PK BH 1985/236
PK BH 1985/236
1985.06.01.
A lakáskiürítés iránt indított perben a bíróság nem hagyhatja jóvá azt az egyezséget, amelyben az alperes olyan lakásba való kiköltözését vállalja, amellyel nem rendelkezik. Az ilyen egyezség végrehajthatósága nagymértékben bizonytalan, így nem felel meg sem a jogszabályoknak, sem pedig a felek méltányos érdekeinek. [Pp. 148. § (2) bek.].
A felek 1980. december 11-én lakásbérleti szerződést kötöttek, amelyben arról állapodtak meg, hogy a felperes a nála gépkocsivezetőként dolgozó alperesnek 1981. április 1-jétől legkésőbb a munkaviszony fennállásáig terjedő időre bérbe adja szolgálati lakását, havi 106 forint lakbér fejében. A szerződés 8. pontja szerint a bérlő a munkaviszonya megszüntetését követő 15 napon belül köteles a lakást kiüríteni, ennek elmulasztása esetén rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználóvá válik.
Az alperes munkaviszonya – fegyelmi elbocsátással – 1982. december 17-én megszűnt, a szolgálati lakásból azonban nem költözött el.
A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a lakás kiürítésére azzal, hogy – mint rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó – az elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Kérte továbbá az alperest 1462 forint lakbér és 3100 forint villanyáramdíj megfizetésére is kötelezni.
Az alperes az 1984. január 20-án tartott tárgyaláson elismerte, hogy köteles a lakást kiüríteni. Előadta, hogy már “kinézett” egy házat B.-n, amit az “OTP-n keresztül” meg kíván vásárolni. Mivel reméli, hogy oda ki tud költözni “már március végéig”, hajlandó március 31-jéig ebből a lakásból kiköltözni.
Ezek után a felek egyezséget kötöttek, amelyben az alperes kötelezte magát arra, hogy a “szolgálati lakásából 1984. március 31-jéig kiköltözik családjával a B. Fő u. 17. számú lakásba, amelynek vásárlása már folyamatban van, és ami jelenleg üresen áll”.
A bíróság az egyezséget a Pp. 148. §-ának (2) bekezdése alapján jóváhagyta. Megállapította egyben, hogy a felek közös kérelmére a “villanyszámlára vonatkozó rész” a Pp. 137. § (1) bekezdésének a) pontja alapján szünetel.
A fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett végzésnek az egyezséget jóváhagyó része ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 148. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben pedig a jóváhagyást megtagadja és az eljárást folytatja. A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek [Pp. 148. §-ának (3) bekezdése].
Az 1979. évi 18. számú tvr. (Vht.) 99. §-a alapján a végrehajtó hatáskörébe tartozik – többek között – a végrehajtás, ha a lakásügyben hozott bírósági határozat nem fegyveres testületi szolgálati lakásnak a kiürítését rendelte el. A Vht. 10. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a bíróság által jóváhagyott egyezség alapján kiállított végrehajtási lapon – a 14/1979. (IX. 17.) IM számú rendelet 62. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében – fel kell tüntetni a végrehajtandó bírósági határozatban (egyezségben) kijelölt azt a lakást, ahová a kötelezettnek át kell költöznie.
A Legfelsőbb Bíróság már számos alkalommal rámutatott: a bíróság mindaddig nem hagyhatja jóvá a felek egyezséget, ameddig a tényállást a Pp. 148. §-ának (2) bekezdésében előírt előfeltételek meglétének elbírálásához szükséges mértékben nem ismeri vagy nem derítette fel.
A jelen perben az alperes arra vállalt kötelezettséget az egyezségben, hogy a kiürítendő lakásból meghatározott időpontig a B. Fő u. 17. szám alatti lakásba költözik. Magából az egyezségből is kitűnik, hogy az ezt a lakást tartalmazó ingatlant az alperes még nem vásárolta meg, ezt csak “kívánja”, illetőleg a vásárlás “már folyamatban van”. Ebből az következik, hogy az alperes olyan lakásba költözésre vállalt kötelezettséget, amellyel nem rendelkezett. A bíróság tehát olyan egyezséget hagyott jóvá, amelynek végrehajthatósága a legnagyobb mértékben bizonytalan volt, ez pedig sem a jogszabályoknak, sem a felek érdekeinek nem felel meg.
A Legfelsőbb Bíróság ezért az egyezséget jóváhagyó végzést a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, egyben az eljárt bíróságot a lakás kiürítésének kérdésében új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. III. 20 624/1984.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás