GK BH 1985/161
GK BH 1985/161
1985.04.01.
Lényeges eljárási szabályt sért az elsőfokú bíróság, ha a másodfokú bíróságnak a megalapozott döntéshez szükséges iránymutatásait figyelmen kívül hagyva hoz újabb határozatot [Pp. 252. § (2) bek.].
A felperes vállalkozó és az alperes megrendelő között vállalkozási szerződés jött létre alumíniumdongás hangár-raktár épület acélszerkezetének előállítására, 2 820 800 Ft vállalkozói díj mellett. A teljesítési határidő 1982. november 30-a volt. A felek 1982. december 3-án rögzítették a darabonkénti ellenérték módosítását 355 100 Ft-ról 413 883 Ft-ra. Az elektromos berendezésekért 12 433 Ft volt felszámítható. A műszaki átadás-átvételre is 1982. december 3-án került sor.
Az alperes a felperes díjemelési igényét nem fogadta el, de megfizette az eredeti vállalkozói díjat, 2 820 800 Ft-ot a felperesnek. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben a felperes a különbözeti 470 264 Ft és kamata megfizetésére kérte az alperes kötelezését.
Az elsőfokú bíróság az alperest a kereset szerint marasztalta. Az ítélet ellen az alperes fellebbezéssel élt, és ennek alapján a Legfelsőbb Bíróság végzésével az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A végzés szerint a per újabb tárgyalása során a szerződésmódosítás jogérvényes létrejöttét kellett vizsgálni. Ehhez ki kellett hallgatni tanúként az 1982. december 3-án felvett jegyzőkönyv valamennyi aláíróját is.
Az elsőfokú bíróság a per újabb tárgyalása során a képviseleti könyvből és az alperes működési szabályzatából megállapította, hogy kötelezettség vállalására csak az alperes elnöke, főmérnöke és főkönyvelője jogosult. Ennek alapján hozott ítéletében – a hatályon kívül helyező végzésben elrendelt további bizonyítás teljes mellőzésével – a felperes keresetét elutasította. Az indokolás szerint bizonyítást nyert, hogy a peres felek között 1982. december 3-án szerződés-módosítás nem jött létre.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Előadta, hogy nem volt tudomása arról, hogy D. S. és K. P. aláírási joggal nem rendelkezett. Sem az alperes képviseleti könyvét, sem működési szabályzatát nem ismerte. A szerződést egy személyben D. S. írta alá, ugyancsak ő írta alá 1982. augusztus 2-án a véleményeltérést is. D. S. mindkét esetben használta az alperes bélyegzőjét. Utalt a felperes a Ptk. 221. §-ának (1) bekezdésére is, valamint arra, hogy D. S. az alperes alkalmazottja volt, így az alperes felelőssége a Ptk. 348. §-ának (1) bekezdése alapján is fennáll.
A fellebbezés annyiban alapos, hogy a per eddigi adatai a megnyugtató döntés hozatalához nem elegendők.
A Legfelsőbb Bíróság a hivatkozott végzésében nemcsak a képviseleti könyv beszerzésére hívta fel az elsőfokú bíróságot, hanem végzése indokolása szerint tanúként kellett volna kihallgatni az 1982. december 3-án felvett jegyzőkönyv valamennyi aláíróját, köztük D. S.-t. Ez a Ptk. 221. §-ának (1) bekezdésére tekintettel is szükséges.
Az alperes D. S.-t feljogosította a vállalkozási szerződés aláírására, valamint K. P.-vel együtt arra is, hogy a létesítményt a műszaki átadás-átvétel során átvegye. Ezt követően az alperes nem tiltakozott a képviselők eljárása ellen, csupán a számla beküldésekor emelt kifogást a magasabb összeg miatt. A műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben a szerződés szerint vállalt összeg már a módosítás összegét is magában foglalta, hiszen abban 3 311 064 + 24 662 Ft került feltüntetésre. Ezt a jegyzőkönyvet is D. S. és K. P. írták alá, ebből következik, hogy a szerződésmódosító nyilatkozat még a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírása előtt készült. A kialakult gyakorlat szerint a műszaki átadás-átvételre kiküldött dolgozó általában jognyilatkozat megtételére abban a körben tekintendő feljogosítottnak.
A tényállás tehát továbbra is tisztázatlan maradt.
A megalapozott döntéshez szükséges lényeges körülmények tisztázására a Legfelsőbb Bíróság már a korábbi hatályon kívül helyező végzésben iránymutatást adott. Utalt arra is, hogy a bizonyítás ez irányú lefolytatása után kerülhet sor annak eldöntésére, hogy szükség van-e árszakértő kirendelésére. Az ítéletet hatályon kívül helyező és új eljárást elrendelő végzésben foglalt utasításhoz az elsőfokú bíróság kötve van. Ennek figyelmen kívül hagyása olyan lényeges eljárási szabálysértés, amely a Pp. 252. §-ának (2) bekezdésének alkalmazását indokolja. Mivel a bizonyítás nagy terjedelmű kiegészítése még jelenleg is szükséges, a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. I. 30 306/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás