MK BH 1985/287
MK BH 1985/287
1985.07.01.
Szakközépiskolában elméleti tantárgyakat oktató tanár gyakorlati tantárgyakat oktató pedagógusként való beosztása a munkaszerződés módosításának minősül. [1967. évi II. törvény 24. §; 14/1976. (XII. 1.) MüM–OM sz. r. 5. § (1) bek., 6. § (3)-(4) bek.; 6/1967. (VII. 27.) OM–MüM sz. r. 10. § (2) bek., I. sz. mell.; 8/1982. (VI. 1.) MM sz. r. 1. § (1)-(2) bek., 2. § (1) bek., 4. § (1) bek.]
A felperes 1975. szeptember 15-től mérnök-tanárként áll az alperes alkalmazásában. A Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karának elektronikai technológiai szakán, majd a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karának mérnök-tanár szakán szerzett diplomát.
Az alperes a felperest az I. 3023 kulcsszámú tanár munkakörben foglalkoztatta, a munkabére havi 4000 forint volt. Elméleti tantárgyakat oktatott.
Az alperes az 1983. augusztus 19-én kelt átsorolási intézkedésével a felperes eredeti besorolását változatlanul hagyta, egyidejűleg havi 400 forint műszaki pótlékot állapított meg a részére. Ez azt jelentette, hogy az 1983/1984. évi tanévben az elméleti tantárgyak oktatása helyett gyakorlati oktatási munkát kell végeznie. Ezt, valamint óraszáma emelését és az osztályfőnöki tisztsége és az ezzel járó pótléka megvonását az alperes igazgatójánál sérelmezte.
Miután sérelmeit az alperes igazgatója nem orvosolta, kérelmet nyújtott be a munkaügyi döntőbizottsághoz, és ebben kérte az átsorolás hatálytalanítását.
A munkaügyi döntőbizottság megállapította, hogy a felperes kérelmei részben a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó kérdések, ezért azokat hatáskör hiányában nem bírálhatta el érdemben, az átsorolással kapcsolatos kérelmet pedig mint alaptalant elutasította.
A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében kérte a döntőbizottság határozatának megváltoztatását. Előadta, hogy elméleti tárgyak oktatására szóló munkaszerződést kötött az alperessel Az 1983. évi augusztusi tantárgyfelosztás eredményeként szerzett tudomást arról, hogy a jövőben gyakorlati tárgyakat kell oktatnia. Arra hivatkozott, hogy mérnök-tanárként nem kötelezhető gyakorlati oktatásra, miután nem rendelkezik szakmunkás-bizonyítvánnyal, illetőleg szakmunkás munkakör betöltéséhez szükséges képesítéssel. Munkaköri feladatainak megváltoztatása munkakörének megváltoztatását, eredeti munkaszerződésének módosítását jelenti, ezért az említett tantárgyfelosztás módosítására hozzájárulása nélkül nem kerülhetett volna sor.
Az alperes kérte a felperes keresetének elutasítását. Álláspontja szerint a tantárgyfelosztással kapcsolatos vita nem munkaügyi vita, a felperes munkaköri feladatainak megváltoztatásához ugyanis – miután eredeti mérnök-tanár munkaköre nem változott – nem volt szükség a munkaszerződés módosítására. A felperes keresetének elbírálása nem tartozik bírói hatáskörbe.
A munkaügyi bíróság jogerős végzésével hatályon kívül helyezte a döntőbizottság határozatát, megszüntette a pert, és az ügy iratait érdemi elbírálás végett áttette a megyei tanács v. b. művelődési osztályához.
A végzés indokolása szerint a felperes keresetének elbírálása nem tartozik a munkaügyi bíróság hatáskörébe. A felperes munkaviszonya kinevezéssel jött létre mérnök-tanár munkakörre. Az alperes 1983. augusztus 19-én kelt átsorolási intézkedése a felperes eredeti munkakörét és alapbérét nem érintette, ezért a munkaköri feladatait érintő változtatáshoz nem volt szükség a munkaszerződés közös megegyezéssel történő módosítására. A munkaköri feladatok megváltoztatása a munkáltató egyoldalú intézkedése alapján jogszerűen történt. A munkaügyi döntőbizottság tehát túllépte a hatáskörét, ezért a határozatát hatályon kívül helyezte.
A munkaügyi bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A perben eldöntendő kérdés az volt, hogy az alperesnek az 1983. augusztus 19-i átsorolási intézkedése a munkaszerződés módosításának minősül-e.
Egyértelmű peradat, hogy a felperes a felsőfokú végzettsége alapján mérnök-tanár. A kinevezése és besorolása alapján ebben a munkakörben dolgozott 1975. augusztus 16-tól.
A szakközépiskolákban folyó szakmunkásképzésről szóló 14/1976. (XII. 1.) MüM–OM számú együttes rendelet 5. §-ának (1) bekezdése szerint a szakközépiskolában a képzés elméleti és gyakorlati oktatás keretében folyik.
A 6. § (3) bekezdése rendelkezik a szakelméleti tárgyak oktatása, a (4) bekezdés a gyakorlati oktatás személyi feltételeiről.
A (3) bekezdés szerint a szakelméleti tartárgyak oktatására alkalmazni lehet a képzés szakirányának megfelelő
a) egyetemi vagy főiskolai végzettségű pedagógust;
b) felsőfokú szakmai végzettségű szakembert, ha vállalja, hogy a mérnök-tanári, illetőleg műszaki-tanári képesítést 5 éven belül megszerzi;
c) azokban a szakmákban, amelyekben a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú képzés nincs, legalább 3 éves szakmai gyakorlattal és technikusi, illetőleg középfokú szakmai képesítéssel rendelkező szakembert, amennyiben vállalja, hogy az oktatási miniszter által meghatározott pedagógiai tanfolyamot 5 éven belül elvégzi.
A (4) bekezdés értelmében a gyakorlati oktatás ellátására alkalmazni lehet a képzés szakirányának megfelelő
a) a (3) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt és szakmunkás-bizonyítvánnyal vagy szakmunkás munkakör betöltésére jogosító képesítéssel is rendelkező pedagógust, illetőleg szakembert, továbbá műszaki oktatói (szakoktatói) képesítésű pedagógust.
Ez utóbbi rendelkezés együttes feltételt követel meg a gyakorlati oktatótól, pl. mérnök-tanári képesítést és szakmunkás-bizonyítványt. [A (4) bekezdés b) és c) pontja is megkívánja a szakmunkás-bizonyítványt.]
A műszaki és a gazdasági tanárok, valamint a műszaki és a gazdasági szakoktatók képzéséről szóló 8/1982. (VI. 1.) MM számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerint
…a szakközépiskolák szakmai elméleti tantárgyainak oktatására műszaki, illetőleg gazdasági tanárokat (műszaki tanár), a szakmai gyakorlati tantárgyak oktatására pedig műszaki, illetve gazdasági szakoktatókat… képeznek.
A (2) bekezdés előírja, hogy a műszaki tanárok képzése nappali, illetőleg levelező tagozaton, a szakoktató képzés pedig esti, illetve levelező tagozaton alap- és kiegészítő képzés keretében történik.
A műszaki tanárok képzési ideje 4 év [2. § (1) bekezdése].
A szakoktatók képzési ideje 3 év [4. § (1) bekezdése].
A jogszabályoknak ezekből a rendelkezéseiből következik, hogy egymástól teljesen különböző képzés alapján szerez képesítést a műszaki-gazdasági tanár és a szakoktató.
Az alsó- és középfokú oktatási intézmények pedagógusai és egyéb dolgozói munkabéréről szóló 6/1977. (VII. 27.) OM–MüM számú együttes rendelet I. számú melléklete a munkaköri besorolás szempontjából különbséget tesz a pedagógusok képesítése között. A tanár I. elnevezésű munkaköri besorolás illeti meg azt a pedagógust, akinek a középiskola valamely tárgyának tanítására jogosító egyetemen szerzett oklevele van (1/a pont). Szakoktató I. besorolásba pedig a gyakorlati oktató és szakoktató tartozik, akinek a felsőfokú oktatási intézményben szerzett műszaki oktatói, felsőfokú technikumi vagy felsőfokú szakiskolai oklevele van.
Nem volt vitás a perben, hogy a felperes képesítése elméleti tantárgyak oktatására szól. A szakoktatói munkakör betöltésének feltétele a szakmunkás-bizonyítvány, illetőleg a szakmunkás munkakör betöltésére jogosító képesítés, mert gyakorlatot csak az oktathat, aki ebben maga is gyakorlott.
A felperest a képesítése nem teszi alkalmassá gyakorlati oktatói munka végzésére, ennek a munkakörnek a feladatai eltérnek a kinevezési okmányban szereplő feladataitól, az új beosztás szerinti munkaköréhez nincs meg a megfelelő képesítése, ezért az alperes intézkedése olyan munkakör változást jelent, amelyhez a felek közös megegyezése szükséges [6/ 1977. (VII. 27.) OM–MüM sz. rend. 10. § (2) bek.].
Ehhez képest – az 1967. évi II. törvény 24. §-ában foglaltakra tekintettel – a munkaügyi bíróság akkor járt volna el helytállóan, ha a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatja és az alperes átsoroló intézkedését hatálytalanítja. (M. törv. II. 10 217/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás