• Tartalom

BK BH 1985/13

BK BH 1985/13

1985.01.01.
A szolgálati hely engedély nélküli elhagyása akkor valósítja meg az önkényes eltávozás bűncselekményét, ha a katona az elöljáró rendelkezése alól ténylegesen kikerül [Btk. 345. § (1) és (3) bek.].
A katonai bíróság a honvéd vádlottat a 24 órát meg nem haladó önkényes eltávozás vétsége miatt emelt vád alól felmentette.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A sorkatona vádlott megelőzően a szolgálati hely önkényes elhagyása miatt 3 esetben fegyelmi fenyítésben részesült, amelyek érvényben vannak. A vádbeli napon a vasútállomáson levő szakkiképzési munkaterületen dolgozott, és munkahelyét engedély nélkül elhagyva, a kb. 100 méterre – ugyancsak a vasútállomáson levő – büfébe ment. Tartózkodási helyéről elöljárójának tudomása volt. A büfében szeszes italt fogyasztva leittasodott, és kb. 1 óra múlva tért vissza, ami miatt az elöljáró felelőssége vonta.
A Legfelsőbb Bíróság az ügy felülbírálása során rámutatott, hogy az önkényes eltávozás bűncselekményét [Btk. 345. § (1) és (3) bek.] az a katona követi el, aki szolgálati helyéről önkényesen eltávozik vagy attól távol marad, és távolléte a 24 órát nem haladja meg, de ilyen magatartás miatt korábbról már 2 érvényes fenyítése van.
A vádlottnak hasonló magatartás miatt 3 fenyítése van érvényben, a törvényben írt ez a feltétel tehát megállapítható, a 24 órát meg nem haladó önkényes eltávozás vétségét a vádlott magatartása azonban mégsem valósítja meg.
Az önkényes eltávozás bűncselekményének feltétele, hogy a katona ténylegesen kivonja magát az elöljáró rendelkezése alól. Ez pedig akkor következik be, ha a magatartás folytán kikerül az elöljáró rendelkezési köréből, vagyis olyan helyzetet teremt, hogy az elöljáró nem rendelkezhet vele.
Ez a törvényi feltétel az adott esetben nem következett be.
Az adott esetben ugyan a vádlott engedély nélkül hagyta el a munkaterületet, vagyis a szolgálati helyét, de az elöljáró a vádlott közeli tartózkodási helyét ismerte, így a vádlott a büfébe távozása folytán nem került ki az elöljáró rendelkezése alól.
A tartózkodási helyének ismeretében az elöljárónak lehetősége volt arra, hogy a vádlottal rendelkezzék, és – szükség esetén – utasítást is adhatott. A vádlottnak az a magatartása, hogy a munkahelyét engedély nélkül elhagyta, önmagában nem valósítja meg az önkényes eltávozás bűncselekményét. Helyesen járt el tehát az elsőfokú bíróság, amikor az ellene emelt vád alól a vádlottat felmentette [Be. 214. § (3) bek. a) pont], ezért a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet helybenhagyta. (Legf. Bír. Katf. I. 406/1984. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére