GK BH 1985/196
GK BH 1985/196
1985.05.01.
A hibás teljesítésén alapuló kártérítési követelés érvényesítésének nem előfeltétele az, hogy a jogosult a minőségi hibát a szavatossági jogok érvényesítésére előirt határidőn belül bejelentse [Ptk. 305–306. §, 310. §, 311. § (2) bek., 324. § (1) bek.].
A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1981. november 6-án ideiglenes tenyésztési engedélyt adott meghatározott hústípusú tyúkszülők és azok végtermékeinek zártkörben – egy gazdasági társaság tagjai közötti – forgalmazására. A felperes a gazdasági társaságnak 1982. június 23-án lett a tagja, bár állítása szerint ilyen kérelmet nem terjesztett elő. Ezt megelőzően azonban a termelő alperes a felperessel 1982. június 8-án mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötött szülőpárok átadására és azokból – az adott technológia szerint – keltetőtojás előállítására. E szerződés aláírása alkalmával az alperes többek között átadta a nevelési és a tojástermelési technológiáját is a felperes részére. A felperes e szerződés alapján 1982. július 28-án és 30-án az alperes közreműködőjétől átvett 7390 db jércét és 812 db kakast, és ezt az állományt 13 termelőszövetkezeti taghoz kihelyezte, s nekik az alperestől kapott technológiát is átadta. A felperes rövid időn belül észlelte, hogy a keltetőtojások mennyisége az előírt technológiai szinttől elmarad, ezért 1982. október 11-én megtörtént a háztájiba kihelyezett állomány felülvizsgálata. A felperes ezután, 1982. december 14-én a szavatossági és kárigényét is bejelentette az alperesnek, a felek 1983. január 7-én tárgyaltak, majd a gazdasági társaság az 1983. február 15-én tartott igazgatótanácsi ülésen hozott határozatával hozzájárult ahhoz, hogy a felperes méltányosságból a további vásárlások esetén a naposcsibék árából árengedményt kapjon. Minthogy azonban a felperesnek e fajtával kapcsolatban rendkívül kedvezőtlen tapasztalatai voltak, a felajánlott kártalanítást nem fogadta el, hanem felszólította az alperest 2 613 632 Ft összegű kárának a megfizetésére.
Ennek elutasítása után keresetet terjesztett elő, amelyben az utóbb módosított kérelme szerint a szerződésszegéssel összefüggésben, annak folyományaként kártérítés címén 1 925 489 Ft-nak és kamatának a megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperes által szállított állomány minőséghibás volt, ennek pedig az volt a következménye, hogy a technológiában meghatározott számú tenyésztojást nem tudta előállítani, és a megtermelt tojásokat csak étkezési célra lehetett értékesíteni.
Az alperes a védekezésében elsősorban elévülésre hivatkozott, mert a felperes a leszállított állomány szavatossági hibáját csak 1982. október havában jelentette be, a szavatossági igények érvényesítésére előírt 60 nap alatt azonban igénybejelentés nem történt.
Az elsőfokú bíróság által kirendelt szakértő a véleményében tételesen és részletesen elemezte a kár okait, annak összegét, és akként nyilatkozott, hogy az állomány minőséghibája, illetőleg a megtermelt tojások csekély tömege és ennek következtében a tenyésztojások alacsony száma az átvételtől számított 60 napon belül felismerhető volt.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes követelése a Ptk. 311. §-ának (2) bekezdésében előírt határidő elmulasztása miatt elévült. A felperes ugyanis 1982. július 28-án és 30-án vette át a perbeli állományt, amelynek a hibáját csak október 11-én jelentette be. A felperes által hivatkozott, szeptember 13-án és 28-án kelt géptáviratok ugyanis szavatossági igénybejelentésnek nem tekinthetők.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, amelyben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára kérte utasítani. Előadta, hogy az alperes a követelés elévülésére már az első tárgyalást megelőzően előterjesztett védekező iratában utalt, ezután terjesztette ő elő a szeptember 13-án és 28-án kelt géptáviratait, amelynek ismeretében az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítást és a szakértői vélemény kiegészítését is elrendelte. A szakértő az írásban előterjesztett véleményében a hivatkozott igénybejelentését megfelelőnek minősítette.
A fellebbezés alapos.
Tévedett ugyanis az elsőfokú bíróság, amikor a felperes követelésének elévülését megállapította, ennek következtében pedig a tényállás kellő felderítése sem történt meg. A felperes ugyanis nem a Ptk. 305–306. §-aiban meghatározott szavatossági igényt érvényesítette, hanem az alperessel kötött mezőgazdasági termékértékesítési szerződés megszegése miatt az azzal összefüggésben és annak folyományaként keletkezett kárának a megfizetésére kérte kötelezni az alperest (Ptk. 310. §). A felperes kártérítés jogcímen támasztott pénzkövetelésének elévülési ideje pedig a Ptk. 324. §-ának (1) bekezdése értelmében egy év. A jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint ugyanis ma már a hibás teljesítésén alapuló kártérítési követelések esetében az érvényesítésnek nem előfeltétele az, hogy a minőséghibát a jogosult a szavatossági jogok érvényesítésére előírt határidőn belül jelentse be. Minthogy pedig az nem vitatható, hogy a felperes a perbeli – állítása szerint minőséghibás állományt 1982. július 28-án és 30-án vette át, a kártérítés iránti követelését pedig az 1983. május 27-én kelt keresetlevelében bíróság előtt is érvényesítette, követelése a fent kifejtettek értelmében nem évült el.
Az elsőfokú bíróság eltérő jogi álláspontja miatt a szükséges mértékű bizonyítást nem folytatta le, ezért a tényállás nagyterjedelmű kiegészítése szükséges, aminek következtében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Az újratárgyalás során először azt kell tisztázni, hogy az alperes valóban megszegte-e a felperessel kötött mezőgazdasági termékértékesítési szerződést, és hogy a felperes ezzel összefüggésben ténylegesen károsodott-e. Természetesen az alperesnek – erre történő indítvány esetében – módot kell nyújtani arra, hogy a 14/1978. (III. 1.) MT számú rendelet 17. §-ának (1) bekezdése alapján vétlenségét esetleg igazolja. A fentiek tisztázása után kerülhet sor az okozott kár összegének a megállapítására. (Legf. Bír. Gf. II. 30 356/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás