BK BH 1985/135
BK BH 1985/135
1985.04.01.
Az erőszakos közösüléssel a vérfertőzést bűnhalmazatban kell megállapítani, ha a sértett az elkövetőnek vér szerinti testvére vagy féltestvére;
ha azonban a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll, a cselekményt egységesen az erőszakos közösülés minősített eseteként kell értékelni [Btk. 197. § (1) bek. és (2) bek. a) pont, 203. § (1) és (3) bek., 12. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a fiatalkorú vádlottat folytatólagosan elkövetett erőszakos közösülés bűntette, erőszakos közösülés bűntettének kísérlete, aljas célból elkövetett súlyos testi sértés bűntette és – az ezért alkalmazott próbára bocsátást megszüntetve – súlyos testi sértés bűntette miatt halmazati büntetésül 4 évi szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, és elrendelte a kényszergyógyítását.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A fiatalkorú vádlott az általános iskola 8 osztályát végezte el. Nagymértékben fogyaszt szeszes italt, a kezdődő alkoholizmus testi és idegrendszeri jelei már megállapíthatók nála. Ittas állapotban durva, agresszív, kisebb testvéreit is többször bántalmazta.
1. A fiatalkorú vádlott az udvarukon a segédmotoros kerékpárját javította. Anyja rossz szemmel nézte motorozásait, mert féltette a vádlottat. Ezen alkalommal veszekedni kezdett vele, majd a fia felé indult. A vádlott – akinek a lábán bőrtalpú papucs volt – a hozzá közeledő anyja felé rúgott, a rúgás az anyja oldalát érte olyan erővel, hogy három bordája eltörött. A sérülések négy hét alatt gyógyultak.
E cselekményért korábban a járásbíróság próbára bocsátotta a vádlottat. Külön magatartási szabályként írta elő, hogy nyilvános helyen szeszes italt nem fogyaszthat.
2. Még a fenti esetet megelőzően a vádlott másfél liter bor elfogyasztása után közösülni akart a 13 éves húgával. Amikor az kiment a házból, utánaszaladt, megfogta, behurcolta az udvari szerszámos kamrába. Ott az ajtót becsukva felszólította, hogy vetkőzzék le. A lány erre nem volt hajlandó. Ekkor a vádlott több pofont adott neki, és megfenyegette, hogy ő tépi le a ruháját. A sértett védekezett, több ízben megharapta a vádlott kezét.
Közben a kutya ugatni kezdett az udvaron. A vádlott erre elengedte a lányt, akinek ekkor sikerült a kamrából elmenekülnie és elfutnia. Ezt a cselekményt a járásbíróság erőszakos közösülés bűntette kísérletének [Btk. 197. § (1) bek., 16. §] minősítette.
3. A vádlott a próbaidő alatt, a reggeli órákban másfél dl pálinkát ivott meg, majd konyakot és 4 üveg sört fogyasztott. Elhatározta, hogy a 10 éves húgával közösülni fog. Öccseit elküldte hazulról, majd amikor kettesben maradt a kislánnyal, felszólította, hogy vetkőzzék le. Azt mondta neki, hogy ha erre nem hajlandó, akkor megveri. A sértett félt a vádlottól, ezért bement vele a szobába és levetkőzött. A vádlott ezután ráfeküdt a lányra, de az összezárta a két lábát. A sértett előbb ellenkezett, majd amikor a vádlott égő cigarettájával megégette a sértettet – ezzel 3 hét alatt gyógyuló sérülést okozva, a sértett már nem ellenkezett, és a vádlott közösült a sértettel, de magömlés nem következett be.
Ezt követően a vádlott hazatérő többi testvérével együtt a televíziót nézte, és közben újabb 4-5 üveg sört ivott meg. Elhatározta, hogy megint közösülni fog a 10 éves húgával. Öccseit átküldte a másik szobába, ő pedig a nevezett húgával együtt lefeküdt az ágyba. A lány kezét a nemi szerve elé tette, hogy a vádlott ne tudjon vele közösülni. Ekkor a vádlott zsineggel hátrakötötte a két kezét, és hímvesszőjét újból a nemi szervébe tolta. Ekkor sem következett be magömlés. A sértett szűzhártyáján folytonosság-megszakítás jött létre.
E tevékenységét a járásbíróság folytatólagosan elkövetett erőszakos közösülés bűntettének és aljas célból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének [Btk. 197. § (1) bek., 170. § (3) bek.] minősítette.
A megalapozott tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére.
A megyei bíróság a – különben törvényes – jogi minősítést nem találta teljesnek.
A vádlott 13 éves húga sérelmére megvalósította a vérfertőzés vétségének a kísérletét, a 10 éves húga sérelmére pedig a folytatólagosan elkövetett vérfertőzés vétségét [Btk. 203. § (3) bek.] is.
E vonatkozásban is megállapította tehát a megyei bíróság a vádlott bűnösségét, az alábbiakban kifejtettekre figyelemmel.
Az erőszakos közösülés bűntette, illetve a vérfertőzés bűncselekménye egyaránt a nemi erkölcs elleni bűncselekmények közé tartozik ugyan, a Legfelsőbb Bíróság 14. számú Irányelve azonban nem tekinti őket hasonló jellegűnek. Jogi tárgyuk jelentősen eltér egymástól. Az erőszakos nemi közösülés jogi tárgya a nő nemi szabadsága, a vérfertőzésé pedig a nemi kapcsolat kialakult társadalmi rendje, továbbá az egészséges nemzedék fejlődéséhez, a rokoni kapcsolatok tisztaságához fűződő érdekek.
Az eltérő jogi tárgy, jogvédte érdek folytán a vérfertőzés bűntette tekintetében kialakult ítélkezési gyakorlat [BJD 1252, BH 1978/465. sz.] felismerése szerint bűnhalmazat jön létre akkor, ha az elkövető erőszakos közösülést megvalósító módon közösül egyeneságbeli rokonával.
Nem állapítható meg azonban a halmazat, amikor az ilyen sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll. Az ekkor irányadó, a Btk. 197. §-a (2) bekezdése a) pontjának megfelelő, magasabb büntetési tétel ugyanis a vérfertőzés társadalomra veszélyességét is értékeli. A vérfertőzés tényét azonban az ilyen esetben is súlyosítóként kell értékelni; nyilvánvaló ugyanis, hogy a Btk. 197. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti minősített eset vérfertőzés nélkül is fennállhat.
Az azonos szülőktől (szülőtől) származó testvérek között megvalósulható vérfertőzés vétségének [Btk. 203. § (3) bek.] jogi tárgya lényegét tekintve azonos a vérfertőzés bűntettével. Annak a további eltérésnek, hogy a közösülés mellett csak a természet elleni fajtalanságot rendeli büntetni, vétségként enyhébb a fenyegetettsége és hogy a 18. életévét be nem töltött elkövető nem hivatkozhat a Btk. 203. §-ának (2) bekezdésében foglalt speciális büntethetőséget kizáró körülményekre [Btk. 22. § i) pont], az itt tárgyaltak tekintetében nincs jelentősége.
Így nincs ok arra, hogy a nemi erőszakkal megvalósult vérfertőzés vétségét [Btk. 203. § (3) bek.] illetően ne ugyanazok a halmazati megoldások legyenek az irányadók, amelyek a vérfertőzés bűntette [Btk. 203. § (1) bek.] tekintetében érvényesülnek.
A bűnhalmazat [Btk. 12. § (1) bek.] megállapítása tehát e vétség esetén is akkor mellőzhető, ha az erőszakkal közösülő testvérnek a másik, azaz a sértett – valamely okból – a nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll.
A halmazati büntetés kiszabása során az elsőfokú bíróság a súlyosító körülményeket helyesen ismerte fel, és megfelelően értékelte. Enyhítő körülményt nem észlelt. A másodfokú bíróság enyhítőként vette figyelembe a vádlott beismerését és következetesen hangoztatott megbánását.
A megyei bíróság mindezek alapján – a részben változott minősítés ellenére – az alkalmazott főbüntetést, amely az adott esetben irányadó, 5 éves felső határt közelíti meg [Btk. 110. § (4) bek.], nem látta indokoltnak súlyosítani. Megítélése szerint alkalmasnak mutatkozik a büntetési cél [Btk. 108. § (1) bek.] elérésére. Enyhítése azonban – a többszörös halmazatra, az elkövetés igen visszataszító körülményeire tekintettel – nem jöhet szóba.
Az indokoltan alkalmazott közügyektől eltiltás is törvényes.
Az első fokú ítélet minősítéssel kapcsolatos rendelkezését a megyei bíróság megváltoztatta, egyéb vonatkozásokban az ítéletet helybenhagyta. (Fejér Megyei Bíróság Fkf. 145/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás