Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

PK BH 1985/22

PK BH 1985/22

1985.01.01.

Bíróság által felülvizsgálható a művelési kötelezettség elmulasztása miatt zártkerti föld állami tulajdonba vételét elrendelő határozat [63/1981. (XII. 5.) MT sz. r. 1. § 15. b) pont].

Az alperesi megyei földhivatal – helybenhagyta a járási és városi földhivatal határozatát – állami tulajdonba vette a felperes zártkerti 507 m2 területű gyümölcsösét, továbbá az ugyancsak zártkerti 1262 m2-ét és 2824 m2 területű szántó-ingatlanát, mivel azok megművelését a felperes elmulasztotta.
Az alperes határozata ellen benyújtott felperes felülvizsgálati kérelmét az elsőfokú bíróság elutasította. Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel arra hivatkozással, hogy a rét és a gyümölcsös megművelését 1982. évben elvégezte, míg a szántóingatlan felszántását a helyi termelőszövetkezet – a felperes megrendelése alapján – 1982 őszére elvállalta.
A munkát azonban a rendkívüli esős időjárásra tekintettel nem tudta elvégezni, s így az áthúzódott 1983. év tavaszára. Ez időre viszont az alperes az ingatlant már állami tulajdonba vette, s ezért a további művelést a felperes szüneteltette. Vállalta azonban azt, hogy amennyiben erre lehetőséget kap, a földmegmunkálási kötelezettségének a per alatt is eleget tesz.
Az alperes a fellebbezés elutasítását kérte, de nem zárkózott el attól, hogy a felperes – a peres eljárás szüneteltetésével – a művelési kötelezettségének eleget tegyen.
A perben fellépő ügyész viszont a per megszüntetését indítványozta, mivel – álláspontja szerint – a zártkerti ingatlan külterületi ingatlannak minősül, figyelemmel az 1967. évi IV. tv. (FTT) 26. §-ának (1) bekezdésében írt arra a rendelkezésre, amely szerint “zártkert a község külterületének nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített része”.
A külterületi ingatlanok művelési kötelezettségének elmulasztására alapított, állami tulajdonba vételt elrendelő államigazgatási határozat viszont a 63/1981. MT sz. rendelet 1. §-ának 15/b pontja értelmében a bíróság előtt felülvizsgálati kérelemmel nem támadható meg.
Az alperes az ügyész ezen álláspontjával nem értett egyet. Véleménye szerint a földterületek három kategóriába sorolhatók, úgy mint belterület, külterület és zártkert. A zártkert – sajátságos művelési helyzete folytán – a külterülettől elkülönült, önállósult földrész, amely nagyüzemileg nem művelhető, s elsősorban személyi tulajdon kielégítésére szolgál.
A megyei bíróság az ügyész fenti – a bíróság hatáskörének hiányára vonatkozó – álláspontját nem tette magáévá. Az általa felhívott 38/1977. (X. 12.) MT számú rendelet 6. §-ának (1) bekezdésében írtak szerint “a magánszemélyek megműveletlenül hagyott, valamint a korábban hatósági intézkedéssel állami, társadalmi vagy szövetkezeti használatba adott földjeinek állami tulajdonba vételéről – községekben a községi szakigazgatási szerv javaslata alapján – a járási földhivatal határoz. A határozat – a zártkerti és belterületi be nem épített földre vonatkozó határozat kivételével – a bíróság előtt nem támadható meg.
Ezt a jogszabályi rendelkezést – az ügyész által ugyancsak felhívott – 72/1981. (XII. 29.) MT számú rendelet – amelyet a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. tv. végrehajtásáról rendelkező 38/1977. (X. 12.) MT számú rendelet módosításáról adtak ki – 12. §-ának (2) bekezdése 1982. január 1-jétől kezdődő hatállyal hatályon kívül helyezte. Ennek a jogszabálynak a módosítására azonban – a bíróság álláspontja szerint – nem azért került sor, hogy ezt követően a zártkerti és a belterületi be nem épített földekre vonatkozó említett államigazgatási határozatokat se lehessen megtámadni a bíróság előtt felülvizsgálati kérelemmel, hanem azért, mert az időközben megjelent 63/1981. (XII. 5.) MT számú rendelet – 1982. január 1-jétől kezdődő hatállyal – összefoglalóan felsorolta azokat az államigazgatási határozatokat, amelyek ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani. Ez a jogszabály 1. §-ának 15/b pontja lényegében ugyanúgy rendelkezik, mint a korábbi 38/1977. (X. 12.) MT számú rendelet 6. §-ának (1) bekezdése, amikor kimondja, hogy a bíróság által felülvizsgálható földnek és más vagyontárgynak kártalanítás nélkül állami tulajdonba vételét elrendelő határozat – kivéve a külterületi földet, ha ezt a művelési kötelezettség elmulasztása miatt vették állami tulajdonba”.
Azt azonban, hogy a zártkerti és belterületi be nem épített ingatlanok ilyen okból történő állami tulajdonba vételét elrendelő államigazgatási határozat a bíróság által felülvizsgálható legyen, nem zárja ki.
Az idézett rendelkezés ugyanis csak külterületi ingatlanokra vonatkozik. A zártkert viszont a külterülettől elkülönült, sajátságos rendeltetésű földrészlet, ami abban is megnyilvánul, hogy a földekre vonatkozó jogszabályok következetesen kimondják azt, ha egy konkrét rendelkezést a zártkertre és a belterületre is vonatkoztatnak.
Ilyen rendelkezések vannak például az 1967. évi IV. tv. (FTT) 8. §-ában, 21. §-ában, 26. §-ában, a zártkertek tulajdonjogi helyzetének és rendeltetésének szabályozásával kapcsolatban. Az FTT 26. §-ának (2) bekezdése kimondja: a zártkertnek az a rendeltetése, hogy az állampolgárok személyi földtulajdona és földhasználata – a belterületen kívül – ott állandósuljon.
A zártkert a külkerülettől elválasztott, személyi földtulajdont szolgáló földrészlet, amelyre a külterületi ingatlanokra vonatkozó jogszabályok hatálya csak akkor terjed ki, ha ezt az adott jogszabály külön is kimondja.
Ilyen rendelkezést viszont a 63/1981. (XII. 5.) MT számú rendelet 1. §-ának 15/b pontja nem tartalmaz, ezért a megyei bíróság – a kifejtett indokokra is figyelemmel – megállapította, hogy a perbeli jogvita elbírálása bíróság hatáskörébe tartozik.
Ezt követően a bíróság azt vizsgálta, hogy a perbeli zártkerti ingatlanok megművelésének elmulasztása a felperesnek felróható-e. A Legfelsőbb Bíróság eseti állásfoglalása értelmében is (BH 1979/12. 419. sorszám alatt) a magánszemély tulajdonában levő mezőgazdasági rendeltetésű föld a megművelés elmulasztása miatt csak akkor vehető állami tulajdonba, ha a mezőgazdasági munkák elmaradása a földhasználónak felróható.
A fellebbezési eljárás során kihallgatott tanúk vallomásából megállapítható, hogy a felperes a perbeli zártkerti ingatlanok művelését 1982. május havában megkezdte, s megrendelte a szántó ingatlan felszántását is. Ez utóbbit a termelőszövetkezet az 1982. év végi rendkívüli esős időjárás miatt nem tudta elvégezni.
Az alperes a felperes munkálataira is tekintettel az 1983. július 14-én megtartott fellebbezési tárgyaláson hozzá is járult ahhoz, hogy az eljárás szüneteltetése alatt a felperes a művelési kötelezettségének eleget tegyen.
A felperes igazoltan az 1983. évre is megrendelte az őszi szántást.
Ugyanakkor adat van arra, hogy a községi tanács a perbeli ingatlanokat tartós földhasználatra kiadta.
Mindezek alapján a megyei bíróság a járásbíróság által megállapított tényállást a fenti tényekkel kiegészítve megállapítja, hogy a perbeli ingatlanok megművelésének elmaradása a felperesnek nem róható fel, azzal nem késlekedett akként, hogy alapot adna a zártkerti ingatlanok ez okból történő állami tulajdonba vételére.
Ezért a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján a járásbíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és új eljárásra kötelezte. [1981. évi I. tv. 73. § (1) bek. és Pp. 339. § (2) bek.]
A fellebbezési eljárási illetéket a 16/1976. (XII. 31.) IM sz. rendelet 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja és 20. §-ának (1) bekezdése és a 11/1966. (VI. 29.) PM sz. rendelet 11. §-ának (1) bekezdése alapján az alperes személyes illetékmentessége folytán az állam viseli. Egyéb fellebbezési eljárási költsége a peres feleknek nem merült fel. Ezért e tekintetben nem kellett határozni. (Szombathelyi Megyei Bíróság Pf. 20 534/1983. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére