GK BH 1985/242
GK BH 1985/242
1985.06.01.
A késedelmi kötbért az építési szerződés teljesítését jelentő műszaki átadás kezdő időpontjáig kell megfizetni. Ha azonban az ekkor még fennálló és az átvétel megtagadására okot szolgáltató hiányosságok miatt az átadás-átvételi eljárás nem bonyolítható le a szükséges idő alatt, hanem közben kijavítási munkákat kell elvégezni, úgy az eljárás befejezéséig terjedő kötbérfizetési kötelezettséget kell megállapítani [7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 54. §, 56. §].
A felperes megrendelő keresetében 722 433 Ft késedelmi kötbér megfizetésére kérte kötelezni az alperes vállalkozót, mert az 10 db szolgálati lakás építésére kötött 8 056 872 Ft ellenértékű szerződése teljesítésével késedelembe esett. A vállalt 1983. szeptember 30-i póthatáridő is eredménytelenül telt el, az átadás-átvétel csak 1983. december 19-én történhetett meg.
Az alperes a védekezésében arra hivatkozott, hogy a késedelem rajta kívülálló okok miatt következett be. Számos pót- és többletmunka megrendelése, valamint anyaghiány okozta a késedelmet. Az alperes arra tekintettel, hogy a megrendelő a végszámla kiegyenlítésekor a megállapodás szerint az akadályozó körülmények miatt felszámított 30%-os pótlék helyett csak 10%-ot fizetett ki, a megrendelő ellen 228 469 Ft és kamata megfizetése iránt viszontkeresetet támasztott.
A felperes a viszontkereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a szerződés megkötésekor feltételezett akadályozó körülmények csak részben merültek fel, ezért nem indokolt a 10%-ot meghaladó költség felszámítása.
Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy a felperes javára 722 433 Ft kötbért, a felperest pedig, hogy az alperesnek 228 469 Ft-ot és kamatait fizessen meg. Az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy az alperes a szerződés teljesítésével késedelembe esett. A késedelem kimentésére felhozottakat a bíróság nem fogadta el, mert az alperes a szerződéskötéskor nem járt el kellő gondossággal.
Az elsőfokú bíróság a viszontkeresetnek helyt adva megállapította, hogy a felek a szerződésben a 30%-os pótlék felszámításában joghatályosan megállapodtak, ennek megfelelően a 3/1980. (I. 19.) ÉVM–ÁH sz. rendelet 13. §-a alapján az alperes jogosult volt ilyen mértékű pótlék felszámítására.
Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezett.
A felperes a fellebbezésében az első fokú ítéletnek a viszontkeresetnek helyt adó rendelkezése részbeni megváltoztatását, 47 482 Ft-ot meghaladó összeg tekintetében a viszontkereset elutasítását kérte.
Az alperes fellebbezése a kötbérben marasztalásának megváltoztatására irányult. A viszontkeresetét 106 550 Ft-tal felemelte, a felperest összesen 335 019 Ft és kamataiban kérte marasztalni. Keresetfelemelését korábbi számítási hibákkal indokolta.
A felperes ellenkérelmében a kötbér tekintetében a fellebbezés elutasítását kérte. A többletköltségre irányuló viszontkereset jogosságát 47 481 Ft-ban elismerte ugyan, de a viszontkeresettel szemben az alperes hiánypótlási késedelme miatt 226 432 Ft összegű kötbérre beszámítási kifogást terjesztett elő.
A fellebbezések részben alaposak.
Az alperes által felhozott körülmények – más kivitelező által megkezdett munka átvállalása, munkaerő, létszámhiány, stb. – még a szerződés megkötése előtt felmerültek. Mindezeket a szerződéses határidő vállalásánál figyelembe kellett volna venni. Nem alkalmas a késedelem kimentéséül felhozott anyaghiány, cirkogeizerek hiánya sem. Ezeket az alperes csak 1983. február 14-én rendelte meg, amit a készletező akkor már nem tudott a kért határidőre szállítani.
A Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el az alperesnek a szerződés 6., 13. és 17. pontjaira hivatkozással az 1983. szeptember 30. határidőre vonatkozó védekezését sem, mert a szerződéses határidő lejártát követően történt módosítás a szerződésszegés következményei alól nem mentesít. A perbeli adatok szerint azonban az alperes ezt a határidőt sem kellő körültekintéssel vállalta, mert erre a határidőre sem tudott teljesíteni.
A 7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 54. §-a szerint határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt határidőn belül, illetőleg határnapon megkezdődött, kivéve, ha a megrendelő a szolgáltatást nem vette át.
Az 56. § rendelkezik arról, hogy mely esetben nem tagadható meg az átvétel.
Abban helytálló az alperes álláspontja, hogy az állandó bírói gyakorlat szerint a késedelmi kötbért a műszaki átadás kezdő időpontjáig kell figyelembe venni. Ezt azonban csak akkor lehet alkalmazni, ha az átadás átvételi eljárás a szükséges idő alatt lebonyolítható, az épület tehát a rendeltetésszerű használatra, az átvételre alkalmas állapotban van. A konkrét esetben azonban az épületekben az átadás-átvétel megkezdésekor, de még annak folyamán is olyan hiányok voltak (PVC padlóburkolat, szőnyegpadló hiány, parketta csiszolása, lakkozása, vizes berendezések, fűtési rendszer beszabályozása stb.), amelyek miatt a lakások nem voltak rendeltetésszerűen használhatók, és amelyek miatt az átvételt meg kellett tagadni. Mindezek miatt a késedelmet – a 10 lakást tartalmazó két épület esetében egyébként is indokolatlanul hosszú időtartamig – elhúzódó eljárás befejezéséig meg kellett állapítani.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletének az alperest a keresetnek megfelelő kötbérben marasztaló rendelkezését helybenhagyta.
A perben érvényesített másik igény a többletköltségre irányuló viszontkereset.
A felperes ezzel szemben hiánypótlási késedelem miatti kötbérigényt érvényesített, amelyre nem terjesztett elő keresetet, de a kötbér összegére beszámítási kifogással élt. Indokolt az alperes védekezése abban, hogy a felperes által a fellebbezési tárgyalást közvetlenül megelőzően előterjesztett beszámítási kifogásra az idő rövidsége miatt nem tudott felkészülni és nyilatkozni.
Az alperes viszontkeresete tekintetében az elsőfokú bíróság döntése nem kellően megalapozott. A többletköltségek tekintetében a tényállás nincs kellően tisztázva. Vizsgálni kell, hogy milyen körülmények miatt keletkeztek a többletköltségek és a 3/1980. (I. 19.) ÉVM–ÁH sz. rendelet értelmében az alperes milyen többletköltség felszámítására volt jogosult. E tekintetben célszerű az árhatóság meghallgatása vagy árszakértői vizsgálat elrendelése.
Ugyancsak tisztázni kell a tényállást a beszámítással érvényesített hiánypótlási kötbér tekintetében is. Vizsgálni kell, milyen időtartamú volt a késedelem, azt ki okozta, a hiánypótlás elmulasztása a szolgáltatást mennyiben érintette, és a 7/1979. (IV. 11.) ÉVM–OT sz. rendeletben foglaltak figyelembevételével a felperest a hiánypótlási késedelem címén milyen összegű kötbér illeti meg.
Tekintettel arra, hogy a viszontkeresettel érvényesített követelés összegszerűsége és az ezzel szemben utóbb előterjesztett beszámítási kifogással érvényesített kötbér tekintetében a tényállás nincs felderítve, és ennek érdekében széles körű bizonyítást kell elrendelni, a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezésekkel támadott részében a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 398/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás