PK BH 1985/21
PK BH 1985/21
1985.01.01.
A vér szerinti gyermek részére fizetendő tartásdíj összege csak akkor csökkenthető a mostohagyermek részére a közös háztartásban teljesített tartásra tekintettel, ha a mostohagyermek tartása a saját vér szerinti szüleinek jövedelméből megfelelően nem fedezhető [Csjt. 62. § (1) bek.; 12/1974. (V. 14.) MT sz. r. 1. § (3) bek.].
A peres felek házastársak voltak, házasságukból két gyermekük született. A házassági bontóperben a felek egyezséget kötöttek, amelyben a jelen per felperese 20-20 %-os mértékben, gyermekenként havi 780-780 forint alapösszegű tartásdíj fizetését vállalta.
A felperes keresete a gyermektartásdíj leszállítására irányult. Keresetlevelében és személyes meghallgatása során előadta, hogy újabb házasságából gyermeke született, a házastársa gyermekgondozási szabadságot vett igénybe, és felesége a házasságba hozta az 1986-ban született Ágnes nevű gyermekét, aki után havi 900 forint tartásdíjat kap. Kérte, hogy a bíróság a tartásdíj-fizetési kötelezettségét 1983. március 1-jétől kezdődően négy gyermek figyelembevételével állapítsa meg.
Az alperes a kereset teljesítését nem ellenezte.
A járásbíróság a peres felek két gyermeke után a korábbi egyezség szerint járó tartásdíjat 1983. március 1-jétől kezdődően leszállította, és arra kötelezte a felperest, hogy a bérköltség terhére rendszeresen kifizetésre kerülő jövedelme 12,5–12,5 %-át, összesen 25%-át, de gyermekenként legalább 665–665 forint tartásdíjat fizessen meg az alperesnek. Kötelezte továbbá a felperest a részesedési alap terhére pézbeni részesedésként kifizetésre kerülő jövedelme 12,5–12,5, összesen 25%-ának megfizetésére is.
A fellebbezési jogról való lemondás folytán az ítélet első fokon jogerőre emelkedett.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
I. A Csjt. 62. §-ának (1) bekezdése értelmében a házastárs köteles a háztartásában eltartani a vele együtt élő házastársának olyan tartásra szoruló kiskorú gyermekét (mostohagyermekét), akit a házastárs az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba. A tartási kötelezettség mindkét házastársat egysorban terheli.
Ezzel a jogszabályi rendelkezéssel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság a P. törv. II. 20 025/1978. számú törvényességi határozatában (BH 1978/12, 525.) rámutatott arra, hogy a vér szerinti gyermek részére fizetendő tartásdíj összege csak akkor csökkenthető a mostohagyermek részére a közös háztartásban teljesített tartásra tekintettel, ha a mostohagyermek tartása a saját vér szerinti szüleinek jövedelméből megfelelően nem fedezhető.
Erre tekintettel a járásbíróságnak a jogi képviselet nélkül eljáró alperest a Pp. 3. §-ában előírt kötelezettségénél fogva tájékoztatnia kellett volna arról, hogy a felperesnek a mostohagyermekkel szemben a közös háztartáson belül fennálló tartási kötelezettsége nem eredményezi feltétlenül a perbeli gyermekek után járó tartásdíj összegének csökkentését.
Miután a járásbíróság ezt a tájékoztatási kötelezettséget elmulasztotta, az alperesnek a keresetelismerő nyilatkozata nem vehető figyelembe.
II. A Csjt. 61. §-a értelmében a gyermeket elsősorban a szülei kötelesek eltartani. Ebből és az előzőekben kifejtettekből következik, hogy a mostohaszülő tartási kötelezettsége csak akkor kerül előtérbe, ha a vér szerinti szülők a gyermek eltartására nem képesek.
A felperesek perbeli előadása szerint a házastársa a József nevű gyermekkel a gyermekgondozási szabadságot igénybe vette, és így csak segélyben részesül. Ebben a esetben az egyik szülő az Ágnes nevű gyermek tartásához valóban csak kismértékben tud hozzájárulni. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a kiesett tartást elsősorban nem felperes, hanem a gyermek vér szerinti apja köteles pótolni.
A gyermektartásdíjról szóló 12/1974. (V. 14.) MT számú rendelet (R.) 1. §-ának (3) bekezdése értelmében a tartásdíj az összes körülmény mérlegelése alapján, a gyermek szükségleteire figyelemmel 20%-nál alacsonyabb vagy magasabb összegben is megállapítható.
Amennyiben tehát a havi 900 forint tartásdíj a gyermek szükségletét nem fedezi, azt kell vizsgálni, hogy a vér szerinti apa az eddiginél nagyobb mértékben képes-e hozzájárulni a felperes háztartásában nevelkedő gyermeke tartásához.
Csak a szükséges bizonyítás lefolytatása után dönthető el, hogy a felperesek a perbeli gyermekkel kapcsolatos tartási kötelezettségét a mostohagyermekkel szembeni tartási kötelezettsége érinti-e, és ha igen, milyen mértékben.
III. A felperest ez idő szerint három vér szerinti gyermek tartása terheli. Az R. 1. §-ának (3) bekezdése értelmében két vagy több gyermek tartásánál, különösen, ha nem egy helyen vannak elhelyezve, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe.
A gyermektartásdíj megfelelő arányosítása érdekében elengedhetetlenül szükséges mindkét szülő kereseti (jövedelmi) viszonyainak tisztázása, amely az alperes vonatkozásában nem történt meg. Ugyancsak elmulasztotta vizsgálni és értékelni a bíróság a gyermekek szükségletét.
A járásbíróság a szükséges bizonyítást nem folytatta le, ezért a jogerős ítélete – amely a felperes keresetének 50%-át a háztartásban nevelkedő mostohagyermek és a jelenleg egyéves József, valamint az alperes gondozásában levő két gyermek között egyenlő arányban osztotta fel – megalapozatlan.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, a felperesnek a járásbíróság ítélete szerinti kötelezését azonban ideiglenes intézkedésként hatályában fenntartotta. A felperes terhére az újabb eljárásban megállapítandó gyermektartásdíj a gyermekenkénti 12,5%-ot minden valószínűség szerint meghaladja, a különbözet megfelelő fizetéséről, illetőleg esetleg részletekben való törlesztéséről ítéletében a járásbíróságnak kell rendelkeznie (P. törv. II. 20 959/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás