BK BH 1985/211
BK BH 1985/211
1985.06.01.
A hanyag kezeléssel okozott kár leplezése érdekében megvalósított csalás a hanyag kezeléssel nem áll bűnhalmazatban [Btk. 12. § (1) bek., 318. §, 320. §, BK 73. sz.].
A katonai bíróság a polgári alkalmazott vádlottat csalás bűntette miatt próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A megállapított tényállás lényege szerint a vádlottnak mint üzemanyag-raktárosnak feladata volt a járművek és munkagépek üzemeltetéséhez szükséges üzemanyag, valamint kenőanyag beszállítása az alakulathoz annak tárolása, kiadása és a szükséges okmányok kiállítása. Vezetnie kellett az anyagkiadási utalványok alapján az üzemanyag napi nyilvántartását és ellenőriznie a hozzá beosztott üzemanyag kútkezelők munkáját.
A szolgálati feladatait azonban 1982-től rendszeresen elhanyagolta. Így az üzemanyag-vételezést másokra bízta, akiket különböző okmányok aláírására is felhatalmazott, sőt a rendelkezése alatt levő bélyegzőt is átadta nekik. Ugyanakkor nem ellenőrizte, hogy az okmányok szerint átvett üzemanyag-mennyiséget beszállították-e az alakulathoz. Emellett nem ellenőrizte az üzemanyag-számláló berendezést sem. Elnézte, hogy a gépkocsivezetők önállóan tankolnak és bemondásuk alapján történik az általuk felvett üzemanyag-mennyiségről az okmányok kiállítása.
E kötelességszegő hanyag magatartása folytán mintegy 486 000 forint értékű üzemanyag hiánya keletkezett, amelyből hamis anyagkiadási utalványok felhasználásával 168 000 forint értékű üzemanyag hiányát próbálta leplezni.
A vádlott cselekményének a csalással halmazatban hanyag kezelés vétségként történő minősítésére irányuló fellebbezést a Legfelsőbb Bíróság nem látta alaposnak.
A fellebbezés érvelése szerint a hanyag kezelés csak akkor nem állapítható meg halmazatban, amikor az elkövető kártérítési felelőssége a hanyag kezeléssel okozott kárt felöleli. Ha a hanyag kezelés folytán keletkezett kár nagyobb, mint a kártérítési felelősség, a különbözetként jelentkező összegre a hanyag kezelést meg kell állapítani. Mivel pedig jelen esetben erre van tényállás, a halmazat megállapítása indokolt.
A kifejtettekkel ellentétben a BK 73. számú állásfoglalás azt tartalmazza: ha az idegen vagyon kezelésével megbízott személy a kezelésére bízott vagyonban gondatlansága folytán vagy neki fel nem róható okból keletkezett olyan hiányt, amelynek megtérítésére – a jogszabály rendelkezése vagy a szerződésben vállalt kötelezettség alapján – köteles, a sértett megtévesztésével leplezi, és ezáltal a hiány felderítését meghiúsítja, csalást követ el. Ilyen esetben a csalással okozott, büntetőjogilag értékelhető kár azzal az összeggel azonos, amelynek erejéig az elkövetőt a munkajog, a szövetkezeti jog, a fegyveres testületek tagjainak anyagi felelősségéről szóló jogszabály vagy a polgári jog rendelkezései szerint anyagi felelősség terheli. Az ezt meghaladó kár sem szándékos, sem gondatlan bűncselekményben való bűnösség megállapítására alapul nem szolgálhat.
A bűnös tevékenységet tehát csupán csalásként kell értékelni akkor is, ha a gondatlanul okozott kár meghaladja azt az összeget, amelyre az elkövető kártérítési felelőssége kiterjed. Ennek az az indoka, hogy ilyen esetben a hanyag kezelés megállapítása ugyanannak a kárnak – vagyis egyetlen tényállási elemnek – a bűnösség körében való kétszeres értékelését jelentené. A kár okozása ugyanis mind a gondatlan bűncselekmények, mind pedig a csalásnak tényállási eleme, e nélkül egyik sem jön létre. A két bűncselekmény között ilyen esetben olyan szoros kapcsolat áll fenn, amely a bűnhalmazat megállapítását kizárja, tehát a súlyosabb megítélésű csalás magába olvasztja a mellékcselekményként jelentkező gondatlan vétséget.
A Legfelsőbb Bíróság a BH 1983/1–13. számú eseti döntésében csupán kiegészítette ezt az állásfoglalást, amikor úgy foglalt állást, hogy ha az elkövető eltérő kötelezettségek terhe mellett különböző kezelési vagy felügyeleti tevékenységét szegi meg vagy hanyagolja el, és ennek következtében több elkülönített vagyonban – például két vagy több eltérő jellegű anyagot tartalmazó raktárban – keletkezik vagyoni kár: a különálló kötelességszegésben megnyilvánuló magatartásait elkülönítve kell értékelni, ha csupán az egyik kötelességszegés eredményeként keletkezett hiányt igyekszik csalárd módon leplezni. Ilyenkor a külön-külön jelentkező kötelességszegések folytán bekövetkezett hiányok egyikének utólagos leplezése érdekében tanúsított megtévesztő magatartás lehetőséget ad e körben a csalás; míg az elkülönített másik vagyonnál a hanyag kezelés, tehát a bűnhalmazat megállapítására.
A csalást ekként az eseti állásfoglalásban kifejtettek szerint is csak akkor lehet a hanyag kezeléssel halmazatban megállapítani, ha az elkövető a kötelezettségét egymástól elkülönített anyagok kezelésével kapcsolatosan szegi meg és így okoz kárt.
A jelen esetben azonban a vádlott kizárólag az üzemanyag kezelésével kapcsolatban valósított meg olyan kötelességszegést, amellyel kárt okozott, és ennek a kárnak a leplezése érdekében követte el a csalást is, így halmazat nem kerülhetett megállapításra.
Helyesen foglalt állást ezért az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottnak az azonos vagyonra elkövetett gondatlan és szándékos cselekményét – az utóbbival okozott kár összegére tekintettel – egységesen a Btk. 318. §-a (4) bekezdésének a) pontjában írtak alapján csalás bűntetteként értékelte, és mellőzte a halmazat megállapítását (Legf. Bír. Katf. III. 25/1985. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás