• Tartalom

BK BH 1985/332

BK BH 1985/332

1985.09.01.
Az ittas járművezetés vétsége folytatólagosságának téves megállapítása [Btk. 12. § (2) bek., 188. § (1) bek.; Sztv. 116/A. §].
A városi bíróság a vádlott bűnösségét folytatólagosan elkövetett ittas járművezetés vétségében állapította meg, ezért 70 napi tétel pénzbüntetésre, mellékbüntetésül 2 évre a segédmotorkerékpár-vezetéstől való eltiltásra ítélte. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 70 forintban állapította meg.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A vádlott 25 éve szerzett A, B, C és E kategóriájú járművek vezetésére jogosító engedélyt. Azóta kb. 500 000 km-t vezetett balesetmentesen.
A vádlott a vádbeli napon a város belterületén közlekedett a tulajdonában levő segédmotoros kerékpárral, amelyet 2,13 ezrelékes véralkoholszintnek megfelelő közepes fokú ittas állapotban vezetett.
A rendőrjárőr a vádlottat igazoltatta, majd vérvételre előállította. Járművezetői engedélyének visszavonására került sor.
A rendőri intézkedést követően a vádlott a segédmotoros kerékpárját a benzinkútig tolta, ott megtankolt, majd arra felülve pedálozva közlekedett, ekkor vérében 1,82 ezrelékes véralkoholszintnek megfelelő közepes fokú alkoholos befolyásoltság volt.
E második alkalommal is rendőri igazoltatásra került sor, amelynek következtében előállították vérvételre.
A vádlott cselekményével megszegte a KRESZ 4. §-a (1) bekezdése c) pontjának rendelkezését.
A városi bíróság a megalapozott tényállás alapulvételével okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére, a cselekmény minősítése azonban nem felel meg a büntető anyagi jogi szabályoknak.
Az irányadó tényállás szerint a vádlott csak a rendőri intézkedésig közlekedett a járművel úgy, hogy annak motorját üzemeltette. Az igazoltatást és vérvételt követően a jármű meghajtó motorját már nem működtette, hanem a segédmotoros kerékpárral pedálozva vett részt a közúti forgalomban.
Ehhez az elkövetői magatartáshoz képest a Btk. 188. §-a (1) bekezdésében meghatározott ittas járművezetés vétségének tényállási elemei megvalósultak, a folytatólagos elkövetés megállapítására azonban nincsen törvényes lehetőség.
A vádlott azzal a magatartásával, hogy a rendőri intézkedést követően a segédmotoros kerékpárral pedálozva közlekedett, a Btk. 188. §-ának (1) bekezdése szerinti közlekedési bűncselekményt már nem követte el. Az említett törvényi tényállásban szereplő közúti gépi meghajtású járműveken ugyanis azokat a járműveket kell érteni, amelyeket beépített erőgép hajt. Ennyiben a gépjármű fogalom a Btk.-ban tágabban értelmezendő, mint a KRESZ Függelék II. része b) pontjában. Ennek megfelelően büntetőjogi szempontból a segédmotoros kerékpár is gépi meghajtású járműnek tekintendő, amennyiben az a beépített motor működtetése által halad. A motor működtetése nélkül viszont a segédmotoros kerékpár csak kerékpárként értékelhető, s emiatt annak ittas vezetésével – tényállási elem hiányában – az ittas járművezetés vétsége el sem követhető. Az ilyen cselekmény az ittas vezetés szabálysértésének [1968. évi I. tv. 116/A. §] megállapítására lehet alkalmas.
A vádlott tehát a terhére rótt bűncselekményt azáltal követte el, hogy az első rendőri igazoltatásig a segédmotoros kerékpárral a motort is üzemeltetve közlekedett ittas állapotban. A későbbi közlekedési magatartása bűncselekményként nem értékelhető, így folytatólagosságról sem lehet szó. Emiatt a cselekmény minősítését a másodfokú bíróság annyiban változtatta meg, hogy a folytatólagos elkövetésre utalást mellőzte.
A fellebbezési bíróság egyebekben rámutat arra, hogy a folytatólagosság megállapítására abban az esetben sem kerülhetne sor, amennyiben a vádlott az első intézkedést követően változatlanul a motort működtetve közlekedett volna. A kialakult bírói gyakorlat szerint ugyanis a gépjármű vezetése önmagában folyamatos magatartás, ezért amíg az elkövető megszakításokkal bár, de a közúti forgalomban ugyanazon szeszes italtól befolyásolt állapotban vesz részt, folytatólagosság megállapításának nincsen helye [BH 1982/3/83., BH 1982/7/268.].
A vezetés folyamatos jellegére figyelemmel nem értett egyet a megyei bíróság azzal az állásponttal, hogy a vádlott az ittas járművezetés vétsége mellett az ittas vezetés szabálysértését is elkövette. A vádlottnak az egyébként ittas vezetés szabálysértésének a megállapítására alkalmas magatartása beleolvad az ittas járművezetés vétségébe, és külön nem is bírálható el. (Vas Megyei Bíróság Bf. 385/1984. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére