GK BH 1985/195
GK BH 1985/195
1985.05.01.
Olyan tényre vonatkozóan, amelyre a konkrét perben védekezésként hivatkozni lehet, nincs helye – jog megóvása címén – megállapítási kereset vagy viszontkereset előterjesztésének [Pp. 123. §].
A felperessel kötött szerződés alapján az alperes volt a lakótelep egyik épületének a kivitelezője. A teljesítési határidő 1982. június 30. volt. Az alperes 1981 decemberében az épületet készre jelentette, az átadás-átvételi eljárás 1981. december 29-én fejeződött be. A megállapított hiányok pótlását az alperes 1982. január 29-ig vállalta. Ennek a kötelezettségének azonban csak 1982. március 18-án tett eleget.
A felperes a keresetében az alperesnek 893 328 Ft hiánypótlási kötbér megfizetésére való kötelezését kérte.
Az alperes azzal védekezett, hogy az átadás-átvételi eljárás nem volt hatályos, mert az épületben akkor még olyan hiányosságok álltak fenn, amelyek miatt a lakások használhatatlanok voltak. Emiatt a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága a teljesítést 1981. év helyett csak 1982. évre számolta el. Így hiánypótlási kötbér felszámításának nincs alapja. A hiányok pótlása az eredeti teljesítési határidőn belül megtörtént, és ezért a felperes késedelmi kötbért sem igényelhet. Később viszontkeresetet támasztott a felperessel szemben, az átadás-átvételi eljárás hatálytalanná nyilvánítása iránt.
Az elsőfokú bíróság az alperest a kereset szerint marasztalta, és a viszontkeresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a készre jelentés alapján az átadás átvétel ténylegesen megtörtént, és az nem hatálytalan, mert a lakhatást gátló hiányok miatt csak a felperes tagadhatta volna meg az átvételt. Ezért az alperes a nem vitás összegű hiánypótlási kötbért köteles megfizetni. Ebből következőleg az alperes viszontkeresete alaptalan.
Az alperes fellebbezett az ítélet ellen. A felperes pedig fellebbezésében az ítéleti indokolás egyes megállapításainak a megváltoztatását kérte. A fellebbezési tárgyaláson a felperes arra az esetre, ha az átadás-átvétel hatályosságára vonatkozó álláspontját a Legfelsőbb Bíróság nem fogadná el, másodlagos keresetként kérte az alperesnek 290 021 Ft késedelmi kötbér, valamint a vállalkozói díj után a kifizetés napjától az átadás hatályosulásáig terjedő időre évi 15% kamat megítélését.
A Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatva az alperes által fizetendő kötbér összegét 223 296 Ft-ra leszállította, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az 1981. december 29-én befejeződött átadás-átvétel hatálytalan volt. A felperes keresetét a késedelmi kamatra vonatkozóan alaptalannak találta.
A ítélet indokolása szerint az átadás-átvételi jegyzőkönyv mellékletét képező hiba- és hiánypótlási jegyzékből megállapíthatóan 1981 decemberében az épületben lakhatást gátló hibák és hiányok voltak. A lakások tehát akkor alkalmatlanok voltak a rendeltetésszerű használatra. Így a jogszabálynak megfelelő eljárás az átvétel megtagadása lett volna. Mivel a felperes rendeltetésszerű használatra alkalmatlan épületet vett át, ez az eljárás hatálytalan. Ebből viszont az következik, hogy a felperes az alperessel szemben hiánypótlási késedelmi kötbért nem követelhet. Minthogy a felek az átadáskor abban állapodtak meg, hogy az alperes a hiányokat 1982. január 29-ig pótolja és az épületet most már hiánymentesen átadja, ezzel a szerződést módosították, a teljesítési határidőt közös megegyezéssel lerövidítették. Az alperes a módosított határidőt elmulasztotta, ezért kimentés hiányában a 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet 59. §-ának (3) bekezdése szerinti mértékben átadási késedelmi kötbért kell fizetnie. Az előbbiekből következően az alperes viszontkeresete alapos, és ennek megfelelően az 1981. december 29-én befejeződött átadás-átvétel hatálytalanságát meg kellett állapítani. A felperes által a fellebbezési tárgyaláson előterjesztett új keresetre vonatkozóan a keresetlevelet a Pp. 247. §-ának (1) bekezdése alapján kellett elutasítani.
Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának a viszontkereset elutasítására vonatkozó része, valamint a Legfelsőbb Bíróság ítéletének az 1981. december 29-én befejeződött átadás-átvétel hatálytalanságát megállapító rendelkezése ellen a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján emelt törvényességi óvás alapos.
Az alperes a fellebbezésében csak a kereset elutasítását kérte, a viszontkeresetével kapcsolatban kérelmet nem terjesztett elő, és azt meg sem említette. Annak a védekezésének a fenntartása, hogy az 1981. december 29-én befejezett átadás-átvétel hatálytalan volt, nem tekinthető a viszontkereset tárgyában hozott döntés megváltoztatására irányuló kérelemnek, mert az ilyen védekezés anélkül is előadható, hogy a hatálytalanság kimondása iránt kereseti kérelmet terjesztenének elő. A bíróság pedig az ilyen védekezést anélkül is figyelembe veheti, hogy a hatálytalanság kérdésében ítéleti rendelkezést hozna. A fentiek értelmében a viszontkeresetet elutasító első fokú döntés jogerőssé vált. E döntés helytálló ugyan, de nem az első fokú ítéletben felhozott indokok alapján. Az elutasítást ugyanis azzal kellett volna megindokolni, hogy az átadás-átvételi eljárás hatálytalanságának megállapítására irányuló viszontkereseti kérelem előterjesztésének a Pp. 123. §-ának második mondata értelmében nem volt helye. Ilyen megállapításra ugyanis az alperes jogainak a felperessel szemben való megóvása végett – a már fentebb is kifejtettek szerint – nem volt szükség, mert a hatálytalanságra az alperes védekezésként is hivatkozhatott. A másodfokú bíróság pedig a viszontkeresetre vonatkozó rendelkezés megváltoztatásával a Pp. 253. §-a (3) bekezdésének első mondatában foglaltak ellenére a fellebbezési kérelmén túlterjeszkedett.
A fentiek folytán a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a bírósági ítéletek előbb említett rendelkezéseit, illetve a kifogások indokolását hatályon kívül helyezte. (Eln. Tan. G. törv. 30 376/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás