GK BH 1985/240
GK BH 1985/240
1985.06.01.
A termék előállítója a kötelező jótállás alapján őt terhelő kötelezettségeknél a vásárló számára kedvezőbb tartalmú jótállást is vállalhat, ez azonban a vevőnek a 8 napon belüli kijavítás elmulasztása esetére a jogszabályban biztosított választási jogát nem korlátozhatja [4/1978. (III. 1.) BkM sz. r. 5. §, 13. §; 13/1978. (III. 1.) MT sz. r. 5. § (2) bek.].
A felperes eladó K. F. vásárló részére 1982. november 25-én egy szekrénysort adott el 43 600 Ft vételárért. A szekrénysor 5 darabból áll. A vásárló 1982. november 30-án és 1983. január 25-én az alperesnél a szekrénysor minőségét kifogásolta. Az alperes a kifogást elutasította. A vásárló 1983. február 15-én a felpereshez fordult panaszával, és ennek alapján a felperes 1983. március 3-án a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézetet szakvélemény elkészítésével bízta meg. Az intézet szakvéleményében megállapította, hogy az 1–14. pontokban felsorolt hiányosságok miatt a reklamáció a termék cseréjével vagy értékcsökkenéssel rendezhető. Az utóbbi mértéke műszaki becslés alapján 30%-os. A szakvéleményt a felperes az alperesnek küldte meg, az alperes a szekrénysor teljes frontfelületén levő ajtók cseréjére vállalkozott. Az alperes az ellenérték visszafizetését is vállalta, az árleszállítási igényt azonban – a jótállási feltételeire hivatkozással – nem fogadta el.
A vásárló a bírósághoz benyújtott keresetében kérte a jelen perbeli felperes kötelezését a szakvéleménynek megfelelően. Abban a perben a vásárló és a felperes a bíróság előtt egyezséget kötött, amelyben a felperes kötelezte magát, hogy megfizet a vásárlónak 30%-os árleszállítás címén 13 080 Ft-ot, és megfizeti ennek kamatát, továbbá vállalta a szakvélemény 15. pontja szerint a szekrényajtó kicserélését. Ennek alapján a felperes a keresetében kérte az alperes kötelezését 13 080 Ft és ennek kamata megfizetésére.
Az alperes védekezése szerint üzleti érdek, hogy a hiba kijavítása szakszerűen történjék, és a 30 napon belüli javítást vállalta.
Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest 134 080 Ft és ennek kamata megfizetésére.
Az ítélet indokolása szerint az alperes védekezése csupán arra irányult, hogy az árleszállítás helyett a kijavításra vállalkozott. A 13/1978. (III. 1.) MT sz. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése ilyen kifogásra nem ad lehetőséget. A vásárlói kifogás rendezése a felperesre tartozik, annak helyességét az alperes nem vitathatja.
Az alperes az ítélet ellen fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy a jótállási kötelezettségére való tekintettel a 13/1978. (III. 1.) MT sz. rendelet hatálya a perbeli elszámolásra nem terjed ki. Vállalta a teljes ajtócserét vagy az eredeti állapot visszaállítását.
A fellebbezés nem alapos.
A vásárlók minőségi kifogásának intézéséről szóló 4/1978. (III. 1.) BkM sz. rendelet 13. §-ának (1) bekezdése szerint jótállást csak a kötelezettet a szavatosság, illetve a kötelező jótállás alapján terhelő kötelezettségeknél a vásárlóra kedvezőbb feltételekkel szabad vállalni. A vállalt jótállásnak tehát ebben a körben a vásárlót – legalábbis valamilyen vonatkozásban – előnyösebb helyzetbe kell hoznia, mint amilyenben a rendelet 5. §-a alapján van. Eszerint pedig a hibás áru kijavítását legkésőbb a hiba bejelentésétől számított nyolc napon belül el kell végezni. Ha a javítás nyolc napon belül nem készült el, a vásárló kívánsága szerint az áru árát le kell szállítani, az árut ki kell cserélni vagy a vételárat vissza kell téríteni, illetve, ha a vásárló a hibát kijavítja, vagy mással kijavíttatja, a javítás költségeit kell részére megtéríteni. A vállalt jótállás a vásárlónak ezt a választási jogát nem korlátozhatja. Ha a vásárló a hibás áru árának leszállítását, cseréjét vagy a vételár visszatérítését (elállás) igényli, a minőségi kifogást azonnal el kell intézni.
Az alperes a vásárló kifogására két esetben is elutasító nyilatkozatot tett. Ezek után a vásárlói kifogás rendezése érdekében a felperes a KERMI-t kereste meg. A KERMI véleménye szerint a reklamáció a termék cseréjével vagy 30%-os árleszállítással rendezhető. A vásárló az árleszállítást követelte, és érvényesítette keresetében. Ezt a felperes a jogszabályoknak megfelelően, bíróság által jóváhagyott egyezséggel rendezte. Ilyen előzmények után az elsőfokú bíróság az alperest jogszerűen kötelezte a felperes által vállalt fizetési kötelezettség megtérítésére.
Az alperes hibás terméket állított elő, a vásárlói kifogás jótálláson alapuló kötelező rendezésétől elzárkózott, és ennek alapján került sor a KERMI véleményének előterjesztésére. A szakvélemény alapján a felperes által kifizetett összeg terhét az alperes köteles viselni.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése szerint az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. I. 30 055/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás