GK BH 1985/239
GK BH 1985/239
1985.06.01.
I. Ha a szerződés megkötésének az előszerződésben meghatározott feltételei megvalósultak, az érdekelt fél a bíróságtól nem az előszerződés érvényességének megállapítását, hanem a szerződés létrehozását kérheti [Ptk. 208. § (1), (3), (6) bek.; Pp. 123. §].
II. Ha a felek az előszerződésben nem határozták meg pontosan a szerződés tárgyát, a bíróság az érdekelt fél kérelmére azt is megállapíthatja [Ptk. 208. § (1), (3) bek.].
Az alperes mezőgazdasági termelőszövetkezet és a vele szomszédos mezőgazdasági termelőszövetkezet, valamint a felperes ingó és ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződéssel vegyes előszerződést kötött mezőgazdasági művelés alatt álló földterületek cseréjére. Eszerint a felek, ha a két nevezett tsz egyesül és a felperes állami gazdaság felügyeleti szerve a földcseréhez hozzájárul, a szerződés 5. pontjában körülírt ingatlanaikat elcserélik. Később a szerződés e pontjának értelmezését illetően a szerződő felek között vita keletkezett, ezért a felperes az előszerződés érvényességének megállapítását kérte.
Az alperes azzal indítványozta a kereset elutasítását, hogy a megállapítási kérelemnek nincsenek meg a Pp. 123. §-ában meghatározott feltételei. Emellett érdemben is védekezett. Hivatkozott a földcseréről szóló 1976. évi 23. sz. tvr.-re, valamint az ennek végrehajtására kiadott 29/1976. (IX. 2.) MÉM sz. rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésre, amely szerint az önkéntes földcserére vonatkozó megállapodást a földek fekvése szerint illetékes földhivatalnak kell jóváhagynia. Ilyen jóváhagyás azonban nincs.
Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelemnek helyt adva megállapította, hogy a feleknek az önkéntes földcserére 1981. december 3-án megkötött előszerződése érvényes. Az ítélet indokolása szerint a megállapításra irányuló kereseti kérelemnek fennállottak a törvényi feltételei, nem volt elfogadható viszont az alperesnek a földhivatal jóváhagyásának hiányára vonatkozó védekezése, mert az említett jogszabályi rendelkezés csak az önkéntes földcserére kötött konkrét szerződéshez kívánja meg a földhivatal jóváhagyását, az előszerződéshez azonban nem.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Változatlanul fenntartotta azt a korábbi álláspontját, amely szerint a kereseti kérelem teljesítésének – mivel a felperes teljesítést követelhet – nincsenek meg a törvényi feltételei, továbbá, hogy hiányzik a szövetkezet vezetőségének és az illetékes földhivatalnak az előszerződéshez való hozzájárulása.
A fellebbezés alapos.
Tévedett az elsőfokú bíróság, amidőn helyt adott a felek által 1981. december 3-án megkötött előszerződés érvényességének megállapítására irányuló kereseti kérelemnek.
A Pp. 123. §-a értelmében megállapításra irányuló kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. A megállapítási kereset indításának tehát két sajátos feltétele van: a jogvédelem szükségessége és a teljesítés követelésének kizártsága. E két feltételnek együttesen fenn kell állnia a megállapítási kereset indításakor. A jogszabálynak ez a rendelkezése nyilvánvalóan azon a pergazdaságossági megfontoláson alapszik, hogy a felperes ne követelhessen kevesebbet (megállapítást), ha ennél több jog (marasztalás) megilleti, és az ugyanabból a jogviszonyból származó vita lehetőleg egy per keretében nyerjen elbírálást. A Pp. 123. §-ának szabályai a gazdasági perekben is irányadók, és a két feltétel együttes fennállását hivatalból kell vizsgálni.
A felek által a fellebbezési tárgyaláson bemutatott okmányok alapján az volt megállapítható, hogy az előszerződés 1. pontjában megjelölt két feltétel (a két termelőszövetkezet egyesülése, az állami gazdaság felügyeleti szervének jóváhagyása) megvalósult. Alaptalan ugyanakkor az alperesnek az előszerződés hiányzó törvényi feltételeivel (a szövetkezeti vezetőség, valamint a földhivatal hozzájárulásának hiányával) kapcsolatos érvelése. Kétségtelen, hogy az 1976. évi 23. sz. tvr. 1. §-ának (3) bekezdése értelmében a földcserére vonatkozó megállapodás érvényességéhez a szövetkezet vezetőségének előzetes hozzájárulása és hatósági (földhivatali) jóváhagyás szükséges, a Ptk. 208. §-ának (6) bekezdése szerint pedig az előszerződésre is a szerződésre vonatkozó szabályok az irányadók. Tekintve azonban, hogy az előszerződést a termelőszövetkezetek részéről a vezetőség hatáskörébe tartozó bármely ügyben intézkedésre jogosult termelőszövetkezeti elnökök írták alá, az előszerződéshez pedig a dolog természeténél fogva nem volt szükség a földhivatal hozzájárulására, az előszerződés megkötésének nem voltak törvényi akadályai. Az alperesnek azt a feltételezett kifogását, amely szerint a szövetkezetek vezetősége előzetesen nem járult hozzá a földcsere tárgyában kötendő előszerződéshez, még valósága esetén sem lehetne érvényre juttatnia jóhiszemű felperessel szemben (Ptk. 220–222. §-ai). A vezetőség előzetes hozzájárulásának (meghatalmazásának) hiánya ugyanis kizárólag az érintett szövetkezetek (vezetősége, elnöke) belső jogviszonyára tartozik. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a földhivatal jóváhagyására csak az önkéntes földcseréről szóló konkrét szerződésnél van szükség, az előszerződés érvényességének azonban – az ilyen szerződés jellegéből, tartalmából folyóan – nem lehet feltétele a földhivatal jóváhagyása. A felek perbeli előszerződése a csere tárgyát képező földingatlanok közelebbi meghatározását, pl. helyrajzi számát, stb. nem tartalmazza, következésképpen ahhoz a földhivatal jóváhagyása nem is volt kérhető.
Az így egybevetett peradatok kellő alapot nyújtanak annak megállapítására, hogy a felek által földcsere tárgyában 1981. december 3-án megkötött előszerződés érvényesen létrejött. Abból azonban, hogy a konkrét szerződés megkötésének az előszerződésben kikötött feltételei megvalósultak, okszerűen következik, hogy a felperes nem megállapítást, hanem teljesítést követelhet az alperestől.
Nem tartozik ennek a pernek a keretébe az alperes csereingatlanának közelebbi meghatározása körül kialakult vita elbírálása. A Ptk. 208. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi a felek számára, hogy előszerződést kössenek. Az előszerződés azonban nem kell, hogy ugyanakkora kötöttséget tartalmazzon, mint maga a szerződés. Az említett § (3) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a konkrét szerződés megkötésének elmaradása esetén a bíróság bármelyik fél kérelmére a szerződést – a népgazdaság és a felek érdekeinek figyelembevételével – létrehozhatja, és tartalmát megállapíthatja. A jogszabály a szerződés létrehozásánál a vitás tartalmi elemek tekintetében a felek megállapodását pótló és azt módosító jogkört is biztosítja a bíróság számára. Ha tehát az előszerződés nem tartalmazza a megkötendő szerződés minden lényeges elemét és tárgyának pontos meghatározása vagy a tartalma vitás, a bíróság ezt is megállapíthatja, feltéve, hogy az az eset összes körülményei alapján meghatározható. Ha pedig a szerződésnek az előszerződésben már rögzített tartalma a népgazdaság érdekét vagy a felek különös méltánylást érdemlő érdekét sértené, az előszerződésben foglaltakat ehhez képest módosíthatja. Erre természetszerűen – és a törvény szerint is – csak kivételes esetben kerülhet sor. Mégis, minthogy az előszerződés megkötésétől a konkrét szerződés megkötésére meghatározott időpontig hosszabb-rövidebb idő telik el, és ez alatt a felek körülményeiben olyan változások következhetnek be, amelyek esetén az előszerződést nem kötötték volna meg, indokolt lehet a szerződés tartalmának eltérő megállapítása, sőt – valamelyik fél lényeges jogos érdekét sértő esetben – a szerződés létrehozásának megtagadása. Ha tehát a felperes az előszerződés teljesítését követeli, e szempontok figyelembevételével kell majd a konkrét szerződés tartalmát, közelebbről a csere tárgyát képező földterületeket meghatározni.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján a megállapítási keresetnek helytadó, fellebbezéssel támadott első fokú ítéletet megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Gf. II. 30 285/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás