• Tartalom

GK BH 1985/246

GK BH 1985/246

1985.06.01.

A szakértőt a perbeli egyes részkérdésekre választ adó szakvéleményének elkészítésére fordított munkájával arányos díjazás akkor is megilleti, ha a per későbbi szakaszában – a felek által korábban hiányosan szolgáltatott adatok kibővülése folytán – kiegészítő szakvéleményt kell készítenie [3/1976. (III. 15.) IM sz. r. 1. § (4) bek.].

A felek között amiatt indult jogvita, hogy 3×5 lakásos társasházakban különböző fűtési problémák merültek fel. A felperes a hibás teljesítés miatt szavatosság és kártérítés jogcímére alapított keresetében az alperesek marasztalását kérte.
Az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítást rendelt el. A szakértőként megbízott N. E. az épületgépészeti kérdésekben társszakértő bevonására kért a bíróságtól engedélyt. Ilyen körülmények között került sor N. G. szakértői közreműködésére.
A szakértők közös véleményt terjesztettek elő, amellyel kapcsolatban a költségeiket külön-külön számították fel. N. G. szakértő az első ízben adott szakértői véleményének díja és költsége címén összesen 1668 Ft-ot számított fel.
A szakvélemény előterjesztését követően megtartott tárgyaláson került sor a II. r. alperes perbevonására. A szakértők meghallgatása után a bíróság kötelezte a felperest, hogy az építészeti terveket és a központi fűtés költségvetését juttassa el a szakértőnek, a II. r. alperest pedig, hogy a szakvélemény alapján készítse el érdemi védekezését, és szolgáltassa a szakértő részére a végzésben megjelölt adatokat. Kötelezte a szakértőt, hogy mindezek birtokában 30 napon belül készítsen szakvéleményt a fűtéstechnika és melegvíz-ellátási rendszer hibáira vonatkozóan.
Ezután készítette el N. G. szakértő a II. számú szakvéleményét. A díjjegyzékben a szakértő a további szakértői tevékenységéért összesen 4575 Ft díjat és költséget számított fel.
Az elsőfokú bíróság a II. számú szakvélemény beérkezését követően tárgyalást tartott, amikor a feleket és a szakértőket meghallgatta. Az ekkor 13. sorszám alatt meghozott végzésével rendelkezett a szakértők díjának és költségének a megállapítása tárgyában. N. G. szakértő díját és költségét 4575 Ft-ban állapította meg, és ennek előlegezésére a felperest kötelezte. N. E. szakértői díját 2669 Ft-ban állapította meg.
Az elsőfokú bíróság a fenti végzésében megállapított összegű szakértői díjak viseléséről az ítéletében rendelkezett.
N. G. szakértő az I. számú szakértői véleményért felszámított 1668 Ft szakértői díj- és költségigénye megállapításának mellőzése miatt terjesztett elő a bíróság végzése ellen fellebbezést, amelyben az említett összeg megítélését kérte.
Az elsőfokú bíróság ugyanis N. G. fenti összegű szakértői díj és költség iránti igényét azzal az indokolással utasította el, hogy a nevezett az I. számú szakvéleményében – megfelelő adatok hiányában – lényegében még nem foglalt állást azokban a kérdésekben, amelyekre a válaszadás feladata volt. Mivel minderre csak a II. számú szakvéleményben került sor, a bíróság a II. számú szakvélemény költségeinek megítélésével a szakértő jogos járandóságát rendezettnek találta.
Ezzel az okfejtéssel szemben N. G. szakértő a fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a rendelkezésére állt adatok alapján az I. számú szakvéleményben több részkérdésre szakértői választ adott. Véleménye szerint ezért a tevékenységért őt díj és költség illeti meg. Előadta, hogy a felek által szolgáltatott további bizonyítékok és az általa végzett vizsgálatok alapján elkészített II. sz. szakvéleménye nem tartalmazza az előző szakértői tevékenység ellenértékét. Mivel az I. számú szakvélemény elkészítését követően olyan további dokumentumokat kellett megvizsgálnia, amelyek korábban nem álltak rendelkezésére, álláspontja szerint a további vizsgálat díja is megilleti. Tagadta, hogy az I. számú szakvélemény elkészítésével kapcsolatos tevékenysége haszontalan volt.
A szakértő fellebbezése alapos.
N. G. szakértő a kirendelését követően a szakértői munkák elvégzéséhez hozzákezdett. Tanulmányozta a periratokat, helyszíni szemlét tartott, tárgyalt a társszakértővel és a felekkel, és megvizsgálta a rendelkezésére bocsátott műszaki tartalmú iratokat is. E vizsgálatainak eredményét szakvéleménybe foglalta, és a vele közölt adatok alapján állást foglalt a vitatott kérdésekben, kifejtette műszaki véleményét. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint ezért a tevékenységért a szakértőt a teljesített munkájával arányos díj annak ellenére is megilleti, hogy a per későbbi szakaszában – elsősorban amiatt, hogy a felek korábban nem szolgáltattak a szakértőnek teljes körű dokumentációt – szükségessé vált a szakvélemény kiegészítése [7/1978. (VII. 29.) IM sz. r.-tel módosított 3/1976. (III. 15.) IM sz. r. 1. § (4) bek.]. Ezen az sem változtat, hogy a most már teljes körű véleményében a szakértő az alapszakvéleményben foglaltakat is érintette. A szakértői vélemény ugyanis akkor is egy összefüggő, önálló alkotás, ha annak kialakítására nem egy, hanem több fázisban kerül sor. Ezért a Legfelsőbb Bíróság mindkét szakvélemény elkészítését olyannak értékelte, amelyért a szakértőt díjazás illeti meg.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a fellebbezett részében a Pp. 259. §-a, illetve a 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, a szakértő részére a I. sz. költségjegyzékben felszámított díjat és költséget is megállapította. Ennek folytán a részére járó díj és költség összegét felemelte.
Miután az elsőfokú bíróság által megítélthez képest N. G. szakértőt további szakértői díj illeti meg, a Legfelsőbb Bíróság az ennek mikénti viselése tárgyában hozandó döntés érdekében az iratokat az elsőfokú bíróságnak visszaküldte. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 413/1984. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére