BK BH 1985/299
BK BH 1985/299
1985.08.01.
A garázdaság csoportosan elkövetettként minősül akkor is, ha a három vagy több személy nem együttesen, egymást támogatva, hanem egymással szembenállva vesz részt az elkövetésben [Btk. 271. § (1) bek. és (2) bek a) pont, 137. § 11. pont].
A városi bíróság a III. r. terhelt vonatkozásában megállapította, hogy elkövette a garázdaság bűntettét, a IV. r. terhelt pedig a garázdaság vétségét, s ezért mindkettőjüket 1-1 évi időtartamra próbára bocsátotta.
Az ítélet mindkét terheltre vonatkozóan jogerőre emelkedett.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A vádbeli este a négy terhelt együtt italozott. Záróra után az I. r. terhelt és a IV. r. terhelt összevesztek, majd a IV. r. terhelt elővette a használatra alkalmatlan cső nélküli riasztó pisztolyát, és felszólította társait, hogy menjenek fel a járdára. A felszólításnak nem tettek eleget, sőt az I. r. terhelt közeledett a IV. r. terhelt felé. Amikor közelebb ért, a IV. r. terhelt a kézfején megrúgta az I. r. terheltet, aki őt ez követően hasba rúgta. A IV. r. terhelt a rúgástól a földre esett, II. r. terhelt pedig arcul ütötte, majd a III. r. terhelttel közösen egy-egy alkalommal még fejbe is rúgták a földön fekvő IV. r. terheltet. Az arra közeledő autóbusznak az ittas terheltek dulakodása miatt meg kellett állnia.
A városi bíróság ítélete ellen a III. r. és a IV. r. terheltek terhére, ez utóbbi terhelt cselekményének garázdaság vétségeként történő értékelése és mindkét terhelt esetében a próbára bocsátás alkalmazása miatt emelt törvényességi óvás alapos.
Az irányadó tényállás lényege tehát, hogy a IV. r. terhelt – aki kezdeményezője volt az erőszakos és kihívó magatartásának – egyedül vett részt a társai ellen irányuló cselekményben, míg az I. r., a II. r. és a III. r. terhelt egységesen lépett fel a IV. r. terhelttel szemben. A városi bíróság erre tekintettel az I. r., a II. r. és a III. r. terheltek garázdaságot megvalósító cselekményét csoportosan elkövetettként minősítette, de a IV. terhelt cselekményét csupán a Btk. 271. §-ának (1) bekezdése szerinti alapesetként értékelte.
Ez a jogi minősítés téves. A terheltek a garázdaságot mind a négyen csoportosan valósították meg. Az 1961. évi V. törvény 219. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmezésével kapcsolatban a BK 479. sz. állásfoglalás kifejtette: a garázdaság büntette megállapítását nem zárja ki, ha a három vagy több elkövető nem együttesen, egymást támogatva lép fel, hanem eredetileg egymással szembenállott. A BK 2. sz. állásfoglalás I/c. pontja kizárólag azért nem tartotta fenn hatályában a korábbi BK 479. sz. állásfoglalást, mert a bírói gyakorlatban történt meghonosodása folytán feleslegessé vált. Ebből az következik, hogy a korábbi kollégiumi állásfoglalásban kifejtettek a Btk. 137. §-ának 11. pontjában foglalt rendelkezés folytán továbbra is érvényesek, így a három személy által megvalósított garázdaság akkor is csoportosan elkövetettnek minősül, ha az elkövetők a kihívóan közösségellenes magatartásukat egymással szemben valósítják meg. Az ilyen magatartás ugyanúgy alkalmas a közrend és a köznyugalom megzavarására, ugyanúgy fokozottan veszélyes, mintha az elkövetők egységesen lépnének fel.
Tévedett tehát a városi bíróság, amikor a IV. r. terhelt cselekményét garázdaság vétségének minősítette, holott az ő esetében is fennáll a csoportosan elkövetés szerinti minősítő körülmény, ezért a garázdaságot megvalósító magatartás a Btk. 271. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében bűntett.
Törvénysértően járt el a városi bíróság, amikor a III. r. és a IV. r. terheltekkel szemben próbára bocsátás intézkedést alkalmazott.
A garázdaság minősített esetének, a bűntettnek a törvényi büntetési tétele 3 évig terjedő szabadságvesztés, s ez nem teszi lehetővé a Btk. 72. §-ában foglalt intézkedés alkalmazását. Törvénysértéssel járt el tehát a városi bíróság, amikor nem állapította meg az említett terheltek bűnösségét.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a kifejtett törvénysértéseket megállapította, s az ítélet megtámadott rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, a III. r. és a IV. r terhelteket bűnösnek mondta ki garázdaság bűntettében, s mindkettőjükkel szemben a cselekményük tárgyi súlyával s a jövedelmi, vagyoni viszonyaikkal arányban álló pénzbüntetést szabott ki a Btk. 87. §-a (2) bekezdésének e) pontja alkalmazásával. (B. törv. III. 1536/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás