BK BH 1985/298
BK BH 1985/298
1985.08.01.
Gondatlan közveszélyokozás vétsége – s nem gondatlanságból elkövetett rongálás – valósul meg, ha az elkövető magatartásának eredményeként előre fel sem becsülhető, igen nagy értékű anyagi javak megsemmisítésével fenyegető tűz keletkezik [Btk. 259. § (1) bek. és (4) bek. I. tétel, 324. § (6) bek. I. tétel].
A városi bíróság a terheltet jelentős kárt okozó, gondatlanságból elkövetett rongálás vétsége miatt 1 évre próbára bocsátotta.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt vízvezeték-szerelő szakmunkásként dolgozott a bútorgyárban. Szombati napon a gyár nem üzemelt, a terhelt azonban a művezető utasítására a nagyon tűzveszélyes lakköntő üzem csatornájának a cseréjét végezte. Az utasítás értelmében munkáját helyszíni hegesztés nélkül kellett megoldani. A terhelt ennek ellenére – a fokozott tűzveszély ismeretében – a rögzítést hegesztéssel kívánta megvalósítani. A munka megkezdése előtt lelocsolta ugyan a lakktól szennyezett padozatot, két vödör vizet és a tűzoltó készüléket is odakészítette. Ennek ellenére a hegesztésnél lepattanó szikra a lakkos padozaton tüzet fogott, amelyet a terhelt eredménytelenül kísérelt meg eloltani. A lakktól szennyezett környezetben a tűz gyorsan továbbterjedt az üzemrészbe, azt a helyszínre érkező tűzoltóknak sikerült csak megfékezniük. A berendezési tárgyakban és termékekben 170 000 forint kár keletkezett.
A megyei bíróság az első fokon eljárt városi bíróság végzését helybenhagyta.
Az eljárt bíróságok végzései ellen, a cselekmény minősítése és az alkalmazott intézkedés miatt a terhelt terhére emelt törvényességi óvás alapos.
Az irányadó tényállás szerint az üzemrészben keletkezett tűz nagyméretű elterjedését csak a helyszínre érkező tűzoltók kb. egyórás munkája akadályozta meg.
A lakköntőben felhalmozott faanyag széle is égett már, az anyag felületén is tűz keletkezett, és az intenzív átégés már egymagában is a tűz kifejezetten nagymérvű elterjedésével lett volna azonos. A gondatlanul okozott tűz kapcsán az egész faipari üzemrészt – beleértve a kapcsolódó létesítményeket is – előre fel sem becsülhető, de mindenképpen igen jelentős értékre kiterjedő mérvű veszély fenyegette, amit csak a tűzoltók szüntettek meg.
Ilyen tényállás mellett tévedtek az eljárt bíróságok, amikor a cselekményt rongálás vétségének minősítették. A Btk. 324. §-ának (1) bekezdésében meghatározott rongálás akkor valósul meg, ha a cselekményt meghatározott dologra nézve és közveszéllyel nem járó módon követik el. Az adott esetben azonban a terhelt magatartása folytán olyan helyzet alakult ki, amely a benne rejlő objektív tényezőkön, folyamaton keresztül előre fel sem becsülhető, nagy értékű anyagi javakat megsérüléssel, rongálódással vagy megsemmisüléssel fenyegetett.
A törvény a közveszélyokozást a rongálás fogalmi köréből emelte ki, ezért csak a közveszéllyel nem járó cselekmények értékelhetők rongálásként.
A fentiekhez képest tehát a Btk. 324. §-a (6) bekezdésének I. tétele szerint minősülő gondatlan közveszélyokozás vétségének minősítette.
A terheltet – büntetlen előéletére, egygyermekes családos állapotára figyelemmel – a Btk. 87. §-a (2) bekezdésének e) pontja alkalmazásával a cselekmény tárgyi súlyával arányban álló, a Btk. 49. §-ában meghatározott 15%-os bércsökkentés mellett végrehajtandó 8 hónapi javító-nevelő munkára ítélte, amely alkalmas a büntetési cél biztosítására. (B. törv. I. 1212/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás