PK BH 1985/23
PK BH 1985/23
1985.01.01.
Öröklési szerződés megszüntetése iránt indított perben a pertárgy értéke legfeljebb az egyévi szolgáltatás értéke [Pp. 24. § (2) bek. a) pont].
A felperes öröklési szerződés megszüntetése iránt indított pert az alperesek ellen. A pertárgy értékét a szerződéssel átruházni kívánt 14/60 ingatlanilletőség értékében: 84 000 forintban jelölte meg.
A felek az első tárgyaláson egyezséget kötöttek, és az öröklési szerződést megszüntették. Az elsőfokú bíróság az egyezséget jóváhagyta, egyben kötelezte egyetemlegesen az alperest, hogy a felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 5040 forint kereseti illetéket az államnak – felhívásra – fizessék meg. Kötelezte továbbá az alpereseket, hogy a felperes jogi képviselőjének 15 nap alatt 2000 forint perköltséget ugyancsak egyetemlegesen fizessenek meg.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, fellebbezett, a perköltség fizetéséről rendelkező részében megváltoztatta, és mellőzte az alpereseknek 5040 forint illeték, valamint 2000 forint perköltség megfizetésére való kötelezését. Egyben kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékhivatal felhívására 5040 forint kereseti illetéket. Kötelezte továbbá a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 120 forint fellebbezési szakban felmerült perköltséget. A másodfokú bíróság a feleknek a per megindítását megelőző levélváltásából megállapította, hogy az alperesek a perre okot nem adtak, a felperes igényét az első tárgyaláson elismerték, így a feljegyzett illeték megfizetésére, illetőleg perköltség fizetésére nem kötelezhetők.
A jogerős végzésnek a pertárgy értékére és ehhez képest a kereseti illeték összegének megállapítására vonatkozó része ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 26. §-a értelmében a per tárgyának értékét, a 24–25. §-ok rendelkezéseinek megfelelően a felperesnek kell megjelölnie; ha ez az érték a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkezik, vagy egyébként valószínűtlen, úgyszintén, ha azt az alperes vitássá teszi, a per tárgyának értékét a bíróság határozza meg.
A Legfelsőbb Bíróság már több esetben állást foglalt abban a kérdésben, hogy a tartási (életjáradéki), illetőleg az öröklési szerződés megszüntetése iránti perekben a pertárgy értékét a Pp. 24. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján kell meghatároznia. E szerint a tartási vagy élelmezési követelés, egyéb járadék, más időszakos szolgáltatás vagy haszonvétel iránti perben a még teljesítendő valamennyi szolgáltatás értékét – de nem többet mint az egyévi szolgáltatás értékét – kell számításba venni.
Azok az indokok, amelyek a pertárgy értéknek a fenti jogszabályhely szerinti meghatározását szükségessé tették, a tartási (életjáradéki), illetőleg az öröklési szerződés megszüntetése esetében is fennállanak. E szerződések jellege folytán ugyanis nemcsak a teljesítendő tartás és egyéb szolgáltatás ellenértékének pontos meghatározása, hanem a keresetlevél benyújtásakor a “megfelelő kielégítés” összegszerű meghatározása is nehézségbe ütközne. Ezen túlmenően a fentiektől eltérő jogszabály-értelmezés nem egyszer szerződő felekre is méltánytalan terhet róna, főként olyan esetben, amikor a felek részére megítélt kielégítés lényegesen kisebb, mint a tartás ellenében átruházott, illetőleg az öröklési szerződéssel lekötött ingatlan értéke.
A pertárgy értékének megállapítására vonatkozó fenti általános szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha – mint az adott esetben – a tartásra (életjáradék-fizetésére) sor nem került, és a szerződés megszüntetése valójában a szerződéssel átruházott (lekötött) ingatlan visszaadását (a lekötöttség feloldását) eredményezi.
Az adott esetben tehát a bíróságok akkor jártak volna el helyesen, ha – a Pp. 26. §-ában foglaltakra figyelemmel – a pertárgy értékét a Pp. 24. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján határozzák meg.
A felek az öröklési szerződés alapján nyújtott (vállalt) szolgáltatások havi értékét nem jelölték meg, és erre az öröklési szerződés sem tartalmaz adatokat. Ezért a szolgáltatások ellenértékét a Legfelsőbb Bíróság a felperes anyagi és személyi körülményeinek mérlegelése mellett havi 1500 forintban, a per tárgyának értékét ehhez képest 18 000 forintban állapította meg, és a felperes által fizetendő kereseti illeték összegét az így meghatározott perérték alapján 1080 forintra módosította. (P. törv. II. 20 503/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás