BK BH 1985/181
BK BH 1985/181
1985.05.01.
A tárgyalás megtartására való igényről lemondásnak nincs helye; a törvény csupán arra enged lehetőséget, hogy a kérelmező a tárgyalás tartására való kérelmét visszavonhassa [Be. 355. § (1) bek., 375. § (3) bek., 376. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság tárgyalás mellőzésével, utólagos elkobzást kimondó végzését a terhelt a büntetés-végrehajtási intézetben 1984. június 26. napján átvette, és azt átvétellel egyidejűleg (a kézbesítési ív “Terhelt nyilatkozata” című részében) kifejezésre juttatta a megfelelő rész aláhúzásával, hogy az elsőfokú határozat ellen fellebbezéssel nem kíván élni.
A terhelt utóbb, az 1984. július 3. napján postára adott és a bírósághoz másnap érkezett beadványában tárgyalás tartását kérte.
Az elsőfokú bíróság a terheltnek ezt a kérelmét – mint a törvényben kizárt kérelmet – a Be. 247. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította.
A megyei bíróság ezt a végzést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot további eljárásra utasította.
Az elsőfokú bíróság végzésének rendelkező részében a perorvoslati jogosultsággal kapcsolatban a következők nyertek rögzítést:
“A végzés ellen fellebbezésnek helye nincsen, de a kézbesítéstől számított 8 napon belül tárgyalás tartását lehet kérni”.
Megállapítható továbbá az, hogy az említett nyomtatvány olyan részt nem tartalmaz, amelybe a tárgyalás tartásával kapcsolatos vádlotti nyilatkozatot fel lehetett volna tüntetni.
A fellebbezés kizártsága folytán tehát a terhelt csak olyan vélt jogáról mondott le, amelyet egyébként sem gyakorolhatott volna törvényszerűen. A törvény ugyanis a tárgyalás tartása iránti igényről való lemondást nem teszi lehetővé, a Be. 355. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében csupán arra van mód, hogy a kérelmező a tárgyalás megtartása iránt benyújtott kérelmét a tárgyalás megkezdéséig visszavonhassa.
Abból pedig, hogy a terhelt az 1984. július 3. napján ajánlott levélben feladott, a törvényes határidőn belül előterjesztett beadványában a tárgyalás tartását kérte, arra kell következtetni, hogy a fellebbezési jogára való kioktatást nem tartotta azonosnak, illetve egyenértékűnek a tárgyalás tartására irányuló kérelemmel. Megfelelő kioktatás mellett tehát a terhelt már a büntetés-végrehajtási intézetben kérte volna a tárgyalás tartását.
Az állandó bírói gyakorlat szerint a bíróság kioktatásának félreérthetetlennek kell lennie.
A kifejtettekre figyelemmel az elsőfokú bíróságnak téves az az álláspontja, amely szerint a terheltnek a törvényes határidőn belül előterjesztett és tárgyalás tartására irányuló kérelmét azért nem tekintette joghatályosnak, mert álláspontja szerint perorvoslati jogát a nevezett már egyszer ellentétes értelemben gyakorolta.
A már elmondottakra tekintettel megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság nem kellően tett eleget a jogban járatlan terheltet érintően a kioktatási kötelezettségének, mivel a vonatkozó határozat kézbesítésére felhasznált nyomtatvány alkalmatlan volt. Ezért a terhelt tárgyalás tartására irányuló kérelmét nem lehetett volna elutasítani.
A kifejtettekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot további eljárásra utasította. (Baranya Megyei Bíróság 2. Bf. 651/1984. szám.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás