BK BH 1985/294
BK BH 1985/294
1985.08.01.
A kiskorú sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni bűncselekmény esetén a gyámhatóságot megillető magánindítvány előterjesztése jogosultságának megítélésénél az igazgatási jogszabályok rendelkezései az irányadók [Btk. 31. § (3) bek., 197. § (1) bek., 209. §; 1/1974 (VI. 27.) OM sz. r.].
Az eljárt bíróságok a terheltet – mint többszörös visszaesőt – erőszakos közösülés bűntette miatt 5 évi – fegyházban letöltendő – szabadságvesztésre és 5 évre a közügyektől eltiltásra ítélték.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt korábban ötször ítélték különböző bűncselekmények miatt végrehajtandó szabadságvesztésre. A legutóbbi – szemérem elleni erőszak bűntette miatt kiszabott – szabadságvesztésből fél éve szabadult.
A terhelt megismerkedett a felesége volt munkatársának 11 éves leányával. A leány többször járt a terhelt és felesége lakásán, és ott a terhelt kiskorú gyermekeivel játszott. A leány anyja mind a hat gyermekét felületesen, hanyagul gondozta, és ahhoz is hozzájárult, hogy 12 éven aluli leánya többször éjszakára is kimaradjon.
1983. január hó első felében a terhelt „lakásszentelőt” tartott, s ott volt a leány is. A terhelt jelentős mennyiségű bort hozott, és ebből a leányt is megkínálta. Az esti órákban, amikor a kislány már ittas állapotba került, elhatározta, hogy megpróbál vele nemi kapcsolatot létesíteni. Miután a leány levetkőzött és lefeküdt aludni, a terhelt közösülni próbált vele, de ez a sértett fejletlensége miatt nem sikerült.
A kislány anya 5-6 nap múlva szerzett tudomást a történtekről, a sértettet orvosi vizsgálatra vitte, de nem tett feljelentést (magánindítványt) a terhelt ellen.
Mintegy két hónappal az eset után a leányt állami gondozásba vették, és gyermeknevelő otthonban helyezték el. A megyei tanács v. b. gyermek- és ifjúságvédő intézetének igazgatója – mint intézeti gyám – 1983. szeptember 19. napján feljelentést tett a terhelt ellen; végül a s.-i közös községi tanács szakigazgatási szerve – mint gyámhatóság – 1983. szeptember 23. napján ugyancsak előterjesztette magánindítványát.
Az eljárt bíróságok határozatai ellen, azok megalapozatlansága miatt emelt törvényességi óvás alapos.
1. A bíróság a terhelt bűnösségét a Btk. 197. §-ának (1) bekezdésében meghatározott erőszakos közösülés bűntettében állapította meg. Ez a bűncselekmény a Btk. 209. §-a szerint magánindítványra büntethető.
A magánindítvány előterjesztésére – mivel a 12 éven aluli sértett cselekvőképtelen – a Btk. 31. §-ának (3) bekezdése érdekében a törvényes képviselője, valamint a gyámhatóság volt jogosult. A magánindítványt attól a naptól számított 30 napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett [Be. 123. § (3) bek.].
Az előbbi törvényi szabályozásból következik, hogy a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy sérelmére elkövetett bűncselekményt érintően a magánindítvány előterjesztésének jogosultsága mind a törvényes képviselőt, mind a gyámhatóságot egymástól függetlenül – tehát külön-külön – megilleti.
a) A kiskorú sértett anyja s egyben törvényes képviselője a bűncselekményről és elkövetője kilétéről az esetet követő néhány napon belül – 1983. januárjában – tudomást szerzett, de magánindítványt nem terjesztett elő. A kiskorú sértettet később – 1983. év tavaszán – állami gondozásba vették, így a törvényes képviselet körében változás következett be. Mivel azonban a törvényes képviselet vonalán a korábbi képviselő (az anya) a magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidőt tudatosan elmulasztotta: a magánindítvány előterjesztésének jogosultsága – kimerülése folytán – már nem szállhatott át az újabb törvényes képviselőre. Ezért a megyei tanács v. b. gyermek- és ifjúságvédő intézetének igazgatója által 1983. szeptember 19. napján előterjesztett magánindítványának nincs joghatálya (az adott esetben nem jogosulttól származónak tekintendő) annak ellenére, hogy ebben az időben már ez a szerv látta el a kiskorú sértett törvényes képviseletét, és e szerv a bűncselekményről és elkövetője kilétéről csak ugyanazon a napon, vagyis 1983. szeptember 19 napján szerzett tudomást.
b) A kiskorú sértettet ért bűncselekmény büntethetőségét megalapozó magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is önállóan jogosult. A büntetőügyben eljárt hatóságok és bíróságok azonban ez ideig nem derítették fel, hogy a magánindítvány előterjesztésére melyik gyámhatóság a jogosult; az erre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező gyámügyi szervnek van-e tudomása a kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekményről és az elkövető kilétéről: mikor szerzett erről tudomást és terjesztett-e elő magánindítványt.
Az iratoknál feltalálható a s.-i közös községi tanács szakigazgatási szerve részéről 1983. szeptember 23. napján előterjesztett magánindítvány, amellyel kapcsolatosan az 1983. december 14. napján kelt iratában ugyanezen gyámügyi szerv úgy nyilatkozott, hogy a kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekményről és elkövetőjének kilétéről 1983. szeptember 23. napján a rendőrség tájékoztatása révén szerzett tudomást.
A gyámhatósági eljárásról szóló s időközben több ízben módosított 1/1974. (IV. 27.) OM számú rendeletnek az általános és különös illetőségről szóló szabályaiból (8., 14. és 15. §) az állapítható meg, hogy a kiskorú sértettet érintő gyámhatósági jogok és kötelezettségek azt a gyámügyi szervet illetik meg és illeték meg korábban is, amelyik a kiskorú sértett állami gondozásba vételét elrendelte. Így ez a gyámügyi szerv jogosult a magánindítvány előterjesztésére is. Szinte bizonyossággal állítható, hogy a kiskorú állami gondozásba vétele felöl nem a s.-i közös községi tanács szakigazgatási szerve határozott, így ez a gyámügyi szerv nem jogosult arra, hogy a kiskorút ért bűncselekmény vonatkozásában a magánindítványt előterjessze.
Az előbbiekre figyelemmel a büntethetőségi akadályt érintően az ügy nincs kellően felderítve, ezért az ügyben hozott ítéletek megalapozatlanok.
2. Az erőszakos közösülés a Btk. 197. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint súlyosabban minősül, ha a sértett az elkövető felügyelete alatt áll. A minősített eset büntethetőségéhez a törvény szerint magánindítvány nem szükséges.
A felügyeleti viszony a bírói gyakorlat szerint igen széles körű fogalom, magában foglalja az állandó vagy ideiglenes, az átmeneti vagy tartós, az egyszerű szóbeli megbízáson vagy jogszabályon alapuló felügyeleti viszonyt.
Az adott ügyben a 12 éven aluli sértett a terhelt lakásán tartózkodott, ellátást kapott, és ott is aludt. Ezt használta ki a terhelt a bűncselekmény elkövetésére miután a sértettet leitatta.
Ilyen körülmények között tisztázni kellett volna, hogy a terhelt felügyeletet gyakorolta-e a gyermekkorú sértett felett, mert ennek a bűncselekmény minősítése szempontjából jelentősége van. A kislány anyja a nyomozás során úgy nyilatkozott, hogy a sértett kérte meg, engedje, hogy a terhelteknél aludhasson. A nevezett arról nem beszélt, hogy a gyermek felügyeletét kifejezetten rábízta-e a terheltre vagy annak feleségére. A felügyelet kifejezett rábízása vagy ráutaló magatartás nélkül, illetve annak elfogadása hiányában pedig a minősített eset nem állapítható meg.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az eljárt bíróságok határozatai megalapozatlanok, ezért azokat hatályon kívül helyezte, és az ügyet új eljárás lefolytatására a városi bíróságnak visszaküldte.
Az eljárást a tárgyalási szaktól kell megismételni, s ennek során egyrészt tisztázni kell azt, hogy a kiskorú sértettet ért bűncselekménnyel kapcsolatosan mely gyámhatóság jogosult a magánindítvány előterjesztésére; e szervet nyilatkoztatni kell arra, hogy van-e, illetve volt-e tudomása a kiskorút ért bűncselekményről és az elkövető személyének kilétéről; tett-e magánindítványt, mikor és hová; szükség esetén fel kell hívni arra, hogy a magánindítványt érintően tegyen nyilatkozatot;
másrészt fel kell deríteni azokat a tényeket, amelynek alapján megállapítható, hogy a kiskorú sértett a vádbeli eset alakalmával a terhelt felügyelete alatt állott-e vagy sem. (B. törv. II. 319/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás