• Tartalom

PK BH 1985/271

PK BH 1985/271

1985.07.01.

Az állami vagy szövetkezeti tulajdonba került földekért járó térítéssel kapcsolatos perekre jogszabály nem állapít meg költségmentességet vagy illetékfeljegyzési jogot. Ezért ezekben a perekben az eljárási illeték lerovására, illetőleg megtérítésére az általános szabályok az irányadók [36/1967. (X. 11.) Korm. sz. r. 15. § (1) bek.; 16/1976. (XII. 31.) IM sz. r.].

A járási és városi földhivatal a határozatával megállapította, hogy a belterületen fekvő, termelőszövetkezeti használatban levő két ingatlan az 1967. évi IV. tv. 4. §-ának (4) bekezdése alapján állami tulajdonba került. Mindkét ingatlanból 1/8-ad illetőség a felperes tulajdonában állott.
A földhivatal a felperes részére összesen 3636 Ft térítést állapított meg, amelynek megfizetésére a városi tanács v. b. pénzügyi osztályát kötelezte.
A felperes a földmegváltási ár felemelése iránt indított pert, amelyben további 12 462 Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetlevelében az illetékfeljegyzési jog engedélyezését is kérte. Kérelmét nem indokolta, és az annak elbírálásához szükséges igazolásokat sem csatolt.
A városi bíróság az illetékfeljegyzési jog iránti kérelmet nem bírálta el. Az első fokon jogerőre emelkedett ítéletével a felperes részére megállapított térítést ingatlanonként 5033 Ft-ra emelte fel. Kötelezte az alperest a különbözet megfizetésére.
Kimondta, hogy a felmerült eljárási illetéket az állam viseli. Kötelezte az alperest, hogy a felperesnek 178 Ft perköltséget fizessen meg. Az illeték viselésével és a perköltséggel kapcsolatos rendelkezést azzal indokolta, hogy a megváltási ár megállapításánál a kisajátításnál irányadó eljárási szabályokat is alkalmazni kell. Erre tekintettel a per tárgyi illetékfeljegyzése jogos. A felperes kereseti kérelméhez viszonyítva 744 Ft eljárási illeték merült fel. A bíróság a 16/1976. (XII. 31.) IM számú rendelet 20. §-ának (2) bekezdésére és a 22. §-ára tekintettel mellőzte a felperesnek az illeték fizetésére kötelezését. A perköltségnél a felperes által előlegezett 342 Ft szakértői díjat vette figyelembe, amelyből 178 Ft megfizetésére kötelezte az alperest a Pp. 81. §-a alapján.
A jogerős ítéletnek az eljárási illetékre és a perköltségre vonatkozó rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A földtörvény végrehajtásáról szóló 36/1967. (X. 11.) Korm. sz. rendelet 15. §-ának (1) bekezdése szerint belterületen levő földekért 1500 m2-ig a kisajátításnál járó kártalanítási összeget kell megfizetni térítésként. Ez a rendelkezés a földek egy csoportjára vonatkozó kártalanítási szabály, amely kizárólag a térítés összegének kiszámítására írja elő a kisajátításnál irányadó szabályok alkalmazását.
Tévedett ezért a bíróság, amikor ezt a rendelkezést eljárási szabálynak is tekintette, és annak alapján az eljárási illeték kérdésében is a kisajátítási kártalanítási perekre megállapított szabályokat alkalmazta.
Az állami, illetve szövetkezeti tulajdonba került földekért járó térítéssel kapcsolatos perekre sem az 1967. évi IV. tv. (földtörvény), sem a költségmentesség alkalmazásáról szóló 16/1976. (XII. 31.) IM sz. rendelet és más jogszabály sem állapít meg költségmentességet vagy illetékfeljegyzési jogot. Ezért ezekben a perekben az eljárási illeték lerovására, illetve megtérítésére az általános szabályok az irányadók.
A bíróság téves jogi álláspontja miatt a felperes illetékfeljegyzési jog iránti kérelmét nem bírálta el. A keresetlevél alapján a tárgyalást kitűzte, és nem hívta fel a felperest, hogy jelölje meg az illetékfeljegyzési jog iránti kérelmének indokait és igazolja vagyoni és jövedelmi viszonyait a 16/1976. (XII. 31.) IM sz. r. 4. §-ában foglaltak szerint. Ennek hiányában a kérelem elbírálásához szükséges adatok nem is állnak rendelkezésre.
Az illetékfeljegyzési jog iránti kérelem elbírálása kihat a perköltség összegére is, ezért a jogerős ítéletnek az illetékviselésre és a perköltségre vonatkozó rendelkezése törvénysértő és megalapozatlan. A Legfelsőbb Bíróság ezért a városi bíróság ítéletének ezzel kapcsolatos rendelkezéseit a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és ebben a keretben a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. I. 20 878/1984. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére