PK BH 1985/190
PK BH 1985/190
1985.05.01.
Az anya nem képviselheti kiskorú gyermekét a házastársa (volt házastársa) ellen apaság vélelmének megdöntése iránt indított perben. A törvényes képviseletet ilyenkor a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnok látja el. [Csjt. 87. § (1) bek.; 1/1974. (VI. 27.) OM sz. r. 176. § (1) bek. c) pont, (2) bek.]
A felperes anyja mint a kiskorú felperes képviselője keresetet terjesztett elő az alperes apasága vélelmének megdöntése iránt. A törvényes képviselő kereseti előadása szerint az alperessel házastársak, együttélésük azonban 1982 februárjában megszakadt. Ezzel egy időben élettársi kapcsolatot létesített P. J.-vel, mely kapcsolatból 1983. november 6. napján József nevű gyermeke született, akit azonban a fennálló házasságra tekintettel az alperes nevére anyakönyveztek.
Az alperes a kereset teljesítését nem ellenezte, ugyancsak kérte annak megállapítását, hogy a felperes nem tőle származik.
A bíróság ítéletében megállapította, hogy az 1983. november 6. napján született kiskorú felperesnek nem az alperes az apja. Az ítélet indokolása szerint a felperes anyja és az alperes házastársak, az együttélést azonban 1981 októberében megszakították. Az alperes (helyesen P. J.) és a felperes anyja 1981 novemberében nemi kapcsolatot, majd 1982 februárjában élettársi kapcsolatot létesítettek. Az együttélés megszakadását követően a felperes anyja és az alperes között semmilyen kapcsolat nem volt, a felperes nem az alperestől, hanem P. J.-től származik, aki hajlandó apai elismerő nyilatkozatot tenni.
A fellebbezési jogról való lemondás folytán az ítélet első fokon jogerőre emelkedett.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A kiskorú felperes a Ptk. 15. §-a értelmében cselekvőképtelen és így a Pp. 49. §-ának (1) bekezdése szerint perbeli cselekvőképességgel sem rendelkezik. A Pp. 49. §-a (2) bekezdésének rendelkezése szerint, ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége, nevében törvényes képviselője jár el.
A Csjt. 87. §-ának (1) bekezdése értelmében a szülő nem képviselheti a gyermekét – egyebek mellett – olyan ügyben, amelynek tárgya a gyermek családi jogállásának megállapítása. A módosított 1/1974. (VI. 27.) OM számú rendelet 176. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a családi jogállás rendelkezésére irányul a per akkor is, ha tárgya annak megállapítása, hogy az anya férje vagy volt férje a gyermeknek nem apja. A (2) bekezdés értelmében ha ilyen per megindítása szükséges, a gyámhatóság a törvényes képviselet ellátása céljából eseti gondnokot rendel.
A Pp. 50. §-a (1) bekezdésének rendelkezése szerint a felek perbeli jog- és cselekvőképességét, valamint a törvényes képviselőnek ezt a minőségét, ha ezek iránt kétség merül fel, a bíróság az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálja. A bíróság tehát akkor járt volna el megfelelően, ha határidő tűzésével felhívta volna a felperes anyját, hogy az eseti gondnok kirendelése iránti kérelmet a gyámhatóságnál terjessze elő, vagy – ugyancsak megfelelő határidő tűzésével – megkereste volna a gyámhatóságot az eseti gondnok kirendelése érdekében.
Az alperes az 1984. március 13. napján tartott tárgyaláson maga is kérte annak megállapítását, hogy a kk. felperesnek nem ő az apja. Az alperes tehát tartalma szerint – a Csjt. 43. §-ának (5) bekezdésében írt határidő alatt – az apaság vélelmének megdöntése iránt viszontkeresetet terjesztett elő.
Amennyiben tehát a felperes törvényes képviseletének pótlására eseti gondnok kirendelésével a megadott határidőn belül nem került volna sor, a Pp. 157. §-a (1) bekezdése b) pontjának alkalmazása, vagyis a per megszüntetése helyett lehetőség lett volna az alperes viszontkeresetének elbírálására. Ez esetben a bíróságnak a Pp. 293. §-ának (1) bekezdése értelmében alkalmazandó 281. §-ának (1) bekezdése szerint a kk. felperes képviseletére ügygondnokot kellett volna kirendelnie.
Törvényt sértett tehát a bíróság amikor a felperes törvényes képviseletének hiányát nem észlelte, és az eljárást ennek hiányában folytatta le.
Az apaság vélelmét megdöntő ítélet jogerőre emelkedését követően azonban P. J. a felperest teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismerte el (A. Nagyközségi Tanács V. B. Szakigazgatási Szervének közlése), ezért a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvás módosítására is tekintettel a Pp. 293. §-ának (2) bekezdése alapján csak a törvénysértés megállapítására szorítkozott. (P. törv. II. 20 737/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás