MK BH 1985/250
MK BH 1985/250
1985.06.01.
A termelőszövetkezet dolgozója azzal a cselekményével, hogy a termelőszövetkezet erőgépét engedély nélkül igénybe vette, azt jogosítvány nélkül használta, a szövetkezettől istállótrágyát tulajdonított el és azt hazaszállította, olyan súlyos fegyelmi vétséget követett el, amellyel a legsúlyosabb fegyelmi büntetés arányban van [1967. évi II. törvény 55. §].
Az alperes takarmányosként állt a felperes alkalmazásában. A fegyelmi jogkör gyakorlója a határozatával elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. Azt rótta a terhére, hogy 1983. október 22-én a délutáni órákban italos állapotban feltörte a termelőszövetkezet tulajdonát képező, lakattal lezárt, 100 000 forint értékű erőgépét, valamint a pótkocsit, és azzal jogosítvány és engedély nélkül a termelőszövetkezet területéről istállótrágyát szállított a saját kertjébe. Október 22-én közvetlen felettese észrevételezése ellenére újabb két fuvar trágyát szállított el, majd a traktort a kertjében tárolta. Reggel nem tudta beindítani, ezért azt a felperes vontatta be a termelőszövetkezet udvarába. Ezt követően még egy fuvar trágyát elszállított a termelőszövetkezet területéről. A termelőszövetkezet nem adott el trágyát a tagoknak, sőt azoktól vásárolt. Terhére rótta az alperesnek azt is, hogy amikor a nagy értékű gépet a saját kertjében tárolta, a vizet nem engedte le a hűtőből és ezzel – esetleges fagyás esetén – kitette a megrongálódásnak. A fegyelmi jogkört gyakorló a fegyelmi büntetés kiszabásánál értékelte az alperes családi és szociális helyzetét, korábbi munkavégzését és megállapította, hogy cselekménye a termelőszövetkezet tagjait és alkalmazottait megbotránkoztatta. Ezért a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása volt indokolt.
Az alperes a fegyelmi határozat megváltoztatását kérte a szövetkezeti döntőbizottságtól. A szövetkezeti döntőbizottság a határozatával “enyhébb büntetést” javasolt.
A felperes a döntőbizottság határozata ellen keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. A határozat megváltoztatását és a fegyelmi határozat hatályban tartását kérte.
A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét, és a szövetkezeti döntőbizottság határozatában javasolt enyhébb fegyelmi büntetést egyévi időtartamra szóló 10% bércsökkentés fegyelmi büntetésben határozta meg.
Az ítélet indokolása szerint kizárólag az erőgép engedély nélküli igénybevétele róható az alperes terhére. Ezt a cselekményt elismerte, őszintén megbánta, és e kötelezettségszegés súlyát mérsékli az a körülmény, hogy a felperes korábban is megbízta a gép vezetésével, ebben tehát járatos és gyakorlott volt. Maga a felperes sem tekintette nagyobb súlyú vétségnek az alperes cselekményét, mivel anyagi felelősségre vonást sem alkalmazott vele szemben. Mindezekre tekintettel a bíróság indokoltnak látta a döntőbizottság által alkalmazott enyhítést, és konkrétan megjelölte az enyhébb fegyelmi büntetést.
A jogerős ítélet ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, melyet a megyei bíróság végzésével hivatalból elutasított.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Téves a munkaügyi bíróságnak az az ítéleti ténymegállapítása, hogy az alperes terhére csupán az erőgép engedély nélküli igénybevétele róható. Az alperes a lezárt nagy értékű gép engedély nélküli igénybevételével három fordulóban, kb. 50-60 q trágyát tulajdonított el és szállított a saját kertjébe. A társadalmi tulajdonban tehát szándékosan okozott kárt. Nem helytálló a bíróságnak az az álláspontja sem, hogy az alperes cselekményének súlyát mérsékli az a körülmény, hogy korábban a felperes egyes esetekben “szükséghelyzetre hivatkozással” megbízta a gép vezetésével, ezért abban jártas és gyakorlott volt. A jogosítvánnyal nem rendelkező alperes úgy tulajdonította el a szövetkezet tulajdonát képező istállótrágyát, hogy a lezárt traktort és pótkocsit engedély nélkül igénybe vette, és azzal a 2 km-re levő lakásához a közúton közlekedett. Cselekményének enyhébb megítélésére semmiképpen nem szolgálhat alapul, hogy korábban már gyakorolta a gép vezetését.
Téves a bíróságnak az a következtetése is, hogy maga a felperes sem tekintette nagyobb súlyúnak az alperes cselekményét, mivel még anyagi felelősségre vonást sem alkalmazott. A felperes a legsúlyosabb fegyelmi büntetés, az elbocsátás kiszabásával kifejezésre juttatta, hogy az alperes cselekményét rendkívül súlyosnak tartja, és ezzel – figyelemmel a cselekmény folytatólagosságára is – csak a legsúlyosabb fegyelmi büntetés áll arányban. Az alperes azzal, hogy a lezárt munkagépet engedély nélkül igénybe vette, továbbá az istállótrágya eltulajdonításával károsította a társadalmi tulajdont, jogosítvány nélkül vett részt a közúti forgalomban, cselekményével a termelőszövetkezet tagjait és alkalmazottait megbotránkoztatta, igen súlyos fegyelmi vétséget követett el.
A munkaügyi bíróság elmulasztotta a kötelezettségszegésnek a munkáltatónál jelentkező súlya és társadalmi veszélyessége megfelelő értékelését és annak a lényeges szempontnak a figyelembevételét, hogy az alperesre kiszabott büntetésnek nemcsak a nevelését és újabb fegyelmi vétségtől való visszatartását kell szolgálnia, hanem alkalmasnak kell lennie arra is, hogy a termelőszövetkezet többi dolgozóját is visszatartsa hasonló fegyelmi vétség elkövetésétől. Az elkövetett fegyelmi vétséggel az elbocsátás fegyelmi büntetés áll arányban. (M. törv. II. 10 257/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás