GK BH 1985/320
GK BH 1985/320
1985.08.01.
I. Ha a szolgáltatás értéke és ellenértéke közötti egyensúly csak több szavatossági jog együttes gyakorlásával állítható helyre, a jogosult a kijavítás mellett ár-, illetőleg díjleszállítást is követelhet [Ptk. 305. § (1) bek., 306. § (1) bek.].
II. A hibás teljesítés kijavításához szükséges anyagokat és alkatrészeket a vállalkozó az értéküktől függetlenül köteles szolgáltatni [Ptk. 306. § (1) bek.].
Az I. r. alperes által generálkivitelezőként épített és 1979-ben átadott épület kapuit a III. r. alperes gyártotta és szállította, s a II. r. alperes szerelte az I. r. alperessel kötött szerződések alapján. A felperes a kapuknak a használat során bekövetkezett hibái miatt 1983. január 4-én az I. r. alperes ellen keresetet támasztott, amelyben a közreműködőit perelte.
Az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítás lefolytatását követően meghozott ítéletében a III. r. alperest arra kötelezte, hogy az ítéletben megjelölt ajtók kijavításához szükséges 41 000 Ft értékű anyagot 15 nap alatt szállítsa le, továbbá hogy fizessen a felperesnek 6422 Ft kártérítést és 4300 Ft értékcsökkentést.
Az elsőfokú bíróság az ítélet indoklásában részletesen ismertette a szakértői bizonyítás eredményét. Eszerint 12 db kapu bizonyult hibásnak. A hibák jellege háromféle. A kapupántok hibája (C hiba) kizárólag a III. r. alperest terheli, az egyéb hibák részben a szállító, részben a kivitelező hibás teljesítése miatt merültek fel. Emiatt rendelkezett az elsőfokú bíróság úgy, hogy a III. r. alperes köteles a kijavításhoz szükséges anyagokat, szerelvényeket leszállítani, a II. r. alperes pedig a kijavítást elvégezni. Mivel a balesetveszély miatt a beavatkozó a „C” típusú hibákkal kapcsolatban 6422 Ft összegben már kijavítást végzett, a bíróság ennek az összegnek kártérítésként való megfizetésére a III. r. alperest kötelezte. A már említett pánthiba miatt azonban a kapuk a kijavítás után is csökkent értékűek maradtak, ezért a marasztalás 4300 Ft díjleszállítás megfizetésére is kiterjed.
Az ítélet elleni fellebbezésben a III. r. alperes az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a 6422 Ft-on felüli kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a vele szembeni kereset értéke csak 27 000 Ft volt. A szakértői véleménnyel szemben a III. r. alperes álláspontja az, hogy a felmerült hibák szakszerűtlen szerelésre vezethetők vissza. Előadta még, hogy az általa szállított terméket kifogás nélkül vette át. Annak folytán pedig, hogy a kapupántok miatti hibákat a beavatkozó kijavíttatta, a javítási költségen felül értékcsökkenés nem jár a felperesnek.
A fellebbezés nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezésben felhozottak tisztázása érdekében a feleket és a szakértőt tárgyaláson ismételten meghallgatta. A szakértő nyilatkozott valamennyi, a III. r. alperes fellebbezésében kifogásolt műszaki természetű kérdésre. Az első fokú eljárás során előterjesztett véleményét fenntartva előadta, hogy a kifogásolt kapuknál gyártási hiba történt, mégpedig olyan jellegű, hogy azt a helyszínen a szerelés, beépítés előtt csak különleges vizsgálatokkal lehetett volna ellenőrizni. Helyszíni körülmények között már nem is lehetséges teljes értékű kijavítás, így a gazdaságos és célszerű javítás ellenére a bejárati ajtók csökkent értékűek maradnak.
A fellebbezési tárgyaláson az I. r. alperes – a III. r. alperesnek a vele szembeni visszkereset tartalmával, illetve értékével kapcsolatos kifogására – úgy nyilatkozott, hogy közreműködőivel szemben az ellene érvényesített valamennyi igény áthárítását kívánja. Ehhez képest a III. r. alperessel szemben eredetileg 27 000 Ft-ban megjelölt perértéket felemelte arra az összegre, amit az elsőfokú bíróság a felperes javára megítélt.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési tárgyaláson kiegészített, meg nem cáfolt, aggálytalannak talált szakértői véleményt az ítélkezés alapjául elfogadta. A szakvélemény megalapozottá teszi az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását, amely szerint a III. r. alperes hibásan teljesített, és hogy ennek folytán szavatossági felelőssége a Ptk. 305. §-a, illetve 306. §-ának (1) bekezdése szerint fennáll. A III. r. alperes a gyártási hibával kapcsolatos szakértői véleményt csak kifogásolta, de megcáfolni nem tudta, és az a kifogása sem bizonyult megalapozottnak, hogy az általa gyártott és leszállított szerkezetek és anyagok hibáit – ha a teljesítés hibás volt – az I. r. alperes felismerhette. Erre ugyanis a szakértői vélemény szerint a helyszíni átvétel során nem volt lehetőség. Igy tehát a III. r. alperes tartozik szavatossági és kártérítési felelősséggel.
Mivel a fellebbezési tárgyaláson megerősített szakértői vélemény szerint a kapuk a javítást követően is csökkent értékűek maradnak, a III. r. alperes nemcsak kijavításra, illetve a beavatkozó által már elvégeztetett javítás költségeinek a megtérítésére, hanem díjleszállítás megfizetésére is köteles. A szavatossági felelősség célja a hibás teljesítés folytán megbomlott értékegyensúly helyreállítása. Abban az esetben, ha az egyensúly helyreállítása csak több szavatossági jog együttes gyakorlása mellett érhető el, a jogosult indokoltan kéri a vállalkozót a kijavítás mellett díjleszállítás megfizetésére is kötelezni. Ehhez képest az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a III. r. alperes által nem vitatott kijavítási költség megfizetésére kötelezésen felül az összegszerűségében ugyancsak nem vitatott díjleszállítás megfizetésére is kötelezte a III. r. alperest.
Annak folytán, hogy az I. r. alperes a fellebbezési tárgyaláson a Pp. 247. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében megengedett keretek között a III. r. alperessel szembeni keresetét annak megfelelően terjesztette elő, ahogyan vele szemben a felperes igényt érvényesített, megalapozottá vált az elsőfokú bíróságnak az a rendelkezése is, amellyel az eredetileg megjelölt 27 000 Ft perértéket meghaladóan kötelezte a III. r. alperest a hibás teljesítés miatti szavatossági és kártérítési helytállásra.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a III. r. alperessel szembeni érdemi rendelkezései tekintetében a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján lényegében helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására csak annyiban került sor, hogy a Legfelsőbb Bíróság abból mellőzte az arra vonatkozó megállapítást, hogy a III. r. alperes a kapuk kijavításához milyen értékű anyagokat és alkatrészeket köteles teljesíteni. A hibás teljesítés kijavításához szükséges anyagok és alkatrészek szolgáltatására ugyanis a vállalkozó attól függetlenül köteles, hogy ezek értéke milyen összeget tesz ki. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 272/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás