PK BH 1985/27
PK BH 1985/27
1985.01.01.
A közjegyző az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéséhez kötve van, attól eltérő tartalommal a hagyatékátadás teljes hatályúvá válását sem állapíthatja meg, még akkor sem, ha a polgári perben a felek egyezően úgy nyilatkoztak, hogy attól eltérően kívánnak a hagyaték sorsáról rendelkezni [6/1958. (VII. 4.) IM sz. r. 60. § (3) bek., 89. § (1) bek., Pp. 227. §].
Az örökhagyó 1983. január 16-án végintézkedés hátrahagyása nélkül meghalt. Törvényes örököse két gyermeke.
Az örökhagyó hagyatékához tartozott egy belterületi és egy külterületi szántó ingatlan, továbbá az örökhagyó 1983. január havi 1648 forint nyugdíja.
A hagyatéki eljárásban az egyik örökös 4056 forint erejéig hagyatéki hitelezői igényt jelentett be az örökhagyó temetésével felmerült és meg nem térült költségei fejében, egyben különböző előadományokra hivatkozva, de közelebbről meg nem határozott módon a törvényes öröklés rendjétől eltérően kérte a hagyaték átadását. A másik örökös, R. Mária a hagyatéki hitelezői igényt nem ismerte el, és a hagyatéknak a törvényes öröklés rendje szerinti átadását kérte.
A közjegyző a hagyatékot – az öröklési jogvitára tekintettel – ideiglenes hatállyal adta át a törvényes örökösöknek.
R. Teréz pert indított örököstársa ellen és a meg nem térült temetési költség fele összegének: 2028 forintnak a megfizetésére kérte kötelezni. Az 1983. április 6-án megtartott tárgyaláson az alperes úgy nyilatkozott, hogy a temetési költségekhez nem hajlandó hozzájárulni, hajlandó azonban a felperessel olyan egyezséget kötni, hogy az örökhagyó teljes hagyatékát a közjegyző a felperes részére adja át, amennyiben a felperes hajlandó a temetési költségeket viselni. A felperes az egyezségi ajánlatot elfogadta, majd a felek egyezően kérték, hogy az örökhagyó hagyatékát a közjegyző a felperes részére adja át.
Ezt követően a felperes a keresettől elállt, amelyhez az alperes hozzájárult, és a bíróság a pert a Pp. 157. §-ának e) pontja alapján – a Pp. 160. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel – megszüntette. Egyben megkereste a T.-i Állami Közjegyzőt, hogy a hagyatéki eljárás során a feleknek a tárgyaláson tett nyilatkozatait vegye figyelembe, és a hagyatékot – a temetési költségekkel terhelten – a felperesnek adja át.
A permegszüntető végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.
A jogerős permegszüntető végzés alapján a közjegyző megállapította, hogy az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá vált.
A jogerős permegszüntető végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A hagyatéki eljárásról szóló módosított 6/1958. (VII. 4.) IM számú rendelet (He.) 60. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha az érdekelt az ideiglenes hatályú átadó végzéssel figyelembe nem vett igényeit a megszabott határidő alatt perrel nem érvényesíti, vagy a per megindítását nem igazolja, vagy a perben a keresettől elállt, illetőleg a bíróság a keresetet jogerősen elutasította, a hagyaték ideiglenes hatályú átadása teljes hatályúvá válik. Azt, hogy az ideiglenes hagyatékátadás teljes hatályúvá vált, hivatalból végzéssel kell megállapítani. A (4) bekezdés pedig kimondja, hogy ha a bíróság határozata az ideiglenes hatályú átadó végzéstől eltér, a közjegyző a bírósági határozattal nem rendezett igények tekintetében teljes hatályú átadó végzést hoz. Ha a bíróság minden igényt rendezett, a közjegyző a hagyatéki eljárást befejező végzésében ezt megállapítja.
Végül a He. 89. §-ának (1) bekezdése értelmében – eltérő rendelkezés hiányában, vagy ha az eljárás nem peres jellegéből más nem következik – a hagyatéki eljárásban hozott végzésekre is alkalmazandók a Pp. 227. §-ának rendelkezései.
A fenti rendelkezésekből következően a közjegyző az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéshez kötve van, attól eltérő tartalommal a hagyatékátadás teljes hatályúvá válását sem állapíthatja meg, még akkor sem, ha a polgári perben a felek egyezően úgy nyilatkoztak, hogy attól eltérően kívánnak a hagyaték sorsáról rendelkezni.
A per megindításával ugyanis az öröklési jogi vitában már a bíróság jogosult dönteni. Ha pedig a felek a per során a jogvitát megállapodással rendezni kívánják, erre a Pp. 148. §-a értelmében egyezség kötésével van módjuk.
Az adott esetben tehát a bíróság akkor járt volna el helyesen, ha az egyezségkötés lehetőségéről a személyesen eljáró feleket tájékoztatja, majd egyezségi nyilatkozataikat jegyzőkönyvbe foglalja, és dönt annak jóváhagyása felől. A bíróság által jóváhagyott egyezségnek alkalmasnak kell lennie a jogvita teljes rendezésére és végrehajtására.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős permegszüntető végzést hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 20 305/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás