• Tartalom

BK BH 1985/170

BK BH 1985/170

1985.05.01.
A puszta kézzel támadó személlyel szemben kés használata általában kizárttá teszi a jogos védelem megállapítását [Btk. 166. §, 29. §].
A megyei bíróság emberölés bűntettének kísérlete és súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt halmazati büntetésül 5 évi szabadságvesztésre és a közügyektől 5 évi eltiltásra ítélte a vádlottat, egyben elrendelte a kényszergyógyítását.
Az első fokú ítéletben megállapított tényállás lényege szerint a 8 általános iskolai osztályt végzett, segédmunkás foglalkozású vádlott személyiségzavarban szenved. A morális alkoholista pszichopata, primitív intellektusú személyiség, a beszámítási képessége azonban a jelen büntetőügy vonatkozásában nem volt korlátozott.
A vádlott a feleségével olyan házban lakik, amelynek udvarában levő épületekben összesen 23 család lakása található. A vádlott lakásával szemben levő épületben él F.-né és a fia, S. sértett. Ugyanabban a házban lakik F.-né népes családja is.
A vádlott és F.-ék között korábban azért volt nézeteltérés, mert F.-ék két kutyát tartanak, s azokat esetenként szabadon engedik, és a kutyák több esetben megugatták a vádlottat.
A vádbeli napon a vádlott több helyen italt fogyasztott, s amikor késő este hazatért, a szeszes italtól közepesen befolyásolt állapotban volt.
A sértettek kutyái megugatták a hazatérő vádlottat, és a fiatalabb szabadon levő kutya odarohant a vádlotthoz. A vádlott ekkor belépett a lakásába, egy korbácsot vett magához, azzal a kutyák felé csapkodott.
Ekkor S. sértett odalépett – a korbáccsal való csapkodással akkor már felhagyó – vádlotthoz, és azt mondta neki, hogy hagyjon fel ezzel és menjen be a lakásába.
Amikor a vádlott S. közbeavatkozását visszautasította, a sértett megfogta a karját és arrébb tolta, miközben durva szavakat hangoztatott. A vádlott ekkor a korbáccsal ráütött S.-ra, aki megfogta a vádlottat és a kezében levő korbácsot, és magához rántotta azzal a szándékkal, hogy megüti. A vádlott azonban a jobb kezében fogott 8 cm pengehosszúságú zsebkéssel, nagy erővel hasba szúrta S.-t, majd szembenálló testhelyzetben közepesnél nagyobb erővel nyakon, közepes erővel bal lapockatájon és közepesnél kisebb erővel bal felkaron szúrta.
F.-né sértett ekkor szaladt ki az udvarra, a vádlott háta mögé került. A vádlott ekkor hátracsapott a bal kezébe fogott zsebkéssel, a sértett mellkasához, de a kés kis erővel találta el F.-né mellkasának elülső oldalát.
Ezt követően F.-né és a segítségére siető fia együttesen a földre nyomták, ütlegelték, a fejét az udvar kövezetéhez csapkodták, közben kezéből a kést elvették.
A vádlott és védője a jogos védelmi helyzet fennállásának meg nem állapítása miatt fellebbezett.
Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy a megállapított tényállás alapján helyes érvekkel vetette el a megyei bíróság az erre vonatkozó indítványokat. A kölcsönössé vált tettlegesség során a kését emberi élet kioltására alkalmas módon használó vádlott nem hivatkozhat arra, hogy magatartását a megtámadottsága váltotta ki. A puszta kézzel támadó sértettel szemben a kés használatának adott módja még akkor sem tenné a jogos védelmi helyzetet megállapíthatóvá, ha ez nem a vádlott által kezdeményezett tettlegesség során történt volna. (Legf. Bír. Bf. III. 848/1984. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére