BK BH 1985/219
BK BH 1985/219
1985.06.01.
I. Nem valósul meg a magánokirat-hamisítás vétsége, ha a valótlan tartalmú magánokiratot kiállították ugyan, de azt nem használták fel (Btk. 276. §).
II. Járművezetéstől eltiltásnak nincs helye, ha az elkövető a járművet csupán egyetlen bűncselekmény elkövetésére használja fel [Btk. 58. § (1) bek.].
III. A folytatólagosan elkövetett vagyon elleni bűncselekmény is alkalmas lehet az ún. mozgó bűnözés megállapítására és így a járművezetéstől eltiltás alkalmazására, ha a gépjármű igénybevétele a bűnözés nagyobb mozgásterét biztosítja, és a nagyobb biztonságot nyújtó adottságok kihasználását jelenti [Btk. 12. § (2) bek., 58. § (1) bek., 316. § (1) bek.].
A városi bíróság az I. r. terheltet társtettesi minőségben, folytatólagosan elkövetett, részben kísérleti szakban maradt lopás bűntettében és magánokirat-hamisítás vétségében mondotta ki bűnösnek – míg a III. r. terhelt bűnösségét társtettesi minőségben elkövetett, részben kísérleti szakban maradt lopás bűntettében és magánokirat-hamisítás vétségében állapította meg.
Ezért halmazati büntetésül az I. r. terheltet 6 hónapi szabadságvesztésre és 4000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte, s elrendelte a pártfogó felügyeletét; a III. r. terhelttel szemben pedig 4 hónapi szabadságvesztést, 2000 forint pénzmellékbüntetést és 1 évre a közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki.
A szabadságvesztés végrehajtását mindkét terhelt esetében 3-3 évi próbaidőre felfüggesztette.
Az elsőfokú bíróság ítélete az I. r. és a III. r. terheltekre vonatkozó részében – fellebbezés hiányában – jogerőre emelkedett.
A megállapított tényállás lényege a következő.
Az I. r. terhelt az ÁFÉSZ hűtőházának portása volt, aki éjszakai szolgálati ideje alatt – előzetes megbeszélésüknek megfelelően – beengedte a hűtőház területére a személygépkocsival odaérkező II. r. terheltet, úgy hogy kinyitotta a raktár ajtaját, ahonnan a II. r. terhelt aznap éjszaka több részletben összesen 24 zsák burgonyát tulajdonított el. A zsákokkal együtt összesen 8472 forint értéket kitevő burgonyát ugyanazon a napon három részletben a II. r. terhelt szállította el a helyszínről az I. r. terhelt közreműködésével.
A burgonya értékesítéséből származó pénzen a két terhelt megosztozott.
A II. r. terhelt ezután testvérét, a III. r. terheltet is bevonta a cselekmény elkövetésébe. Ennek alapján személygépkocsival mindketten megjelentek az éjszakai órákban a hűtőháznál, ahol az I. r. terhelt kinyitotta a raktárt, majd a három terhelt összesen 36 zsákot töltött meg burgonyával. Ebből 27 zsák a tároló helyiségben maradt, három további zsákot az előtérben helyeztek el, míg 6 zsák – 2118 forint értékű – burgonyát a III. r. terhelt gépkocsijába raktak és azt a II. r. és a III. r. terhelt az édesanyjuk lakására szállította. Ezután gépkocsival visszamentek a helyszínen maradt 30 zsák – összesen 10 419 forint értékű – burgonyáért, ámde e mennyiség elvitelére az időközben történt leleplezésük miatt már nem került sor.
Az I. r. terhelt az utóbbi alkalommal kiszállított 6 zsák burgonyával kapcsolatos cselekmény leleplezésének elkerülése érdekében hamis adatokkal egy raktárkiadási jegyet állított ki és adott át terhelttársainak, amely azonban nem került felhasználásra.
A II. r. terhelt és védője által bejelentett fellebbezés alapján a másodfokon eljárt megyei bíróság a II. r. terheltet a magánokirat-hamisítás vétsége miatt ellen emelt vád alól felmentette, a büntetést érintően pedig a közúti járművezetéstől eltiltás alkalmazását mellőzte.
Az eljárt bíróságok ítéletei ellen az I. r. és a III. r. terhelt bűnösségének a magánokirat-hamisítás vétségében való megállapítása miatt, másrészt a III. r. terhelttel szemben a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása miatt, ezen felül az említett terheltekkel kapcsolatos eljárási szabálysértés, továbbá az indokolás részben téves volta miatt emelt törvényességi óvás alapos.
1. A másodfokon eljárt megyei bíróság helyesen mentette fel a II. r. terheltet az ellene magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vád alól – a Be. 214. §-a (3) bekezdése a) pontjának első tétele alapján – azon az alapon, hogy a terhelt által hamis adatokkal kiállított raktárkiadási jegy felhasználására nem került sor, következésképpen az adott esetben a magánokirat-hamisításnak csak az előkészülete valósult meg, e bűncselekménynek az előkészületét pedig a törvény nem bünteti.
Minthogy azonban az elsőfokú bíróság a szóban levő bűncselekményben a II. r. terhelt mellett az I. r. és a III. r. terheltek bűnösségét is megállapította: a másodfokon eljárt bíróságnak a Be. 237. §-a (2) bekezdésében írt rendelkezéshez képest a fellebbezéssel nem érintett I. r. és III. r. terhelteket is fel kellett volna mentenie – bűncselekmény hiányában – a magánokirat-hamisítás vétségének vádja alól. Ennek elmulasztása az előzőekben hivatkozott eljárási szabály megsértését jelenti.
2. A Btk. 58. §-a (1) bekezdésének második tétele szerint a járművezetéstől eltiltható az az elkövető is, aki bűncselekmények megvalósításához járművet használ. A törvény ez esetben a “mozgó bűnözés” keretében bűncselekmények sorozatát gépjármű igénybevételével elkövetőkkel szemben teszi lehetővé – az újabb bűncselekmények megelőzése céljából is – az említett mellékbüntetés kimondását.
A III. r. terhelt azonban a tényállásban foglaltakból kitűnően csupán egyetlen bűncselekményben vett részt, ugyanis a 36 zsák burgonya elvételét a három terhelt egyetlen alkalommal kezdte meg. Az a körülmény, hogy a terheltek az általuk 36 zsákba betöltött burgonyamennyiséget utóbb több tételben kívánták a helyszínről elvinni, csak összefüggő cselekménysort képező folyamattá teszi az egyébként egyetlen törvényi tényállás keretein belül maradó bűncselekményüket.
Az elsőfokú bíróság – egyébként helyesen – nem is értékelte a III. r. terhelt által megvalósított vagyon elleni bűncselekményt folytatólagosan elkövetettnek.
Mindezeknél fogva a III. r. terhelt esetében a fentebb idézett jogszabály által feltételként megkívánt több bűncselekmény elkövetése hiányában a járművezetéstől eltiltás alkalmazásának nem lehet helye.
3. A II. r. terhelt tekintetében a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetést mellőzte ugyan a másodfokú bíróság, téves azonban a határozatnak az ezzel kapcsolatos az az indokolása, mely szerint “a vádlott a folytatólagosság törvényi egységébe tartozó egyetlen, bár több mozzanatú bűncselekményt követett el, a törvény által megkívánt több bűncselekmény elkövetése tehát nem áll fenn”.
A Btk. 12. §-ához fűzött indokolásból is kitűnően az, hogy mi minősül egy bűncselekménynek, elsősorban a bűncselekmény törvényi tényállásának megfogalmazásától függ, de a törvény egyéb rendelkezései is létesíthetnek egységet. Ilyen törvényi bűncselekményegység a folytatólagosan elkövetett bűncselekmény is, amelynek azonban tárgyi feltétele, hogy több – ugyanolyan – bűncselekmény legyen, és ezek egymással összefüggjenek. Az adott esetben a II. r. terheltnek a folytatólagosság egységébe tartozó egyes cselekményei önmagukban is bűncselekmények, amelyek éppen a megismétlődésük folytán részcselekményekké válnak. A folytatólagos egység tehát a részcselekmények egységbe foglalását jelenti, ez esetben sem válik azonban a bűncselekmény több mozzanatúvá.
A II. r. terhelt folytatólagosan elkövetett vagyon elleni bűncselekményt valósított meg, következésképpen nála a több bűncselekmény elkövetése – mint a Btk. 58. §-a (1) bekezdésének második tételében rögzített egyik előfeltétel – megállapítható ugyan; de a gépjárművet két alkalommal, az eltulajdonított burgonya szállításához használó terhelt esetében nincs szó arról a – mozgó bűnözésnek nevezett – rendkívüli veszélyes bűnelkövetési formáról, amelyet a gépjármű nagyobb bűnözési mozgásteret és biztonságot nyújtó adottságainak tudatos kihasználása jellemez. Az ítélet indokolása tehát ilyen értelmű helyesbítést igényel.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az eljárt bíróságok ítéletei a részletezett okokból törvénysértők ezért azokat hatályon kívül helyezve, az I. r., valamint a III. r. terheltet a magánokirat-hamisítás vétségének vádja alól felmentette, a III. r. terhelttel szemben pedig a közúti járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazását mellőzte. (B. törv. II. 110/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás