GK BH 1985/322
GK BH 1985/322
1985.08.01.
I. Ha az átadás időpontjában fennállott hibák és hiányosságok jelentős volta miatt az átadás-átvétel hatálytalannak minősül, a hiánypótlásra megjelölt határidőt póthatáridőnek kell tekinteni [7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 56. §].
II. A kivitelező késedelme nem addig tart, amíg a megrendelő ki nem adja a hiánypótlás megtörténtére vonatkozó igazolást. A késedelem időtartamát, illetve a kijavítás elvégzésének idejét a tények (a tényleges javítás megtörténte) alapján kell megállapítani [7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 59. § (2) és (4) bek.].
A felperes a kerestében 1 008 189 Ft kötbér megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mert az a lakótelepi épületen fennálló hiánypótlási kötelezettségének csak 26 napos késedelemmel tett eleget. Az alperes vitatta a kereset jogalapját és összegszerűségét is. Előadta, hogy a hiánypótlási határidő 1982. január 30. volt. A hiánypótlás elvégzését a január 20-án kelt levelében készre jelentette. A felperes az átvételt 1982. február 1-jére ki is tűzte. Minthogy azonban a hiánypótlási felülvizsgálaton az érdekelt lakásszövetkezet képviselője nem jelent meg, a felperes az átvételére, illetőleg a birtokbaadásra újabb határidőként 1982. február 16-át jelölte meg. Ez az eljárás február 25-én sikerrel befejeződött, a felperes a hiánypótlási igazolást is csak ekkor adta ki.
Az elsőfokú bíróság a késedelem megállapítására szakértői bizonyítást rendelt el. A beszerzett szakvélemény szerint az 1982. február 1-jén felvett hiánypótlási felülvizsgálati jegyzőkönyvből hiányok nem állapíthatók meg.
A felperes az 1983. február 23-án megtartott tárgyaláson a keresetét módosította, vagylagosan kérte az alperest hiánypótlási kötbér vagy átadási késedelem miatti kötbér megfizetésére kötelezni. Ez utóbbi kötbér összegét 9 476 618 Ft-ban jelölte meg. Az alperes az utóbb módosított, késedelmi kötbér iránti keresetnek elévülés címén kérte az elutasítást.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperesnek mind a hiánypótlási, mind az átadási késedelmi kötbérigényt elutasította. Az ítélet indoklása szerint az elsőfokú bíróság a hiánypótlást illetően megállapította, hogy az alperes a határidő lejárta előtt készrejelentést adott. Ennek alapján a hiánypótlási felülvizsgálatot 1982. február 1-jén megkezdték. Az ekkor felvett jegyzőkönyv szerint a felülvizsgálat befejezésének elhalasztása kizárólagosan a lakásszövetkezet távolmaradása miatt történt. A február 1-jei jegyzőkönyvben utalás sincs arra, hogy akár csak a hiányok egy része nem lett volna ekkorra pótolva. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az 1982. február 1-jén megkezdett és – az alperes hibáján kívül – csak február 25-én befejezett felülvizsgálati-birtokbaadási eljárás egységes, azon az alperes terhére hiánypótlási kötelezettség el nem végzését nem állapították meg, így a hiánypótlást határidőben teljesítettnek kell tekinteni.
Az elsőfokú bíróság a felperes átadási késedelem címén utóbb előterjesztett kötbérigényét elévülés okából utasította el. A Lakóépület átadás-átvétele 1981. december 18-án volt, és ha az a felperes előadása szerint a különböző hiányok miatt csak 1982. február 25-én tekinthető hatályosnak, a késedelmi kötbér ekkor esedékessé vált. A felperes kötbérigény-bejelentéssel nem élt, azt csak az 1983. február 23-i tárgyaláson érvényesítette, amikor is az igény már elévült.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a hiánypótlási igazoláshoz fűződő vélelmet és a bizonyítási teher szabályát a bírósági gyakorlattal ellentétesen értelmezte és alkalmazta, s jogszerűtlenül utasította el a hiánypótlási kötbérigényét. A hiánypótlási késedelem álláspontja szerint ugyanis mindaddig tart, amíg a megrendelő az igazolást ki nem adja. Ez csak 1982. február 25-én történt meg. A késedelmi kötbérigény tekintetében azért sérelmezte az elsőfokú bíróság ítéletét, az elévülés megállapítását, mert ugyanazon hibák miatt történt a kötbérigény előterjesztése, amelyek a hiánypótlási kötbérigényét megalapozzák tehát álláspontja szerint a hiánypótlási kötbér iránti kereset egyben átadási késedelmi kötbér iránti keresetnek is tekintendő.
A fellebbezés részben alapos.
A felperes eredetileg az 1982. január 30-i hiánypótlási határidő elmulasztása miatt érvényesített kötbér 1982. február 25-ig terjedő időre [7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 59. § (2) és (4) bek.]. Később vagylagosan kívánt érvényesíteni átadási késedelem vagy hiánypótlási késedelem címére kötbérigényt. A keresetét a fellebbezési tárgyaláson ismét megváltoztatta, és késedelmi kötbér kiszabását kérte a szerződéses teljesítési határidőtől, 1981. december 18-tól 1982. február 25-ig terjedő időre, mert a szerződéses határidőben átvette ugyan az épületet, de álláspontja szerint az átadás átvétel a hibák jellegére tekintettel nem volt hatályos.
Az ügy elbírálásánál a következőket kellett figyelembe venni.
A teljesítés idejére tekintettel irányadó 7/1978. (II. 1) MT számú rendelet 56. §-a úgy rendelkezik, hogy a felek eltérő megállapodásának hiányában nem tagadható meg az átvétel a szolgáltatás olyan jelentéktelen hibái (hiányai) miatt, amelynek más hibákkal (hiányokkal) összefüggésben, illetve a kijavításukkal, pótlásukkal járó munkák folytán sem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot.
Az 1981. december 18-án megkezdett és december 30-án befejezett átadás-átvétel eljárás becsatolt jegyzőkönyvének mellékletét képző hiányjegyzék számos olyan hibát, illetőleg hiányt tartalmaz, amelyek szerint a lakóépület műszaki állapota nem felelt meg a rendeltetésszerű teljesítésnek. A mellékletből megállapítható, hogy a hibák és hiányok nem minősülnek jelentéktelennek. Az átadás-átvételkor még hiányzott többek között a gáztűzhelyek bekötése, vészvilágítás berendezés, szellőzőmotor bekötése, az elsötétítő függönyök felszerelése, az ajtók takarólécei, ez utóbbi két hiány mintegy 600 000 Ft értékében. Hiánypótlási munka volt a konyhák meszelése stb. E hibák, illetőleg hiányok miatt a felperesnek az átvételt meg kellett volna tagadnia.
A fentiek figyelembevételével a felperes kellő alappal hivatkozott arra, hogy az épület 1981. december 18-án nem felelt meg a szerződésszerű teljesítésnek, az alperes tehát késedelembe esett. A felperest a teljesítési késedelem folytán a kötbér megilletné.
A Ptk. 324. §-ának (1) bekezdése szerint az elévülési kötbérkövetelés esetében 6 hónap.
A hatálytalan átadásra tekintettel az 1982. január 30-i hiánypótlásra megállapított határidőt póthatáridőnek kell tekinteni. A felperes azonban az 1981. december 18-i átadási késedelem miatt kötbérigényt időben nem érvényesített. A felperes kötbérigényét először 1982. július 12-én jelentette be az 1982. január 30-i határidő elmulasztása miatt 26 napi késedelemre. Ez a kötbérbejelentés időben történt az 1982. február 1-jétől tartó újabb késedelem miatt. Az elévülés szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a kötbérbejelentés teljesítési vagy hiánypótlási késedelem miatt történt. Mindkét esetben késedelemről van szó, csak a késedelmekhez fűződő kötbérszankciók mértéke tért el.
A fenti időtől a felperest – amennyiben ki nem menthető késedelem állott fenn – a kötbér megilleti. Ennek elbírálásához azonban a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek.
Téves a felperes álláspontja abban, hogy a kivitelező mindaddig késedelemben van, amíg a felperes a hiánypótlási igazolást ki nem adja. A késedelmet, illetőleg annak mértékét nem az igazolás dönti el, hanem azt a tények megvizsgálása alapján kell elbírálni. Az alperes készrejelentése alapján 1982. február 1-jén megtartott hiánypótlási felülvizsgálat során felvett jegyzőkönyv csak azt tartalmazza, hogy a „jelenlevők a mai napon a tárgyi épület hibapótlási felülvizsgálatát megkezdték, és folyamatosan végzik...” Ebből nem derült ki, hogy a megkezdett és folytatott felülvizsgálat során mit állapítottak meg. Amennyiben írásbeli bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, szükség esetén a műszaki ellenőr, az építésvezető vagy a lakásszövetkezet képviselőjének meghallgatásával kell tisztázni, hogy az átadás-átvételi eljárás során megállapított hibák kijavítása ténylegesen mikor történt meg, és a késedelem mikor szűnt meg.
Minthogy a fenti kérdésekben a bizonyítási eljárás nagy terjedelmű kiegészítése szükséges, a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján részben hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot az 1982. február 1-jétől február 25-éig terjedő késedelem tekintetében a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Az elsőfokú bíróság a fenti időpontot megelőző időtartamra helyesen állapította meg a tényállást, a kötbérigény tekintetében az elévülés bekövetkezését, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a további felperesi keresetet elutasító részében helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 651/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás