GK BH 1985/32
GK BH 1985/32
1985.01.01.
Jogszerű a megrendelőnek a tervezési szerződéstől való elállása, ha a teljesítésül felajánlott tervdokumentáció szerinti kivitelezés költségének összege lényegesen meghaladja a szerződésben közvetlenül vagy közvetve meghatározott és a tervegyeztetés során is megjelölt összeget [Ptk. 305. § (1) bek., 306. § (3) bek.].
A felperes 106 808 Ft ennek késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetében előadta, hogy az alperes megrendelésére elkészítette és átadta egy terep alá süllyesztett gépkocsitároló terveit, de az alperes a szerződésben kikötött tervezési díjat nem fizette ki.
Az alperes azzal védekezett, hogy a felperessel még a tervdokumentáció elkészítése előtt megtartott tervegyeztetésen közölte: az egy garázsra eső építési költség a 80 000 Ft-ot nem haladhatja meg. Ezzel szemben a felperes olyan kiviteli tervet készített, amely egy garázs építési költségét 200 000 Ft-ban irányozza elő. A felperes tervei alapján a garázs kivitelezése lehetetlen, mert ilyen magas összegért nem lehet eladni. Emiatt a részéről érdekmúlás következett be, ennek alapján elállt a felperessel megkötött szerződéstől. Minderre tekintettel kérte a kereset elutasítását.
A felperes arra hivatkozott, hogy az alperes álláspontja nem megalapozott, mert a szerződésben nem kötötte ki, hogy mennyi legyen egy garázs kivitelezési költsége.
Az alperes állításának bizonyítására becsatolta a terv egyeztetésről készített “Emlékeztető”-t, és kérte azoknak a kihallgatását, akik ezen az egyeztetésen részt vettek.
Az elsőfokú bíróság a tanúbizonyítást lefolytatta. A kihallgatott tanúk egyöntetűen adták elő, hogy az alperes a tervegyeztetésen 80 000 Ft-ban jelölte meg egy garázs építési költségét.
Az elsőfokú bíróság ezt követően szakértői bizonyítást rendelt el annak tisztázására, hogy a felperes által leszállított tervdokumentáció megfelel-e a megrendelésben foglaltaknak és a műszaki előírásoknak. A szakértő megállapította, hogy a tervdokumentáció tartalmilag megfelel az alperes megrendelésének, az alperes által rögzített 80 000 Ft-os építési költséggel szemben azonban 193 076 Ft költséget tartalmaz. A tervdokumentáció megfelel a műszaki előírásoknak is, kisebb hibái vannak, de ezek javíthatók.
Ezt követően az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest 106 808 Ft és ennek késedelmi kamatai megfizetésére. Az ítélet indoklása szerint az aggálytalan szakvélemény alapján megállapította, hogy a felperes által szolgáltatott terv megfelelt a megrendelésben foglaltaknak és a műszaki előírásnak. Az alperes a bíróság felhívása ellenére sem kérte a szakértői véleményben megjelölt kisebb tervhibák javítását, ezért a szerződéstől való elállása nélkülözi a jogalapot, figyelemmel arra is, hogy az alperes a szerződésben nem jelölte meg az előállítási költségek legmagasabb összegét, ezt csupán a szerződést megelőző egyeztető tárgyalás alkalmával említette. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a tervnek nincs olyan hibája, amely a szerződéstől való elállást megalapozná, ezért kötelezte az alperest a leszállított és átvett tervek díjának kifizetésére.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Nem vitatta, hogy a szerződésben nem kötötte ki egy-egy garázs építési költségét, a felperes által felszámított tervezési díjból azonban megállapítható, hogy díjalaptételként a felperes is azt vette figyelembe, hogy egy garázs építési költsége 80 000 Ft. A tervegyeztetésen került szóba a gépi szellőztetés szükségessége. Ezért nyilatkozott ekkor úgy, hogy ennek a költségét is vállalja, de ebben az esetben sem haladhatja meg az egy garázsra eső építési költség a 80 000 Ft-ot. Az első fokú eljárásban kihallgatott tanúk az alperesnek az “Emlékeztető”-ben foglalt kikötését tanúsították. Éppen ezért az alperes számára érthetetlen, hogy a felperes ezt a kikötést miért nem vette figyelembe, vagy miért nem figyelmeztette, hogy az általa megjelölt összegben nem lehet a garázsokat felépíteni.
A szakértő a fellebbezési tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy kellő jártasság és gondosság esetén a felperes előre láthatta volna, hogy a létesítmény a megjelölt díjalapmértéknek megfelelő költséggel nem valósítható meg. Előadta azt is, hogy 10-20 %-kal való eltérés a megbecsült összegtől szokásos és megengedett, a perbeli esetben azonban ennek a többszöröséről van szó. Álláspontja szerint nem utólag álltak be azok a körülmények, amelyek ilyen magasra emelték a kivitelezés költségét.
A fellebbezés alapos.
Nem vitás, hogy az alperes a szerződésben külön nem kötötte ki, hogy mennyi lehet egy-egy garázs építési költsége. Tény azonban, hogy a felperes a szerződésben 106 808 Ft tervezési díjat kötött ki olyan díjalap figyelembevételével, amelyből kitűnik, hogy az egy garázsra eső hányad építési költségét 80 000 Ft-ra becsülte. Az alperes tehát joggal bízhatott abban, hogy a kivitelezési költség a felperes által megbecsült összeghez igazodik. Emellett a terv egyeztetésről készült “Emlékeztető” adatai, valamint az ezzel kapcsolatban kihallgatott tanúk vallomása bizonyítja, hogy az alperes kifejezetten ki is kötötte, hogy a szükséges gépi szellőztetés kivitelezése esetén sem emelkedhet a becsült kivitelezési költség. A felperes az alperesnek ezt a kikötését figyelmen kívül hagyva olyan tervdokumentációt készített, melyben a garázsok kivitelezési költsége kb. 150%-kal magasabb. Az aggálytalan szakértői véleményből az is megállapítható, hogy nem volt olyan előre nem látható körülmény, amellyel a felperes nem számolhatott. A szakértői álláspont szerint kellő gondosság esetén már a szerződésben is helyesen lehetett volna a díjalaptételt megbecsülni.
Mindezek alapján azt kellett megállapítani, hogy a felperest a Ptk. 305. §-ának (1) bekezdése alapján szerződésszegés terheli, mert az általa leszállított kiviteli tervdokumentáció nem felel meg a meghatározott építési költségnek. Az alperes által kikötött 80 000 Ft-os építési költség és a felperes által leszállított terv 200 000 Ft-os építési költsége között olyan rendkívül nagy eltérés van, hogy az alperes megalapozottan hivatkozott arra, hogy a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt, és a Ptk. 306. §-ának (3) bekezdése alapján a szerződéstől elállni kíván.
Tévedett tehát az elsőfokú bíróság akkor, amikor az ítéletének meghozatalakor a rendelkezésére álló összes bizonyítékot nem együttesen értékelte, és az alperest a tervezési díj megfizetésére kötelezte.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Gf. V. 30 485/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás