GK BH 1985/325
GK BH 1985/325
1985.08.01.
Az ítélet rendelkező részének olyan világosan érthetőnek és minden kétséget kizárónak kell lennie, hogy annak szövege a végrehajtás során ne okozzon nehézséget [Pp. 220. § (1) bek.].
A beavatkozó lakásfenntartó szövetkezet által üzemeltetett épület generálkivitelezője az I. r. alperes volt. Az épület műszaki átadás-átvétele 1979. december 6-án történt meg. A garanciális utó-felülvizsgálatot 1981. január 19-én és 20-án tartották meg, és a felperes az 1981. december 10-én beadott keresetében az I. r. alperest a beavatkozó által beszerzett szakvélemény alapján a gáztűzhelyek hibáinak kijavítására, valamint a konyhabútorokban keletkezett égési károk helyreállítására kérte kötelezni. Előadta, hogy a gáztűzhelyek sütőajtói nem zárnak megfelelően, ezek illesztése nem szabványszerű, ennek következménye a melléjük épített konyhabútor hőkárosodása.
A II. r. alperes ellen az I. r. alperes, a III. r. alperes ellen a II. r. alperes, a VI. r. alperes ellen pedig a III. r. alperes terjesztett elő azonos tartalmú keresetet.
Az egyesített ügyekben valamennyi alperes a kereset elutasítását kérte. Az I. r. alperes előadta, hogy az épület kivitelezője a II. r. alperes volt. A II. r. alperes tagadta szavatossági és kártérítési felelősségét. A III. r. alperes arra hivatkozott, hogy ő a gáztűzhelyeket csak szállította, a gyártó a IV. r. alperes volt. A IV. r. alperes tagadta, hogy a tűzhelyek hibásak, szerinte a kárt a nem megfelelő szerelés okozta.
Az elsőfokú bíróság a beavatkozó által készített, 86 tételből álló hibajegyzék alapján szakértői bizonyítást rendelt el. I. L. igazságügyi szakértő véleménye szerint a tűzhelyek hiányosságai 40%-ban szerelési, 60%-ban konstrukciós jellegűek, de javíthatók, és ugyancsak javíthatók a konyhaszekrényekben keletkezett károsodások is.
A szakértő e véleményét a tűzhelyek szétszerelése nélkül adta, ezért a beérkezett észrevételek után az elsőfokú bíróság épületgépész szakértő bevonásával további szakértői vizsgálatot rendelt el. Ennek során a beavatkozó újabb 48 tételből álló hibajegyzéket bocsátott a szakértő rendelkezésére. Az így készült és 1983. június 1-jén beérkezett szakvélemény szerint a gáztűzhelyek oldaláról a hőszigetelés teljesen vagy részben hiányzik, és nincs hőszigetelés a sütőajtók peremén sem. A sütők pántjai nincsenek megfelelően beszabályozva, és ezek a hibák a IV. r. alperes tevékenységi körében keletkeztek. A hibák javíthatók, de a kijavítás nagyon körülményes, és hosszú időt igényel. A bútorok a gáztűzhelyek hibája miatt égtek meg, javíthatók, de nem teljes értékűen.
Újabb észrevételek folytán az elsőfokú bíróság az egymást fedő hibatételek tisztázására is kiterjedően további szakértői bizonyítást rendelt el. Az így elkészített és 1983. július 20-án benyújtott szakvélemény szerint összesen 32 db tűzhely hibája miatt károsodtak a bútorok. Az ezt követő tárgyaláson I. L. szakértő úgy nyilatkozott, hogy a szerződésszegés és a szerződésszegéssel okozati összefüggésben keletkezett hibák egyaránt a IV. r. alperes tevékenységére vezethetők vissza. A hibás gáztűzhelyek száma 66+32, összesen 98 db, a bútorok száma pedig 66+48 „összesen 118 db”.
Közben a felperes a keresetét akként módosította, hogy a tűzhelyek kijavítását és a bútorok kicserélését kérte, és 543 200 Ft kötbérlap figyelembevételével 8%-os kötbérigényt is érvényesített. E nyilatkozata utóbb akként módosult, hogy a bútorok vonatkozásában teljes értékű kijavítást kért, és előadta, hogy a gáztűzhelyek robbanásveszélyesek is.
Ilyen előzmények után hozta meg az elsőfokú bíróság az ítéletét, amellyel az I. r. alperes szavatossági felelősségének megállapítása mellett a II. r. alperest az I. L. szakvéleményében felsorolt 118 db konyhabútornak a IV. r. alperes költségén való kicserélésére, a IV. r. alperest pedig – a II. r. és a III. r. alperes szavatossági felelősségének megállapítása mellett – 98 db gáztűzhely díjmentes kicserélésére kötelezte. A IV. r. alperes 37 712 Ft kötbérben marasztalta. Az ítélet indokolása szerint a IV. r. alperes hibásan teljesített, a hosszan tartó javítás a jogosultak érdekét nagymértékben sértené, ezért a kicserélést rendelte el a tűzhelyeknél is és a bútoroknál is. Ez utóbbiaknál figyelembe vette azt is, hogy a II. r. alperes a cserét vállalta, továbbá, hogy azokat teljes értékűre nem lehet kijavítani. A kötbér 471 400 Ft alapulvételével ítélte meg. A tűzhelyek robbanásveszélyességére vonatkozóan a bizonyítás elrendelését mellőzte.
Az ítélet ellen a beavatkozó és a IV. r. alperes fellebbezett. A beavatkozó – az ítélet tűzhelyekre vonatkozó részének hatályon kívül helyezésével – a robbanásveszélyre a bizonyítás elrendelését és további 126 db tűzhely kicserélését is kérte, a IV. r. alperes pedig állította, hogy a tűzhelyek a szabvány előírásainak megfelelőek. Sérelmezte, hogy a bíróság kizárólag az ő felelősségét állapította meg a bútorkárokért, figyelmen kívül hagyta a helytelen beépítést.
A fellebbezések alaposak.
A perbeli lakásszövetkezet több külön számmal ellátott egységből áll, és az egységeken belül a lakások számozása ismétlődő. A felperes eredeti keresetében nem valamennyi, hanem egyes gáztűzhelyek és bútorok hibájára hivatkozott, a beavatkozó közreműködésével tehát konkrétan meg kellett volna jelölnie, hogy melyik lakásban kéri a gáztűzhely, illetőleg a konyhabútor javítását vagy cseréjét. Minthogy ezt a keresetlevele nem tartalmazta, az elsőfokú bíróságnak hiánypótlására kellett volna őt felhívnia, mert a hiányos keresetlevél alapján foganatosított intézkedések következménye volt a dekoncentrált bizonyítási eljárás, amelynek keretében a szakértői szemlét ismételni kellett, és ugyanazon hibatételek több alkalommal is jegyzékbe kerültek.
A korábbival azonos hibatételeket még a beavatkozó 1983. október 12-én kelt levele is tartalmazza, az 1981. december 10. óta folyó perben tehát – függetlenül attól, hogy a fellebbezési eljárásban a felperes a keresetét fel is emelte – a megalapozott ítéleti döntéshez szükséges tényállás nincs felderítve.
A felek tényállításainak és védekezésének tisztázása, továbbá a tényállás felderítése a bíróság feladata lett volna, és ezt követhette volna a szakértő kirendelése. Így lehetett volna a szakértői véleményt egyértelművé tenni és feloldani azokat az ellentmondásokat, amelyek a szakvéleményben még az ítélethozatalkor is megvoltak. E helyett az elsőfokú bíróság kritika nélkül elfogadta még a szakvéleményben levő összeadási hibát is, és a meghibásodottnak véleményezett 66+48 db konyhabútor miatt a II. r. alperest 114 helyett 118 db konyhabútor kicserélésére kötelezte.
Nem állapítható meg az ítéletből sem az, hogy a tűzhelyeket melyik 98 lakásban kell kicserélni, sem az, hogy a konyhabútorcseréket mely lakásban kell végrehajtani. Az ítélet rendelkező részét világosan, könnyen érthetően és minden kétséget kizáróan kell megszövegezni [Pp. 220. § (1) bek.]. Ügyelni kell arra, hogy a rendelkező rész tartalma a végrehajtás során ne okozzon nehézségeket. A konkrét esetben az ítélet akkor utalhatott volna a szakértői véleményre, ha a vélemény tartalmazta volna a hibákat, illetőleg a végzendő munkák rendszerezett, tételszámokkal ellátott összesítőjét, amely szükség esetén a végrehajtási lap melléklete lehetett volna, illetőleg amelyből a végrehajtási eljárás során egyértelműen megállapítható lett volna az ítéleti rendelkezés. Ilyen melléklet hiányában az ítélet rendelkező részében a bíróságnak kellett volna konkrétan (tételesen) nevesíteni azt, hogy a marasztalt félnél hol (melyik lakásban), milyen meghatározott cselekményt kell elvégeznie.
E lényeges eljárási szabálysértések következményeként a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-a (2) bekezdésének alkalmazásával az első fokú ítéletét – a II. r. alperest kötbérben marasztaló, nem fellebbezett rendelkezés kivételével, egyébként a fellebbezés korlátaira tekintet nélkül – hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Az újabb eljárásban elsősorban – szükség esetén a Pp. 5. §-a (3) bekezdésének alkalmazásával – a felperest, illetőleg a beavatkozót kell mind a tűzhelyek, mind a bútorok vonatkozásában hiánytalan, rendszerezett hibajegyzék elkészítésére és határozott szavatossági igény előterjesztésére szorítani. Ennek előterjesztése után lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy a már rendelkezésre álló szakértői vélemények kiegészítésére, illetőleg, hogy azokon túlmenően még milyen egyéb bizonyítás elrendelésére van szükség.
Az első fokú eljárásban a felperes 543 200 Ft kötbérlap figyelembevételével kért 8% kötbért. Az elsőfokú bíróság a kötbér 471 400 Ft alapulvételével szabta ki, de nem rendelkezett a különbözetként fennmaradt kereseti kérelem tárgyában [Pp. 213. § (1) bek.]. Az újabb eljárásban erről is rendelkezni kell.
Csak a hiányosságok megszüntetése és a még szükséges nagy terjedelmű bizonyítási eljárás lefolytatása után lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy megalapozott és végrehajtható ítéletet hozzon. (Legf. Bír. Gf. I. 30 045/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás