BK BH 1985/15
BK BH 1985/15
1985.01.01.
Tárgyalás mellőzésével kiszabott pénzbüntetés esetén, ha az ügyész a tárgyalás tartására irányuló kérelmében csak a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezést sérelmezte, a bíróság a tárgyaláson csak ebben a kérdésben határozhat [Be. 353. § (1) bek. 354. § (2) bek.].
A városi bíróság végzésével a vádlottal szemben – az ügyész indítványára – a Be. 351. §-ának (1) bekezdése alapján folytatólagosan, kisebb értékre elkövetett sikkasztás vétsége miatt tárgyalás mellőzésével 80 napi tétel pénzbüntetést szabott ki, az egynapi tétel összegét 100 forintban állapította meg.
A végzésben megállapított tényállás lényege szerint a vádlott a munkáltatója tulajdonában levő és részére elszámolási kötelezettség mellett kiadott szerszámokból összesen 2772 forint értékű különböző szerszámot eltulajdonított és azokat értékesítette. A vételárként befolyt 1000 forintot italozásra fordította.
A sértett vállalat kára nem térült meg.
Az ügyész a vádindítványában a sértett vállalat javára a polgári jogi igényt érvényesítette, ehhez képest a vádlottnak 2772 forint bűncselekménnyel okozott kár és törvényes kamatai megfizetésére kötelezését indítványozta.
A végzéssel szemben az ügyész tárgyalás tartását kérte, mert a városi bíróság a polgári jogi igényt nem bírálta el.
A kérelem alapján az elsőfokú bíróság tárgyalást tartott, amelyen bizonyítást vett fel, s az annak eredményeként hozott végzésével a vádlottat folytatólagosan elkövetett sikkasztás vétsége miatt 2 évre próbára bocsátotta, a próbára bocsátás idejére elrendelte pártfogó felügyeletét, a kártérítést pedig az ügyész kereseti kérelemnek megfelelően a sértett javára megítélte.
A végzés ellen az ügyész jelentett be alapos fellebbezést azért, mert a bíróság a bűncselekményt érdemben újra elbírálta.
Tévedett ugyanis az elsőfokú bíróság, amikor a Be. 354. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával a tárgyaláson a bűncselekményt újólag elbírálta, és új érdemi határozatot hozott, a vádlottal szemben pénzbüntetés helyett önálló intézkedést – próbára bocsátást – [Btk. 72. § (1) bek.] alkalmazott.
Az adott esetben ugyanis az ügyész nem a tárgyalás mellőzésével hozott határozatnak a bűncselekményt érdemben elbíráló része ellen kérte a tárgyalás tartását, hanem csak a kártérítés mellőzését sérelmezte, illetve azt, hogy az elsőfokú bíróság az ügyész által érvényesített polgári jogi igényt teljesen figyelmen kívül hagyta.
A Be. 353. §-ának (1) bekezdése szerint az ügyész a tárgyalás mellőzésével hozott végzés ellen tárgyalás tartását kérheti a kézbesítéstől számított 8 napon belül.
Az ügyésznek ez a joga mind a végzés érdemi részére, mind az egyéb, járulékos természetű rendelkezéseire egyaránt vonatkozik.
A Be. 353. §-ának (2) bekezdése az ügyésznek ezt a jogát annyiban korlátozza, hogy nem kérheti tárgyalás tartását azon a címen, hogy a bíróság a Be. 350. §-a alapján járt el és pénzbüntetést szabott ki.
A bíróság a tárgyalás mellőzésével hozott végzéshez az ügy érdemében csak akkor nincs kötve, ha a tárgyalás tartását a Be. 353. §-ának (1) bekezdésében megjelölt jogosultak a végzésnek a bűncselekményt érdemben elbíráló rendelkezésével kapcsolatosan kérték.
Ez egyértelműen megállapítható a Be. 354. §-a (2) bekezdésében foglaltakból. E törvényhely szerint ugyanis, ha az ügyész a vádlott vagy a védő csupán a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezést sérelmezte, a bíróság a tárgyaláson csak ebben a kérdésben határozhat.
Ez pedig értelemszerűen azt jelenti, hogy ilyen esetben a tárgyalás mellőzésével hozott végzésnek a bűncselekményt érdemben elbíráló rendelkezései jogerőre emelkednek, a végzés abban a részében a tárgyaláson nem érinthető, a bíróság a büntetőjogi felelősség eldöntése, a cselekmény minősítése, valamint a büntetés kiszabása tekintetében nem hozhat új határozatot, vagyis ez az ún. részjogerő egyik esete.
Ezért a megyei bíróság a Be. 250. §-a I/c) pontjának értelemszerű alkalmazásával az elsőfokú bíróság tárgyaláson hozott végzésének a bűncselekményt érdemben elbíráló részét hatályon kívül helyezte, egyben megállapította, hogy a tárgyalás mellőzésével hozott végzés a polgári jogi döntésre vonatkozó rész kivételével a Be. 353. §-ának (1) bekezdésében meghatározott 8 napi jogorvoslati határidő lejárta napján jogerőre emelkedett.
A polgári jogi igényt az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatoknak megfelelően, helyesen bírálta el, ebben a tekintetben a határozata törvényes.
A fentiekre figyelemmel a megyei bíróság az elsőfokú végzést a polgári jogi igényt eldöntő részében helybenhagyta. (Esztergomi megyei Bíróság Bf. 267/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás