BK BH 1985/178
BK BH 1985/178
1985.05.01.
Sikkasztást valósít meg a szerződéses üzemeltetés keretében működő kereskedelmi vagy vendéglátó-ipari egység vezetője, aki a vállalat nevében történt árubeszerzés útján birtokába került árut, illetőleg annak ellenértékét eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik [Btk. 317. § (1) bek.].
A városi bíróság a vádlott bűnösségét sikkasztás bűntettében állapította meg, és ezért őt 120 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egynapi tétel összegét 70 forintban állapította meg.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A vádlott szerződéses üzemeltetésre átvette a vendéglátó-ipari vállalat egyik üzletét. A szerződés szerint a vállalat a fenti üzletet másfél évre szóló szerződéses üzemeltetésre adta át.
A vádlott az üzlet áruellátását vállalaton keresztül bonyolította le. Tisztában volt azzal, hogy a vállalattól beszerzett árunak a beszerzési áron számított ellenértékét a vásárlástól számított 8 napon belül köteles megfizetni.
A vállalat nyomban az üzemeltetés megkezdése után 1 hónap leforgása alatt összesen 142 719 forint összegű árut adott át a vádlott részére, aki ebből az árumennyiségből mindössze 12 napon keresztül végzett tényleges eladási tevékenységet, ezután az üzletet súlyos és komoly családi okokra hivatkozással visszaadta a vállalatnak.
A vádlott az üzemeltetés 12 napja alatt a vállalat nevében történt árubeszerzés útján birtokába került áru értékesítéséből származó pénzből eltulajdonított 27 430 forintot, s azt a közeli esküvőjével összefüggésben felmerült kiadásainak fedezésére, továbbá saját céljait szolgáló 3 db szódásballon vásárlására fordította.
Az okozott kárból utóbb megtérített 17 347 forintot, a meg nem térült kár összege tehát 10 083 forint.
A városi bíróság jogerős fizetési meghagyással kötelezte a vádlottat a kár megtérítésére.
Az elsőfokú bíróság a megalapozott tényállás alapján helyesen következtetett a vádlott bűnösségére.
A cselekmény minősítését illetően arra utal a másodfokú bíróság, hogy a szerződéses üzemeltetés a kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari üzleteknek az új vállalkozási formák körébe tartozó egyik üzemeltetési módja. Lényege az, hogy az említett gazdálkodó szervezetek üzleteiket az arra vállalkozó magánszeméllyel kötött polgári jogi szerződés alapján üzemeltetik, s az üzletvezető szabadon rendelkezik a jogszabályok és a szerződés alapján őt terhelő kötelezettségének teljesítése után fennmaradó jövedelemmel. Nem rendelkezhet azonban sajátjaként a gazdálkodó szervezet által vagy hozzájárulásával rábízott javakkal, minthogy a jogszabályok rendelkezéseiből egyértelműen az állapítható meg, hogy ilyen esetekben az áru, illetve annak ellenértéke nem kerül át a társadalmi tulajdonból az üzletvezető személyi vagy magántulajdonába.
Olyan esetekben, amikor az üzletvezető a nem készpénz ellenében, hanem a vállalat nevében történt árubeszerzés útján birtokába került árut, illetve ennek értékesítéséből származó pénzt eltulajdonítja, illetőleg azzal az üzletviteltől eltérően sajátjaként rendelkezik; sikkasztás bűntettét követi el.
Az elsőfokú bíróság tehát a vádlott cselekményét a törvénynek megfelelően minősítette.
A büntetés kiszabásánál az elsőfokú bíróság a súlyosító és enyhítő körülményeket általában helyesen sorolta fel, és azokat súlyuknak, jelentőségüknek megfelelően értékelte.
Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a vádlott jelenleg 2 hónapos terhes állapotban van, hogy még további 6600 forint kár megtérült, továbbá hogy a bűncselekmény elkövetése óta több mint másfél év telt el.
Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság is úgy találta, hogy a Btk. 87. §-a (2) bekezdésének e) pontja alkalmazásával kiszabott pénzbüntetés megfelelő arányban áll a cselekmény tárgyi súlyával és a vádlott személyi, valamint jövedelmi és vagyoni viszonyaival.
Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Szabolcs-Szatmár Megyei Bíróság 1. Bf. 55/1985. szám.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás