felperes nem volt köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni az edzők javadalmazása után. Ezért a fizetési meghagyásokat az edzők munkadíja után társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget megállapító részében hatályon kívül helyezte.
A másodfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. Tévedett a megyei bíróság, amikor annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy a felperes az edzők díjazása után köteles-e társadalombiztosítási járulékot fizetni, abból indult ki, hogy az edzők díjazása – az edzőként foglalkoztatott személyéket terhelő – jövedelemadó-fizetési kötelezettséget von maga után. Tévedett abban is, hogy miután a sportedzők jövedelemadó-fizetési kötelezettségét megállapította, úgy döntött, hogy az edzők díjazása után nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni.
A 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 215. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a központi és a tanácsi költségvetési szervek, valamint a költségvetési rend szerint gazdálkodó társadalmi és érdek-képviseleti szervek a béralapot terhelő bármilyen címen adott (elszámolt) pénzbeli és természetbeni juttatás tíz százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni.
A felhívott jogszabály a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség fennállása tekintetében nem tesz olyan megkülönböztetést, hogy a béralap terhére elszámolt juttatást biztosítási jogviszonyban állónak vagy nem biztosítottnak fizették ki, illetve a juttatást jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli-e.
A 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 215. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szervek és szervezetek tehát a béralapot terhelő minden juttatás után társadalombiztosítási járulékot kötelesek fizetni. A másodfokú bíróság azonban elmulasztotta annak a lényeges kérdésnek a tisztázását, hogy a szóban levő juttatások a felperes béralapját terhelték-e. Emiatt az ítélete – azon túlmenően, hogy törvénysértő – megalapozatlan is. (M. törv. I. 10 187/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás