BK BH 1985/137
BK BH 1985/137
1985.04.01.
Jogosulatlan kereskedés szabálysértése helyett üzérkedés vétségének megállapítása nagyobb mennyiségű mozijegynek továbbeladás céljából történt felvásárlása esetén [Btk. 299. § (1) bek. a) pont I. fordulat, Sztv, 111. § (1) bek. a) pont, BK 108. sz.].
A kerületi bíróság a tárgyalás mellőzésével hozott végzésével a terhelttel szemben üzérkedés vétsége miatt 40 napi tétel pénzbüntetést szabott ki, az egynapi tétel összegét 80 forintban határozta meg.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt a Filmmúzeum következő napi első, illetve második előadásra 25 db különböző (7 forint, 12 forint, 20 forint) értékű mozijegyeket vásárolt azért, hogy azokat az előadások kezdete előtt haszonnal értékesítse.
Az első előadásra el is adott 2 db 12 forintos mozijegyet darabonként 30 forintért, de a terheltet az értékesítés közben tetten érték, a zsebében a további 23 db jegyet megtalálták, és bűnjelként lefoglalták.
Az ügyész tárgyalás tartását kérte, mert a kiszabott pénzbüntetést nem találta megfelelő súlyúnak.
A kerületi bíróság tárgyalást tartott, és ítéletével a terheltet az üzérkedés vétsége miatt ellene emelt vád alól felmentette. Megállapította, hogy a terhelt a cselekményével az 1968. évi I. sz. tv. (Sztv.) 111. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogosulatlan kereskedés szabálysértését követte el, s ezért 3200 forint pénzbírsággal sújtotta, a bűnjelként lefoglalt 25 db mozijegyet pedig elkobozta.
A kerületi bíróság ítélete ellen a felmentő rendelkezés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának 108. számú állásfoglalása, amely az üzérkedés bűncselekményének és a jogosulatlan kereskedés szabálysértésének elhatárolásáról szól, kimondta, hogy üzérkedés bűncselekményét kell megállapítani, ha a cselekményt 20 000 forintot meghaladó értékű áru tekintetében valósították meg. Az állásfoglalás b) pontja szerint ennél kisebb érték esetében sem kerülhet sor a jogosulatlan kereskedés szabálysértésének a megállapítására, ha a cselekményt olyan számottevő árura követték el, amellyel az elosztás rendjét – figyelemmel az áru jellegére és az ellátás helyzetére – közvetlenül sértették, illetőleg zavarták.
Az ítélkezési gyakorlat ilyennek tekinti a rendezvényjegyek nagyobb számú felvásárlását. Az adott ügyben a terhelt 25 db mozijegyet vásárolt a Filmmúzeumban vetített, igen nagy érdeklődést kiváltó filmre. Köztudott, hogy a Filmmúzeum a főváros egyetlen olyan mozija, ahol különleges filmeket vetítenek, s az említett filmet a közönség kizárólag ebben a moziban láthatta. Ezért a 25 db jegy felvásárlása ebben az esetben megbontotta a kereslet-kínálat összhangját. A terhelt a mozijegyeket nyerészkedési céllal, a személyes, a családi és baráti szükségleteit jóval meghaladó mértékben vásárolta fel, s ezáltal okozója lett annak, hogy a pénztárból legális úton 25 db jegyet nem lehetett megszerezni. A mozi jellegére, befogadóképességére és a film keresettségére tekintettel a 25 db jegy számottevő mennyiségű áru, amelynek felvásárlása a kereslet-kínálat viszonyát az adott esetben megbontotta, ezért a terhelt e cselekményével nem a jogosulatlan kereskedés szabálysértését, hanem a Btk. 299. §-a (1) bekezdés a) pontjának I. fordulata szerinti üzérkedés vétségét valósította meg.
Törvénysértően járt el tehát a kerületi bíróság, amikor a terheltet a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján az üzérkedés bűncselekménye miatt ellene emelt vád alól felmentette.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felmentő rendelkezést hatályon kívül helyezte, a terhelt bűnösségét üzérkedés vétségében állapította meg.
Az új minősítés alapján a büntetés mértékének megállapítása során a Legfelsőbb Bíróság enyhítő körülményként értékelte a terhelt büntetlen előéletét, a bűncselekmény viszonylag csekélyebb tárgyi súlyát, kifogástalan életvitelét, míg súlyosítóként vette figyelembe a főváros területén a hasonló jellegű cselekmények elszaporodottságát.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság úgy látta, hogy a Btk. 87. §-a (2) bekezdése e) pontjának alkalmazásával kiszabott 50 napi tétel pénzbüntetés felel meg a terhelt által elkövetett cselekmény tárgyi súlyának, az egynapi tétel összegét pedig 80 forintban határozta meg. (B. törv. III. 1090/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás