BK BH 1985/293
BK BH 1985/293
1985.08.01.
A halált okozó testi sértés bűntette nem állapítható meg, ha a kisebb erővel leadott – még külsérelmi nyomot sem hagyó – arculütés folytán a sértett idült alkoholizmusával összefüggő olyan megbetegedés vezetett a halálhoz, amely betegség fennállását az elkövető nem ismerhette [Btk. 15. §, 170., § (5) bek. II. fordulat].
A megyei bíróság a vádlottat halált okozó testi sértés bűntette miatt 1 év 6 hónapi – végrehajtásban 4 évi próbaidőre felfüggesztett, a végrehajtás elrendelésekor börtönben foganatosítandó – szabadságvesztésre, valamint 10 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A kifogástalan életvitelű vádlott a vádbeli napon az esti órákban a lakásukon a súlyos fokban ittas feleségét – aki italozó életmódja miatt a háztartást nem megfelelő módon látta el – közepes erővel, két ízben arcul ütötte, és a közös hálószoba elhagyására szólította fel. A sértett pizsamában, ágyneműjével a szülei lakrészébe ment, ahol az éjszaka folyamán meghalt. A 32 éves sértett halálát az arculütés következtében létrejött bal oldali keményburok alatti vérzés miatt kialakult koponyaűri nyomásfokozódás, keringés és légzőközpont bénulás okozta.
Az első fokon eljárt bíróság az események tekintetében az ítéleti tényállást a lényeget illetően helyesen állapította meg. E tényállást a Legfelsőbb Bíróság az igazságügyi orvos szakértői vélemény, valamint az iratok adatai alapján a Be. 258. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján annyiban egészíti ki:
– a sértett halálának előidézésében nagy szerepet játszott az, hogy a sértett alkoholizmusára visszavezethetően, véralvadási zavarral járó májelzsírosodásban szenvedett. E betegség miatt már kisebb erőhatás is létrehozta a halálhoz vezető keményburok alatti vérzést;
– a vádlott által leadott ütések külsérelmi nyommal nem jártak. A sértett fejsisak állományában a halánték tájékon keletkezett bevérzés csak a boncolás során vált észlelhetővé.
Az így kiegészített tényállás hibák és hiányosságoktól mentes, ezért a fellebbezési eljárásban irányadó.
A tényállásból okszerűen vont következtetést a megyei bíróság a vádlott bűnösségére, a cselekmény jogi minősítése azonban téves. Az eredményhez mint a bűncselekmény minősítéséhez fűzött súlyos jogkövetkezmény akkor alkalmazható, ha az elkövető az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli (Btk. 15. §). A vádlott a tényállásból kitűnően feleségét két ízben arcul ütötte. Az ütéskor – amelyek kisebb erőbehatással leadottak voltak – a vádlott nem számíthatott arra, hogy ennek folytán a sértettnél keményburok alatti vérzés indul meg, amely néhány órán belül annak halálát eredményezi. Kétségtelen, hogy a bántalmazás és a bekövetkezett halálos eredmény között az okozati összefüggés fennáll. A megalapozott igazságügyi orvos szakértői adatok alapján nem vitatható, hogy a véralvadási zavarral járó májelzsírosodásban szenvedő sértettnél már kiserejű ütés is alkalmas volt a súlyos eredménnyel járó vérzés kialakulásához. A sértettnek ez a betegsége azonban nem volt ismert a hozzátartozók körében sem így a vádlottnak külsérelmi nyomot sem hagyó ütései alkalmával nem kellett számolnia – és nem is számolhatott – a halálos eredmény bekövetkezésének a lehetőségével. Ezért a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az adott esetben a halált okozó testi sértés bűntette miatt büntetőjogi felelősségre vonásának nincs törvényes alapja. (Legf. Bír. Bf. I. 1323/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás