BK BH 1985/128
BK BH 1985/128
1985.04.01.
A terhelt halála miatt a másodfokú eljárás során a büntetőeljárás megszüntetése kihat a polgári jogi igénnyel kapcsolatos rendelkezésre is [Be. 55. §, 250. § I. a) pont, 251. § (1) bek.].
A katonai bíróság a terheltet folytatólagosan, jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 6 hónap szabadságvesztésre, továbbá 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. Kötelezte kártérítésként 275 000 forintnak és ezen összeg kamatainak a Belügyminisztérium magánfél javára, valamint az eljárási illetéknek a megfizetésére.
A tényállás lényege szerint a terhelt kezelése alatti pénzből mintegy másfél éven át több részletben összesen 275 000 forintot eltulajdonított.
Az ítélet ellen a terhelt és védője a büntetés enyhítéséért fellebbezett.
Az első fokú ítélet kihirdetése után a terheltet a bíróság szabadlábra helyezte, és néhány nap múlva autóbaleset következtében életét vesztette.
A Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet a polgári jogi igényre és a járulékaira vonatkozó rendelkezés hatályban tartása mellett hatályon kívül helyezte és a büntetőeljárást megszüntette. Az első fokú ítéletnek a polgári jogi igény alapján kártérítésre kötelezését tartalmazó rendelkezését azzal az indokkal tartotta hatályban, hogy az e tekintetben jogerőre emelkedett.
A Legfelsőbb Bíróság végzése ellen az ítélet polgári jogi igényre és járulékaira vonatkozó rendelkezéseinek hatályban tartása miatt emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa alaposnak találta.
A Be. 251. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint ugyanis a másodfokú bíróság a terhelt halála esetén az első fokú ítélet polgári jogi igény megállapítására vonatkozó rendelkezését kötelezően hatályon kívül helyezi abban az esetben is, ha ez ellen fellebbezést nem jelentettek be. A törvény e rendelkezésére figyelemmel törvénysértő tehát a Legfelsőbb Bíróság eljáró tanácsának végzése. Ezt megállapítva, az Elnökségi Tanács a Legfelsőbb Bíróság végzését ebben a tekintetben is hatályon kívül helyezte.
Az Elnökségi Tanács ugyanakkor alaptalannak találta azt az álláspontot, amely szerint az eljárás e tekintetben történő megszüntetése a magánfelet megfosztja attól a lehetőségtől, hogy kárigényét a terhelt örököseivel szemben érvényesítse, és ezért nem az eljárás megszüntetése, hanem a törvényességi óvás álláspontjától eltérően – a polgári jogi igény érvényesítésének egyéb törvényes útra utasítása indokolt.
A Be. 55. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint büntetőügyben kizárólag a terhelttel szemben van helye annak a polgári jogi igénynek az érvényesítésére, amely az elbírált cselekmény folytán keletkezett. Az eljárásnak a terhelt halála miatt történő megszüntetése ezért csak azzal a következménnyel jár, hogy az eljárás a terhelt ellen a polgári jogi igény tekintetében sem folytatható. Ez nem zárja ki viszont, hogy a terhelt örökösei ellen a sértett a polgári jog szabályai szerint kártérítési igényét érvényesítse. Az erre vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezése tehát a magánfél jogait nem sérti. (Eln. Tan. Kat. Törv. 38/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás